Sivatag

Tárgy: Sivatag Vas. Aug. 23 2009, 14:35

Sivatag

Sivatag Sivatag_www.kepfeltoltes.hu_

Kopárság, és homok. Mindössze ennyi borítja a tájat. Nem is tűnhet túl érdekesnek a horizont, csak forró homok. Tikkasztó meleg van, s messzebb fekszik egy oázis, piramisok, a palota, s minden más. De nem csak ennyiből áll a sivatag… Rengeteg minden veszélyes dolog van a kopár síkságon, s ha kéred, versben elmondom…

Halandó, itt a sivárságon jól vigyázz merre mész,
Mert ha eltévedsz, nem sokáig élsz.

… és ha még nem rettegsz ennyitől, mesélek még, de jól figyelj, mielőtt belépsz a rejtelmes, sejtelmes kopárságra…

Rengeteg rejtély, titok, s furcsa nép, ha rád talál
Csak egy valami várhat rád. A halál.
Rengeteg feketeruhás járja a vidéket,
S biza nem mondanak róluk túl szépet.
Tekintetük vad, arcuk sebhelyes.
S fogságuk cseppet sem kellemes.

... ők nem mások mint a Tibbutok. Ne tévedj a földünkre, mert rettenetes élményben lesz részed. Nem hazudok. A legenda, hiedelem rettegésben tartja a népet, s éjszaka egyáltalán nem járja senki a vidéket, és még reggel is óvatosan lépked, az ki erre téved. No de folytassuk. Tehát…

Vigyázz merre mész utadon, mert a sivatag egy útvesző.
S az éjszakai kaland is rémisztő.
Ha szélvihar, homokvihar árasztja el a vidéket,
Nem ígérünk a kijutáshoz túl sok szépet.
Skorpiók, Skarabeusok. Mindenféle lények.
Se nappal, se éjjel. Tőled nem félnek.
De járd utadat. Nem tart senki vissza.
De a bajt, csak Önmagad teste-lelke issza.
Ne fordíts hátat, ne menj egyedül!
S ha baj van, azonnal menekülj.
Oh, mennyi veszély, mekkora félelem.
Vigyázz! Ne legyél másnak élelem.

…ki bölcs, hallgat a szavamra. De ha netán álmod-vágyad a halál, kutasd a rejtelmet. De ne várd, hogy más megmentsen. A kopárság olykor veszélytelennek látszik. De a látszat szinte mindig csal. A skorpiók megcsípnek, s ha nincs szerencsés, halálos is lehet. A skarabeusok belülről falnak téged.

Halandó, ki belépsz ide jól vigyázz, jól vigyázz!
Mert ha eltévedsz, elkóborolsz, elkószálsz,
Nem vár rád más, csak a rettegés, a félelem.
Ne legyél másnak élelem…

Vigyázz, óvakodj a sivatagról, kérünk téged. Nem akarunk itt búcsúzni véled. Ne menj egyedül, bármily’ bátor vagy. Csak a fáraó elég nagy ahhoz, hogy uralkodjon élőn és holtan. S mindenen, mi teremtménye a sivatagnak. Óvakodj! Inkább menekülj, de tényleg sohase legyél egyedül…

No de ne csak rettegjünk, gyere csak bátran, mert ha itt vagyunk, tevén visz tovább az utunk. Ne félj, ha valaki van melletted, mert itt vagyunk, s segítünk rajtad. Melletted állunk. De hallgass ránk, s tevegelés során se hagyd el a csordát, mert veszélyes. Maradj köztünk, de ha egyedül akarsz menni, nem tartunk vissza. Pattanj fel egy tevére, s menj. Mert a sivatag egyetlen „járműve” mindenkinek itt áll.

Élvezd a kopárságot. Jó időtöltést kívánok!

Leírás: Bitta Gewinn

Tárgy: Re: Sivatag Szer. Aug. 26 2009, 17:09

*Edward Lyons úrfi úgy tűnik képtelen sokáig megülni nemes tomporán...A Signumusos programok legalább annyira elcsavarták fejét mint az előző heti karok rendezvényei. Persze, csak most tudott elszabadulni a gyengélkedőről, illetve feltételezhető csupán, hogy ott járt a lovagi összecsapás óta. E feltételezés élő példája most ő, hiