Nílus

Tárgy: Nílus Vas. Aug. 23 2009, 14:28

Nílus

Kilépve az iskola kapuján és bal irányba véve az irányt, beleütközhetünk a Nílusba. Gyönyörű szép kék vize van. A partot csak úgy mossa a nagy hullámok a hajók miatt. Nagyon sok időt el lehet itt tölteni, hisz naplementekor csodaszép hely.

Bár nappal is nagyon szép, de a hőség kibírhatatlan. Meg lehet sülni, akár egy sütőben. A napszúrás esélye sincs kizárva. Ezért jó, ha van egy kalap a fejünkön vagy valami kendő szerűség, hogy elkerüljük ezt a kellemetlen hatást. Még a Nílusról tudni kell, hogy a vízben tartózkodni igen veszélyes, mivel teli van tengeri kígyókkal. Ezek a kígyók csak akkor támadnak, ha veszélyt éreznek, már pedig, ha benne úszkálunk, akkor veszélyben érzik magukat és akkor támadnak. Épp ezért mindenki óvakodjon a vízben való úszástól. A kígyóknak a marása veszélyes akár halálos is lehet.
A folyó magában sok kincset rejt. Ennek a felkutatását sokan megpróbálták, de a vízben élő legenda miatt senki nem élte túl. Ugyanis a legendában szó van egy hajóskapitányról, aki ebben a vízben vesztette életét.

A legenda arról szól, hogy ez a hajóskapitány, név szerint, Zahir Shankar, a Níluson hajózott az egyik fáraó lányával. A férfi megkérte a lány kezét, de ő visszautasította. A lány este elszökött a hajóról és szolgáival felgyújtotta a hajót. A kapitány benn égett a legénység többi tagjával. A hajó elsüllyedt és feledésbe merült. 10 év múlva a Nílusban pár kis gyerek fürdött és az egyik lány eltűnt. Mondhatni hasonlított egykori szerelmére. A lakosok azt hiszik, hogy azért vitte el a gyereket, hogy bosszút álljon. A kislány holttestét pár nap múlva találták meg a parton. A testére különös jelek voltak bele vagdosva. Az ott élők nem mernek bele menni a vízbe ez miatt, mert ha el kapja őket a hajóskapitány nem ússzák meg élve. Teli Holdkor a férfi szellemét lehet látni. Sokan félnek, rettegésben élik mindennapjaikat. Zahir csak akkor békélhet meg, ha elhozzák neki, egykori kedvesét. A legenda a mai napig kísérti a lakókat és az idelátogatókat.

A Nílus völgye zöldellő kígyóként húzódik végig Egyiptomon, életet lehetve a sivatagban. A parton egy-két pálmafa áll, ezzel egy kis hűsítő árnyékot ejtve a homokba. Még itt is meleg van, de az árnyék valamennyire védelmet nyúlt a leégés ellen.

Közlekedni itt a legjobban teve hátán lehet. Mint a sivatag „lova”. Legcélszerűbb öltözködés, nagyon lenge ruházat és papucs, mivel a meleg miatt annyira felforrósodik a homok, hogy szinte éget. A legfontosabb, hogy aki ki merészkedik, annak a fején legyen kalap vagy kendő.

Az itt lakó nép, szívesen fogadja a diákokat, akár be is vezénylik a hűs házukba. Nagy udvariatlanság ezt a fogadtatást visszautasítani, tehát ha valakit betessékelnek, fogadja el a vendéglátást.

Leírás: Arwen Rachel Kearston

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 20:13

Cassandra érkezik a Nílus partjához miközben maga előtt kosarakat lebegtet. Lassan leteszi terhét, majd körbenéz a területen. A nap már lemenőben van, de ő még sehogy sem áll. Gyorsan elővesz pár fadarabot, hogy megcsinálja a tábortüzet. Persze tudja, hogy igazából a dolog nem csak ennyiből áll,d e hát könyörgöm, hiszen boszorkány, egy kis bűbáj mindent megold. Sajnos a kis ülőkék itt nincsenek meg, de van helyettük pléd és pár párna, amiket körben leterít. Ahogy megszemléli rögtönzött művét észhez kap, hogy valami hiányzik.
- Oh, az étel... - Belenyúl az egyik kosárba, és elővesz pár dolgot belőle. Vannak ott nyársbotok, és a kosár mélyén lapulnak a sütögetni valók.
~ Majd kiszolgálják magukat... - Fut át az agyán, és egy vállrándítással becsukja a kosár tetejét, hogy a bogarak nehogy belemásszanak. Aztán előveszi pálcáját, és megidéz vele egy lángocskát.
- Leviflamm! - Mondja, mire a tűz nagyobb lesz, és lassan a fa is meggyullad. A rőzse pattogni kezd, mely jelzi, hogy elég is a bűbájból. ezután pálcáját zsebébe csúsztatja, és kényelmesen letelepszik az egyik pokrócra. Még nincs ott senki, és talán ettől olyan varázslatos a hangulat. A lemenő nap fénye megvilágítja a tájat, és vörösre festi a sivatag homokját.
~ De szép... -Gyönyörködik benne, miközben a tűz pattogása és a füst illata tölti be a környezetet.

//Mindenkit szeretettel várunk Very Happy

//

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 20:35

*Vidáman érkezik a Nílus partjára. A Signu hét amin egedül volt, de megígérte hogy eljön. Mivel már kezd esteledni egy lila csőfarmer, és egy ciklámen ujjatlan mellet döntött, de azért, biztos alapon kezében lóbálja lila kapucnis felsőjét. Csípőjén az elmaradhatatlan övtáska, benne pálca, cigi, és igen a szundikáló Kory. Nem is fog felkelni egy darabig, legalábbis ezt reméli. Miközben a kiszúrja hogy már van ott valaki.*
~Basszus. King profnő. Ez a ciki. Na nem baj nyugalom, őrizzük a pánikot ugye....~
*Lassan komótosan ballag a tűz felé, majd a pokróchoz érve illedelmesen köszön és leül.*
-Jó estét professzor. Hogy van-*ereszt meg egy halovány mosolyt, majd a tűzbe bámul. Mikor meglátja a kosarat, felcsillan a szeme, és érdeklődve fordul a tanárnő felé. Mert ugyebár, kaja az kaja. Azt enni kell Sery meg imád enni.*-És mi lesz a vacsora?-*Kérdezi vigorogva*
*Majd táskáját óvatosan levéve maga mellé teszi. Nem akarja felkelteni Koryt, de ha attól nem ébredt fel ahogy idejött. A biztonság kedvéért azért kinyitja, és óvatosan megsimítja az alvó szőrpamacsot. Visszacipzározza, és a tűzbe figyel.

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 20:45

*Bóklászásából nem tért vissza a kastélyba, de meglátta a tüzet, így erre jött tovább. Megáll kicsit távolabb, figyel, aztán úgy dönt üsse kavics, megy ő is. Amikor közelebb ér, akkor látni, hogy lábán fekete bakancs van és neccharisnya. Bakancsának a szárába ott betűzve a pálcája. Nincs éppen kéznél, de jó az ott. Fölsőnek egy elég rövid, sötétszürke ruhát vett fel, rajta meghatározhatatlan mintával. Barna haja kibontva még mindig. Ráérősen ballag oda a tűzhöz.*
- Jó estét! Hello! *Köszön, és letelepszik az egyik pokrócra. Jelenleg már ennyi ember is sok neki, de hősiesen ki fogja bírni. Elnéz a folyosó felé, aztán újra vissza a tűzbe.*
- Kathleen O'Connor vagyok. *Mutatkozik még be gyorsan. Nem látszik rajta, hogy zavarná, hogy késve tette, végülis nem volt udvariatlan, pedig utálja az ilyet. Többet nem is szól, inkább csak ül, a lábát átkarolva, és nézi a tüzet. Fél szemmel persze a többieket, de ezt nyiltan nem tenné.*

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:05

Elmerengve nézi a lemenő napot, és teljesen belemerül a táj szépségének bámulásába, mikor egy hang megszólal a közelben. a lány felé fordítja tekintetét.
- Áh, szia, a sütögetésre jöttél? - Kérdezi Serenitytől, majd az egyik üres pokrócra mutat.
- Ülj csak le... - Közben megérkezik még egy lány, akit még nem ismer.
- Oh, én Cassamdra King vagyok, örvendek, foglalj helyet köztünk. - Biztatja a lányt, majd mosolyogva nézi a kissé megszeppent arcokat.
- Hát az étel eléggé... különleges lesz. A kosárban van szalonna, paradicsom kenyér és miegymás, amit nyárson sütögetni lehet. Keressetek bátran, aztán ha megéheztetek nyugodtan álljatok neki a sütögetésnek. - Mondja, miközben jó maga föltápászkodik, és körbenéz, hátha meglát még egy kószáló diákot. Látva, hogy a lányok még mindig zavarban vannak, úgy dönt kissé földobja a hangulatot.
- Nos, akkor talán beszélgessünk egy kicsit. Meséljetek valamit magatokról, bármit lehet, akár a vizsgáitokról is. - Persze a tanár azért előbújik belőle

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:12

* Normális tempóban sétálgat a kastélyban, majd akkor jön rá, hogy neki jelenése van a Nílus partján, szalonnasütésre. Hát igen, néha kimennek a fejéből az ilyen dolgok, azért nincs kedve kimenni, de muszáj lesz, mert megnyuvasztják. Így végül elindult a Nílushoz. A kék pulcsijának az ujját feltűrte, mert nincs hideg, bár nem is tudja, hogy minek van rajta egy pulcsi, mikor a sivatagban van és van vagy 40 fok meleg. Na, hát Edward kissé fura fiú és a felfogása is az, de azért így kell szeretni.
Kisétált az iskolából, majd elindult, bár nem tudta hova kell menni. Füst szagot érzett és a távolból tüzet. *
~ Valaki felgyújtott volna valamit? ~
* Kérdezi magától, majd elindul a tűz irányában. Kilyukadt a Nílusnál és már látta, hogy a tűz a szalonnasütéshez kell. Milyen meglepő, de mindegy. Már látta, hogy gyülekeznek a signusok és Cassandrát is meg lehet találni. Így hát közelebb lépett és odaköszönt mindenkinek, majd megállt a tűz előtt és elgondolkozott. *
- Sziasztok!

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:17

*Mosolyogva nézi a lányt, bár kicsit ferde szemmel is, de semmi gond fő a nyugodtság. Ha te nyugodt vagy a többiek se lesznek zaklatottak. Elvileg.*
-Szia, Serenity Crusade vagyok. örvendek.*Majd a tanárnő felé fordul.*-Nem baj ha ilyen hogy úgymondjam parasztias. A kaja az az kaja. És a kaját enni kell, nem azon filózni mi van benne-*mondanivalója végére zépen elmosolyodik,
A kosárhoz kúszik, és sunyi módon kiesz egy szelet kenyeret és rágicsálni kezdi. Egy darabot, letörve, a táskájába rak, hogy, hogyha esetleg kis kedvence felébredne akkor legyen mit ennie. Hogy a vizsgáiról meséljen örömmel. Mielőtt a lány megszólalhatna belekezd.*
hát én négy tantárgyból vizsgáztam, Átváltoztatástanból, Bűbájtanból, Bájitaltanból, és SVK-ból. Eddig három sikerült, várok a negyedik eredményére, és akkor hivatalosan is másodikos leszek. Remélem. Ha sikerül. Ha meg nem akkor maradok elsőbe, és 100%-al teszem le a vizsgáim.-*Húzza ki büszkén magát, majd mikor meglátja hogy táskája életre kelt, kicipzározza, és kidugja kis fejét a mókusa.

//bocsi de szülői gondok miaat(apu) el kell mennem.. Ha időnkívüli lesz még iok holna, de ma nem biztos hogy fogok még. Bocsibocsi Sad

//

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:18

*Arwen kissé elkésett, de szokása, általában az órákról is elkésik, hát igen, jellemző. De most hála nem olyan kötelező program van vagy egy óra, hogy leszidják ha elkésik. Ha meg igen, akkor így járt, de mivel prefektus így gondolta, hogy kötelessége megjelenni. Felöltözött, majd elindult a szobájából le a Nílushoz. Egészen megtetszett neki ez az Egyiptomos környezet, bár izzadni nem szeret, így igazán lenge öltözetben lesz jelen a sütögetésnél, de reméli, hogy nem baj. Bár ha az lenne akkor legfeljebb okkal eljöhet, ha még se sikerülne valami a terv szerint. Már le is ért a lépcsőkön és ki felé sétál az iskolából. A sivatagon átvágva, igyekszik a Nílushoz. Ott már megy a buli vagyis a szalonnasütés vagy valami hasonló akar lenni. Hát igen már elkezdték a beszélgetést, jellemző, nem baj kissé próbál feltűnés mentesen odaosonni, bár ez soha nem szokott sikerülni, így inkább marad az eredeti tervénél. Mikor odaért a többiekhez, persze elsőnek megvárta, hogy befejezzék a mondatot, majd köszönt és elnézést kért. Hogy minek kért elnézést? Hát, hogy ne legyen udvariatlan vagy pofátlan, hogy csak így idejön.*
- Sziasztok, jó estét.

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:24

*Fekete szoknya, fekete spagetti pántos felső és fekete szandál. (?) Elsőre talán nem érti az ember, miért fekete, de aki ismeri Kumikot az azon csodálkozik, hogy a szoknya rövidebb, hogy a lábán nincs harisnya, vagy hogy szandál van rajta bakancs helyett. A Nílus partjára kissé késve érkezik meg. Hiába a szandál nem az általa megszokott lábbeli, és a fene se gondolta volna, hogy tovább tart benne eljutni A pontból B-be mint bakancsban. Mindenesetre a mai napból is tanult valamit: a szandál nem neki való, még akkor sem ha lapos.
Az álnok lábbeli ugyanis, mindenáron le akar esni róla. Legalábbis ő így érzi. Az igazság az, hogy egy kicsit bő a lábára. Ez persze még korrigálható, és majd ha leül, talán tesz is ellene valamit, azonban ahhoz előbb oda kell érnie, hogy szemügyre vehesse, pontosan mi is a hiba.
A sütés helyszínére érkezve, kicsit meglepődik, azt gondolta többen lesznek, és ő késve érkezik. Ennek ellenére, alig van valaki és láthatóan csak beszélgetnek.
Odaérve illedelmesen köszön a tanárnőnek, majd leül Serinity mellé. Elvégre ők barántők. Edwardnak, Arwennek és a másik lánynak meg csak int egyet.*
- Jó estét Tanárnő! Sziasztok!
*Mondja illedelmesen, majd hallgatja miről folyik a csevej. Ha jól érti, akkor magukról beszélnek, de neki ahhoz most nincs kedve, szóval csak csendben hallgat tovább és majd ha megkérdezik válaszol. Sütögetni egyenlőre nincs kedve. Nem éhes.*

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:27

- Köszönöm. *Le is telepszik, de sütögetni nem kezd, nem éhes ő, akkor meg minek? Amúgy sem olyan a kaja, amilyet ő szokott enni, így tényleg kihagyja. Mielőtt akár reagálhatna, a mellette ülő lány elkezd mesélni a vizsgáiról, úgyhogy szépen végighallgatja. Viszont amikor elhallgatott, és úgy néz ki, most nem szólal meg újra, ő is kinyitja a száját.*
- Én csak tegnap jöttem. *Tehát nem volt vizsgája. Figyeli a professzort is, Serenityt is, mert hogy mit szed elő a táskájából. Megnézi magának a mókust, közben igyekszik megnevezni az arcokat, meg hozzájuk társítani a neveket és az infokat is.*
- Szia! *Köszön az érkező fiúnak is. Tényleg kezdenek neki sokan lenni. Most örülne, ha itt lenne Ed, még akkor is, ha csak húzták egymás agyát egész nap. Bemutatkozni nem mutatkozik, a másik sem tette, ő meg általában nem lép ilyesmit. Ha akarja, úgyis megoldja, hogy rá figyeljenek, nem kell ahhoz tudnia a másik nevét. Nézi a tüzet, aztán a vízre öszpontosít. Mindig is jobban szerette, nem véletlen, hisz óceán mellett nőtt fel.*
- Szia! *Legalább Arwent látta már egyszer. Tegnap este, álmosan. Most láthatóan jobb hangulatban van. Persze, hiszen nem kell lökött elsősöket pesztrálnia és kísérgetni késő este. Megérti. Aztán még valaki beesik, hát neki is köszön. Visszanéz a kastély felé, fontolgatja a lelépést, neki ez már nagy tömeg.*

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:32

A nő látva, hogy egyre több diák érkezik, köztük drága öcsikéje is, szélesen elmosolyodik.
- Üdv mindenkinek. Nagyon örülök, hogy ennyien eljöttetek. - Félő, ha tovább mosolyog átmegy valami vigyorgó hippibe, aki elkezd nekik papolni a természet gyönyörűségéről. (Nem mintha amúgy nem azt tenné XD)
- Nos, akkor az étel a kosárban, a nyársbotok pedig a kosár mellett, aki éhes, az hozzá is kezdhet a dologhoz. Innivalót is találtok ott. - Hadarja a nő még mindig vigyorogva, és a z összképről már csak a tapsikolás meg a lányos sikongatás hiányzik. (Azért nem lesz ennyire durva XD)
- Esetleg valaki tud valamilyen jó történetet? Bármilyen lehet... - Persze a bármilyen alatt kőkemény horrort ért.
- Persze, ha nincs ötletetek, akkor majd kitalálunk valamit... - Elgondolkozik, hogy annak idején az egyetemen ők miket is meséltek egymásnak az ilyen kis kiülések alatt. Persze ami beugrik neki, arról rögtön le is tesz lévén, hogy erősen tizennyolc éven felülieknek ajánlott. (XD)

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 21:47

* Salquë megint későn indult el, de most azért mert elaludt. Délután ledőlt egy kis szundira, gondolta alszik egy keveset, erre át aludta az egész délutánt meg egy keveset az estéből. És lemaradt a nyársalás kezdetéről, amiről még azt sem tudja, hogy micsoda. Még nem hallott róla és nem talált egy ismerőst sem, aki elmagyarázta volna. Így hát úgy indult útnak, hogy nem sejtette mi vár rá ma este. Elég meleg van még, így egy rövid ujju, fehér ruhát vett fel. Kezében azért hozott magával egy vékony köpenyt is, hisz az éjszaka a sivatagban elég hideg. Lábára zárt cipő került a rengeteg homok miatt.
Pár perc alatt megérkezett a helyszínre, ahol már volt pár diák és Cassandra prof. A diákok közül egy-kettőt ismer látásból, de a többit sosem látta még. * ~ Biztosan új diákok. ~
* Az elébe táruló látványból még mindig nem derült ki számára, mit is jelent a nyársalás. A tűz körül ültek és páran botot tartottak a tűzbe.* ~ Ennyi lenne? ~ * Persze megkérdezni nem fogja. Nem akarja, hogy tudatlan tündének látszódjon. Közelebb megy és köszönt mindenkit. *
- Jó estét Tanárnő! Sziasztok!
* Félszegen, mely igazán nem jellemző a tündére, keres magának egy helyet és letelepedik. Csendben figyeli a többieket, hogy itt mit kell csinálnia az embernek, illetve tündének. *

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 22:00

- Látom, hogy nem fűlik a fogatok a meséléshez, na majd akkor én. – Felkészül rá, kezébe vesz egy kis üveg vizet, majd nekiáll a mesélésnek. Közben még biccent a megérkező Salquénak, hogy üljön le.
- Ez a történet már évtizedek óta terjeng a vidéken, ahol én lakom. Egy lányról szól, aki sétálni indult a barátaival, hogy megnézzenek egy különleges romot az erdő közepén. Cork közelében, volt az az erdő, melyben régen egy kastély állt. A ház ura és úrnője, már régen meghaltak, de a házba azóta sem költözött senki. A furcsa hangok, és a fények miatt a muglik szellemjárta helynek tartották, így messzire elkerülték a helyet. Azt is mondják, hogy évekkel ezelőtt egy lány eltévedt az erdőben, miközben vihar támadt. Bemenekült a házba, nehogy belé csapjon a villám… persze ez hiba volt. – Itt szünetet tart, hogy a fiatalok kissé fölocsúdjanak.
- A városlakók a mai napig sem tudják, hogy mi történhetett… pár nappal később, mikor a lány keresésére indultak az erdőben, elértek a kastély romjaihoz. Az emeleti ablakokban egy árnyékot láttak mozogni, így erőt vettek magukon és bementek. Odabent minden mocskos, és dogos szagú volt. A padló pedig recsegett a talpuk alatt… Ahogy bentebb értek körbenéztek, de a lányt nem találták, mígnem valamelyik férfi a kutatócsapatból fölfedezte a lépcsőn lévő vérnyomokat. – Kihasználja a feszült csendet és kortyol egy kicsit a kezében lévő vízből.
- Követték a nyomot egyenesen az emeleti bálteremig. A kilincs izzani kezdett, ahogy rátették a kezüket, de a férfiak nem hátráltak meg. Benyitottak a terembe, de bár ne tették volna. Az eléjük táruló látványtól sokkot kaptak. Mindent beterített a vér, de nem is ez volt a legborzasztóbb. A kandalló fölött a lány falra szegezett testét találták, mely élettelenül lógott a falon. A padlón mindent vér borított. Az egyik bátrabb férfi beljebb lépett, de ekkor valami mocorogni kezdett az egyik sarokban. Egy világító sárga szempár meredt a férfiakra. Éles fogaival vicsorgott rájuk, miközben morogni kezdett. A férfi, aki kilépett a többi közül, hátrálni kezdett, a szörny viszont egyre közeledett felé. Az ajtóban állók döbbenten néztek, hogy a halott lányra, hol a fogait villogtató valamire. Életükben nem láttak még egy ilyen borzalmas fenevadat. Ahogy a férfi hátrált, megbotlott a felgyűrődött ócska szőnyegben és egyensúlyát vesztve borult a padlóra. A szörny sem tétlenkedett, azonnal rávetette magát a férfira, és egy mozdulattal átharapta a torkát… - Ismét egy kis hatásszünet, majd folytatja.
- A gyávák rémületükben elfutottak, de még látták, ahogy a férfi félholtan feléjük nyújtja a kezét, hogy segítséget kérjen… ők mégis otthagyták. Visszatérve a lányra és a barátaira... ők évekkel később szintén besétáltak ebbe a házba.

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 22:05

* Edward csak ül és figyeli a többieket, hát igen ez nem az ő napja, vagyis estéje. Bár a napja sem sikerült túl fényesre, de hát van ilyen. Most itt ül és hallgatja a lányok beszélgetéseit. Apropó lányok, Edward egyedül fiú és amikor erre rájött, már a szökési tervén gondolkodott, de ha már nővérkéje is egy igazán jó kis sztorit akar, mármint horrort akkor a sok lány biztos a frászban lesz és.....jó oké, Edwardnak kicsit piszkos a fantáziája, de hát könyörgöm mennyi lánnyal van együtt a tűz körül, este és még rémtörténeteket is mondanak. Hát nem ez minden fiú álma? Na, oké kicsit elkalandoztunk a témától. Szóval ha már a horror történeteknél tartunk...Edward kénytelen megszólalni. *
- Lányok ha valaki félne, én itt vagyok.
* Sunyi mosoly jelenik meg az arcán és igen ezt nem hagyhatta ki. Biztos, hogy a sok lány közt lesz olyan aki megijed és hát akkor mint egy szem férfi, megvédheti őket. *

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 22:16

*Hát ha nem külön őt kérik, akkor ő bizony nem fog mesélni. Miért is tenné? Amúgy se tud egyetlen érdekes sztrit sem, szóval teljesen felesleges lenne. Esetleg elmesélheti újra a kannibál férfi esetét, de neki az már unalmas, így nem teszi. Csendben figyel és vár. Időközben egy újabb lány érkezik, láthatóan tünde. Neki csak a kezével int, nem nagyon ismeri. Az viszont kezd gyanús lenni neki, hogy ő az egyetlen extremusos... Ez még inkább ok arra, hogy meghúzza magát a signumusos tömegben. Félre értés ne essék... egy bizonyos signumusosnak nagyon is örülne... De az illető ugyebár nem társasági ember, szóval most sincs itt. Ez persze valahol elkeserítő, dehát semmi sem tökéletes. Vannak itt végülis máok is, akiket ismer ezért nincs oka panaszra.
A csend kezd kínossá válni, ám ekkor megszólal a tanárnő és ő mond egy történetet. Kumiko ezt is mit mindent komolyan, a részletekre figyelve hallgatja. Az igazság az, hogy ritkán hisz az ilyesmien ezért megijedni sem szokott. Maximum megdöbben vagy elgondolkozik. Jellemzően most sem ijed meg, inkább az foglalkoztatja, hogyha valós lenne a történet, akkor milyen "szörny" lakhatja a kastélyt. Érdekes kutatás lenne az biztos.
A gondolataiból Edward hangja zökkenti ki.*
- Nem igazán értem, hogy ez miben változtat valaki félelmén Edward...
*Közli teljsen nyugodtan. Őszintén szólva, még mindig rém naiv... Nem látja a mögöttes tartalmat, de szerencsére a hangsúlyából ez nem hallatszik. Sokkal inkább olyan, mintha jókor, jóidőben mondana egy kicsit szurkálódó mondatot. Pedig ő csak őszinte volt. Attól hogy Edward itt van, ő még félne, ha olyasmi történne, amitől félnie kell... Például, ha egy csésze teával kínálnák, egész biztos kiborulna, és ezen senki jelenléte nem változtatna. Akkor a többi lányt miért nyugtatná meg Edward jelenléte?*

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 22:19

*Arwen már jelentkezne is, hogy mesél egy történetet, de a tanár nő megelőzte, kissé bánatosan, de visszahúzódik a helyére. Hát hiába, néha mások gyorsak, de sebaj, érdeklődve hallgatja végig a történetet, bár ő kis korában elég sok hasonló sztorikat hallott apjától, persze még akkor mikor élt. Ezen a sztorin talán lehet érezni azt, hogy sablonos, hiszen kb. mindegyik horror így kezdődik és hasonló képen folytatódik. Vagyis a vége tuti az lesz, hogy kimenekül egy ember és soha többé nem meri el hagyni a házat, hát nem baj, azért végig hallgatja a sztorit. Néha elhúzza a száját, néha meg szinte a röhögés határán áll, de azért, hogy ne zökkentse ki a többieket a rémületből magában jókat derül. Inkább megtartja magának az egyéb hozzászólásait és figyeli, ahogy a többiek hogyan reagálnak. Hát igen valamiféle átélést belevihetne a tanárnő, de inkább ezt is megtartja magában. Amint hallja a sztorit magában pufog, mert hát azért mégis csak tanárnő és köztudott, hogy a tanárok a régi korban élnek és régi sztorikat mesélnek, bár lehet, hogy az ő történetétől sírva röhögnének, de majd meglátjuk, amint befejezi Cassandra profnő a mesélést nagy bátorságot vesz majd magán. Igen látszik rajta, hogy még nem szerepelt sehol se, de mindent ideje elkezdeni. Így hát még csöndben üldögél és figyel.*

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 22:26

*Neki a csend nem kínos, ő figyeli a többieket, tényleg igyekszik, hogy legközelebb felismerje az embereket, meg ez esetben a tündét. Aztán a prof elkezdi a rémtörténetet, akkor rá figyel. Szereti igazából az ilyeneket. Ha sokan hallják, később ki lehet használni, és majd megfelelő szituációban a frászt hozni rájuk. Szurkol már jó előre, hogy a kereső brigád bemenjen a szobába, és hogy támadja is meg őket valami. Neki semmi baja a vérrel, vérengzéssel, ez is tetszik neki. Mondjuk erről csak arcán a fura félmosoly árulkodik. Aztán a sztori véget ér. Kicsit nehezményezi, hogy a többiek otthagyták meghalni azt az egyet, ahelyett, hogy segítettek volna neki, de nem teszi szóvá. Inkább hallgat tovább. Lassan feláll, kezd úgyis lehűlni az idő, ő meg elég lengén van öltözve, jó indok arra, hogy menjen. Valójában tegnap éjszaka nem aludt, fáradt is már. Úgyhogy vár, hogy legalább egy öt másodperces csönd álljon be, hogy ne zavarjon bele a beszélgetésbe.*
- Sziasztok! Jó éjt! *Köszön el egyből, az első ilyen alkalommal, és már slisszol is el a többiek mellett, a kastély felé. Kényelmes tempóban megy, nem rohan, és már előre gondolkozik, hol merre menjen, hogy ne tévedjen el.*

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 22:41

Kamilla sétál át a parkon, hogy aztán meglátva a tábortüzet ő is csatlakozzon a meséléshez. Csak int a többieknek, hogy ő is megjelent. Nem akarja kizökkenteni a tanárnőt, miközben annyira benne van az előadásban.
~ Ó anyám, már most bánom, hogy idejöttem... - Tettetett rémületet vesz az arcára, mint aki halálra rémült a történet hallatán. Magában megállapítja, hogy eléggé béna az előadás, de hát mit lehetne tenni, nem mindenki lehet zseni ilyen téren. Na nem mintha a lány túlzottan az lenne, sőt. Viszont tudja, hogy mi jó és mi rossz, ez pedig a leglaikusabb embernek is a rossz kategóriába esne. Aki pedig azt mondaná, hogy jó... hát azt sürgősen dokihoz kell küldeni.
~ Merő unalom, de legalább mályvacukor van... - gondol lelkendezve a finomságra, miközben kettőt a botra szúr és a tűz fölé tart. Most alattomosan körbevizslat, hogy kik is vannak jelen. Egy lány már menni készül, míg a többiek csak ficeregnek a helyükön.
~ De jó, Edward is itt van, talán nem lesz unalmas az este. na nézzük, mit vághatnék hozzá? Az nyársbotért tuti életfogytig jár, a tűzbe lökésért megint... ha kosarat húzok a fejére a többiek nyírnak ki a kaja végett... ahh de nehéz genyónak lenni, ha nincs hozzá eszközöd. - Felsóhajt, majd visszaveszi a "rémült" arckifejezést.

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 22:58

* Sal csöndben hallgatja a történetet. Nem valami félelmetes, de azért nem rossz. Elég érdekes. Főleg az az állat vagy mi, ami megtámadta a lányt. Jó lenne tudni, hogy mi volt az a dög, de a tanárnő nem mondja el. Így elég... befejezetlen a történet. Nem baj. Lehet, hogy más majd valami érdekesebbet mesél.
Mikor az egyetlen srác meegszólal, felhúzza az egyik szemöldökét. * ~ Ez meg de sokat képzel magáról. Biztos extremusos. ~
* Az egyik lány elég korán lelép a buliból. Búcsúképpen int neki egyet. Időközben Kamilla is megérkezett. Múltkori beszélgetésük miatt inkább nem megy most közelebb hozzá. Megvárja, hogy a lány kezdeményezzen. Abból lehet nem lesz hangos veszekedés.
Kicsit megéhezett a történet közben, így elvesz egy nyársat és az elemózsiás kosárban néz valami ehető után. Néhány zöldséget húz rá és egy almát, majd a tűzbe tartja. Míg puhulnak elrágszál egy fehér, puha valamit, aminek igazán finom íze van. Utána a nyársról eszegeti a rajta valót és várja mmi fog következni. *

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 23:01

- A lány és a barátai alig tizenöt éves fejjel úgy döntöttek játsszák a bátrat, és megnézik maguknak azt a rettegett kastélyt. Még nappal volt, mikor elindultak, de hamar besötétedett. A kastélyhoz érve besétáltak a birtokra. Minden tele volt gazzal és szeméttel. Az ajtó tárva nyitva volt, de őket hajtotta a kíváncsiság. Beléptek hát a házba, de csak hasonló dolgokat láttak, mint évekkel ezelőtt a férfiak. Romos bútorok, cafatokban lógó függönyök… A lány valami zajt hallott az emeletről, és úgy döntött megnézi. Fölszaladt a lépcsőn, a fiúk hiába próbálták visszatartani. – Egy kis hatásszünet ismét… az mindig jól jön.
- A lány is benyitott az ajtón… de az égvilágon semmit se látott. Már éppen megfordult, hogy visszatérjen a többiekhez, mikor valami hátulról megragadta és visszarántotta őt, majd az ajtó becsukódott. A lány sikoltozni kezdett, mire a fiúk odarohantak ér rátörték az ajtót. Pálcáikat a lányt fogva tartó valamire irányították. A lény vicsorgott még egy darabig, majd látva, hogy ezzel nem ér el semmit egyszerűen elengedte őt. Hátrált pár lépést, majd egyszerűen átváltozott. A vérfarkasból egy idős ember lett… - Látva a reakciót alattomosan elvigyorodik.
- Kisvártatva a szekrényből előbújt egy idős nő is, majd a férfi mellé lépve kézen fogták egymást. Mint kiderült, egy boszorkány és egy vérfarkas voltak a ház lakói és már jó ideje rejtőztek a kastélyban. Mindenféle védőbűbájokkal védték otthonukat a betolakodók miatt. Annak idején a vérfarkasokat üldözték, de a lány, aki egyben boszorkány is volt beleszeretett a férfiba, aki egyben vérfarkas is volt. Megrendezték saját halálukat, hogy végre nyugalomra leljenek. Az idős néni volt az, akit annak idején a falra szegezve láttak a városlakók, a férfi pedig, akit elkapott a vérfarkas maga volt a vérfarkas. Egy ügyes illúzió bűbájjal sikeresen átverték a muglikat, akik elátkozott helyként tekintettek a házra, és soha többé nem tértek oda vissza, sőt. A történtekről is csak mendemondák keringtek. – végül elégedetten megissza a vize maradékát, majd halkan kuncogni kezd.
- Jól van, tudom nem vagyok nagy mesélő de hát mit tehetnék ellene, a saját történetemet másként nem tudom előadni. – Nevetgél tovább, miközben a nyársbotra tűzött mályvacukrot a tűz felé tartja.
- Ha tudtok jobbat, nyugodtan álljatok elő vele…

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 23:18

* Már kezdene ásítani, mert hát testvére meséje, kissé unalmasra sikeredett. Hát, hogy védjen meg ennyi lányt, ha nem is félelmetes a történet? Na, mindegy majd valaki biztos, hogy jobbal áll elő. Közben Kamilla is megérkezett, de inkább a háttérben maradt, mert nem akar veszekedni, bár biztos, hogy jó kis sztori lenne belőle. De inkább úgy dönt, hogy nyugton marad a fenekén.
A sztori végén már mozdulna is meg, hogy megy, de inkább úgy dönt marad még egy kicsit. Azért kissé fura, hogy egyedül srác, de kezdi élvezni a helyzetet. Közelebb megy az ételes kosárhoz, majd kivesz belőle pár mályvacukrot, amit feltűz, majd a tűzbe tartja, kicsit hagyja ott, majd elkezdi enni. Közben vár a fejleményekre. *

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 23:24

* Még sem volt vége a történetnek, ami örömmel tölti el, mert így lehet mehtudja, mi volt az a vérengző vadállat, ami a lányra támadt. Bár az elég furcsa, hogy felszegezték a falra. Lehet, hogy még más is volt ott? Azt egy állat még sem tudja megtenni. Végig hallgatja a történtet. Elég vicces lett a vége. Kicsit a szerelmes történetekre hajaz. Kevés a horror benne, vagy csak a tanárnő nem tud jól mesélni. Ezt el is ismerte. A mesélés alatt megette a nyárson lévő ételeket. Mivel már jól lakott és egy kicsit fáradt is volt, annak ellenére, hogy aznap már rengeteget aludt. Titokban ásítozik, mert nem akarja, hogy a tanárnő észrevegye. Nem a története miatt ásít.
Mikor befejeződik még fészkelődik kicist, majd feláll. *
- Én... elfáradt. Azt hiszem elmegyek aludni. * A tanárnő felé fordul. *
- Nekem tetszett a történet. Jó éjt mindenkinek és további jó szórakozást! Viszlát és sziasztok!
* Búcsút int és alakja elveszik a sötétségben, miközben a kastély felé igyekszik. *

Tárgy: Re: Nílus Csüt. Aug. 27 2009, 23:44

*Arwen végig hallgatta a történetet, bár nem tudja, hogy mennyire lehet jó az övé, de ki tudja egy próbát megér. Felállt, majd a többiek felé fordult, hát igen kissé megrémült, de akkor is kell a bátorság, hisz tanársegéd és sokkal több diáktársának fog magyarázni és ha most bebukja a történetet akkor mehet Paolo profhoz, hogy lemondjon így inkább megpróbálja. Reméli, hogy a többieket érdekli. Ha nem akkor így járt és sikerül mindenkit elijeszteni. Ez a történet, amit mesélni fog nem egy szokványos kis rém mese. Ez valódi, tényleg megtörtént és bár furcsa lesz a sztori mégis igaz. Körbe néz a jelenlévőkön, majd belekezd. Vesz egy mély levegőt, majd neki kezd.*
- Nos, ha gondoljátok, elkezdek mesélni nektek egy rémtörténetet, ami igaz. Egy mugliról szól és az ő különös napjáról.
*Kezd felkészülni az egész sztorira, mert bizony rémisztő, bár lehet a többiek számára ez csak egy mese. Előveszi azt a bizonyos naplót, majd elkezdi hangosan olvasni.*
- Ez az egész szeptember 7-én kezdődött. Ez egy naplófeljegyzésből áll. Ez a srác, nem tudni, hogy hívták írta a naplót.
Na üdv!
Én vagyok az megint, hál? Istennek ismét eltelt egy nap. No de mi is történt a mai napon, hát ez itt az izgalmas.
Suliba nem történt semmi komoly. Oké kaptam egy karót, de ***, majd ki lesz javítva, nem is érdekel. Érdekesebb ennél az, ami a buszon történt. Persze megint a szokásos busszal jöttem, mert reméltem az a csaj ott lesz. Nem volt ott. Hű de kár! Olyan csaj a világon nincs több, a teste valami csodás, olyan popsim lenne, mint neki, esküszöm, egész nap a kezemen ülnék. Ott lett volna, biztos megszólítom, de nem volt ott. Kár. Szerintem most végre beszéltem volna vele, bár esélytelen vagyok, mint a Maccabi Tel-aviv a BL-ben, de fene tudja, egy próbát azért megér a dolog. Na de majd kiderül, hogy mit lépek.
Hát sajna a csaj, ugye nem volt ott, de nagyon érdekes volt az utazás. Őszintén szólva féltem.
Az egész ott kezdődött, hogy végre valahára kijöttem a suliból, azt indultam a buszváróba. Igen, igen, a busz késett! Mikor nem? Kábé 10 perces volt a késés. Láttam, hogy már fordul be a megállóba, valamiért, *** tudja miért ránéztem a rendszámtáblára. 666. Ezek voltak a számok. Eszembe is jutott, hogy van egy jó kis zenész arc, akinek ez a neve. Meg minek is. Ja persze az ördögnek. Csalódnom kellett, mert a sofőr bácsinak nem volt ***, gondolom nem is Lucifernek hívták. Elkezdtem keresni a bérletem, de hát ugye az ember felejt. Otthon hagytam. Szerencsére a pénztárca nálam volt. Kértem egy jegyet. 66 forint volt. Elindultam, hogy keresek valami ülőhelyet. Csak egy volt. Hihetetlen, hogy tele volt a busz. Ezen a járaton rohadt ritka a nagy tömeg. A reggeli buszon szoktak sokan lenni. Mondjuk a 6-os buszon.
Odamentem az egyetlen üres helyhez. Az ablak felől valami eszméletlen érdekes arc ült. Nem tudom, hogy nő volt-e vagy férfi, szerintem a kettő közötti átmenet. Hosszú kezei voltak. Úgy néztek ki, mintha csápok lettek volna. A polip jutott róla eszembe. Szerintem volt vagy 2 méter magas, szóval a lábai is elég hosszúak voltak. 4 karú polip. Bámult ki az ablakon, és érdekes hangot adott ki. Mintha cuppogott volna. Jól el volt.
- Szabad a hely? - kérdeztem tőle.
Felém fordult. Azt hittem felordítok. Mint egy mutáns szörny, izé polip úgy nézett ki. Az arca szinte csaknem teljesen fehér volt. Zombi, ez csak is egy *** zombi lehet, erre gondoltam. A szeme körül lila folt. Mintha kapott volna egy jó kis ütést a szeme alá, vagy erősen kifestette volna. Arra gondoltam, hogy valami indián féle lehet a tag, de aztán rájöttem mindenre. Lila, fehér. Újpest drukker. Tuti. Amire ezt a gondolatmenetet befejeztem szó nélkül visszafordult az ablak felé, és újra cuppogni kezdett.
A *** anyád, gondoltam, hozzád szólok, lila majom. Megköszörültem a torkomat.
- Elnézést szabad a hely?
Na, most meg aztán le se ***. Nem csak Újpest drukker, még süket is. Rossz lehet neki, főleg mert cuppog is. Elmebeteg. Gondoltam teszek még egy próbát, mert rohadtul nem volt kedvem ácsorogni.
- Hahó! Szabad a hely?
A többi utas elég furcsán nézett rám. De hát *** be és törődjenek a saját dolgaikkal, gondoltam.
És megtört a jég. Rám nézett azzal a mutáns polip tekintettel, és hozzám szólt:
- Neked foglaltam! ? - mondta, majd ismét befordult és cuppogni kezdett.
A mindenit, de rendes polip vagy te. Majd feltűnt valami. Rohadtul érdekes hangja volt. Ha nem látom, csak a hangját hallom, esküszöm, elküldeném egy óvodába, olyan volt a hangja, mint egy kis csoportosnak. Bár azt még mindig nem tudom, hogy ez fiús vagy lányos hang. Ez is a kettő közt volt. A csiga jutott eszembe, az is hímnős, pont, mint ez, mert, hogy ez is ilyen féle, afelől nem kételkedtem.
Bár nem érdekelt a dolog, mivel fáradt voltam és le akartam ülni, minden áron. A tesi óra mocskos módon kifárasztott. Mikor leültem véletlen meglöktem a polipot.
- Bocs!
Ült, bámult ki az ablakon és cuppogott. Reméltem legalább a cuppogást abba hagyja, de nagyon gyorsan, mert untam. Fáradt voltam és pont a hülye cuppogás hiányzott.
Majd még jobban meglepődtem. Felemelte a kezét, és az ablakot kezdte el kapargatni, na és persze közben cuppogott. *** meg, gondoltam. Ez a *** mindig kitalál valamit, hogy szórakoztasson. A rohadt életbe.
Biztos tetszett neki a móka, mert sokáig csinálta, majd hirtelen abbahagyta és rám nézett. Ha lehet most még ijesztőbb volt az arca, mint az előbb. A lila folt viszont eltűnt az arcáról! Azt hittem kiesek a székből! Hogy a *** csinálhatta? Nem fociszurkoló ez, hanem varázsló! Még le sem törölhette az arcát, mivel az biztos, hogy az arcához nem nyúlt, az feltűnt volna.
Csodálkozásomban véletlen megszólaltam:
- Jó trükk.
Halkan mondtam, biztos voltam benne hogy semmit nem hallott. Felé fordultam és engem nézett. Elfordultam, de továbbra is nézett. Na meg persze cuppogott. Szája úgy mozgott, mint a halaké, ez eddig fel se tűnt. Minek nézel ***? Nem tudtam. Csak nézett egy darabig majd, megszólalt a kis óvodás polip hangon.
- A végállomásra tartasz?
Na hogy ez miért érdekelte azt még mindig nem tudom. Azért válaszoltam.
- Nem.
Nem valami bő válasz, de nincs olyan ember, aki szívesen társalogna egy polippal. Reméltem végre elfordul, és nem nézz tovább. Nagyon zavart, egyre jobban. De nem tette, ismét megszólalt.
- Mindenki oda tart! Te is!
Megborzongtam. Teljesen más hangon szólt, mint ez előtt. Nyoma sem volt a kis óvodás polip hangnak. Egy az egyben más hang volt. Mintha egy túlvilági hang lett volna. Persze ilyen csak a mesében van, inkább valami hangutánzó féle arc lehetett. Mint a Bagi vagy a Nacsa.
Miután eltűnődtem ezen újabb gondolatok jelentek meg a fejemben. Konkrétan az, hogy mit is akart mondani ezzel a bölcsességgel? Mindenki oda tart!? Mindenki a végállomásra tart. Én is. Biztos valami ókori bölcs okos mondása volt ez, de tévedett, nem megyek a végállomásig.
*Abbahagyta egy kis időre, mert kíváncsi volt a reagálásokra, esetleg, hogy kit érdekel a sztorinak a vége. Körbe nézett, majd mindenkinek az arcát figyelte, hogy ki mennyire rémült meg eddig. Bár ez még semmi, csak az eleje.*

Tárgy: Re: Nílus Pént. Aug. 28 2009, 00:02

*A történet folytatása igen elrontotta a hangulatot.... Mármint mért kéne megijedni, amikor kiderül, hogy az egész egy romantikus maszlag? Igaz szereti a romantikus történeteket, de azért van ezzel a sztorival egy-két bökkenő...Mindegy ezt most nem fogja kifejteni... Egyébként is milyen lenne, ha egy diák a tanára egy történetén kezdene akadékoskodni. Bár tőle lehet ez nem lenne meglepő, de most inkább visszafogja magát. Láthatóan elég jól sikerül meghúznia magát, hiszen tudomást sem vesz róla senki. Nem is baj. Viszont lassan szállingóznak aludni a diákok, ami nem túl bíztató a bújócskát tekintve. Elvégre, ha mindenki elmegy, akkor fel fog tűnni, hogy van itt egy extremusos is, az pedig nem lenne jó... Habár ha csak az észbeli képességeket nézzük, egész biztosan lehagyna jó pár signumusost is, de van neki más tulajdonsága, ami miatt az extremusba került.
Inkább figyel, hátha a maradók közül mond valaki olyan történetet, ami legalább egy kicsit ijesztő... Akkor legalább van értelme annak, hogy eljött.
A hasa közben jelezni kezd, hogy nem ártana mostmár enni, így ő is a kosárhoz megy - lehetőség szerint észrevétlenül - és kivesz belőle pár zöldséget. Nem nem tűzi nyársra, a zöldség nyersen jó, nem akkor ha kisütik belőle a vitaminokat... Szóval, amíg valaki újabb történetet mesél, ő csendben eszeget, és várja, hogy hivatalosan is vége legyen a "mesedélutánnak" és észrevétlenül elslisszolhasson.*
~ Nem is értem miért vagyok még itt. ~
*Aztán Arwen kezd mesélni, és ez már valamivel érdekesebbnek tűnik. A történet tök átlagosan indul, ám közben azért történnek fura dolgok. Persze megint elkezd agyalni, hogy mi lehet ez a polip dolog, meg, hogy miért jönnek ennyit a 6-os számmal... (Valaki igazán elmagyarázhatná egy shintoistának, hogy ez a sátán száma.) Mindenesetre a mese érdekes és a benne felhangzó "bölcsességgel" is egyetért Kumiko.*
~ Jajj de hülye szerencsétlen, hát még szép, hogy azt jelenti, hogy egyszer meghalunk... Persze ő még nem halhatott meg, különben nehezen írta volna meg a naplót... ~
*Gondolja magában és várja a történet folytatását. A hatás szüneteknek nem igazán látja értelmét. Úgyis mindenki a történet végére kíváncsi, mit kell még idegesíteni őket?

Tárgy: Re: Nílus Pént. Aug. 28 2009, 00:09

Cassandra kissé megsemmisültnek érzi, magát, mikor a gyerekek nem mutatnak túlzott érdeklődést a története iránt. de mivel felnőtt ugyebár nem veszi zokon a dolgot... na jó talán egy kicsit mégis. Viszont nincs ideje pukkadozni, mivel Arwen elkezd mesélni. Az eleinte unalmas történet remélhetőleg csakhamar izgalmassá válik... vagy mégsem.
~ Hát ez... minden csak nem félelmetes... - Persze tudja, ő, hogy az ő mesélési stílusa is igen csak ótvar, de hát itt meg a történettel van a gond... Rendben. 666 és fura fazon, de azért lehetne benne valami kis izgis dolog is. Egymás után szúrja a nyársra a mályvacukrot, majd süti és eszi meg. Lassan olyan lesz akár egy gép. egy két lábon járó cukorsütő...
~ Ez a fiú sem lehetett százas... - Gondolja, majd egy újabb cukrot szúr a botra.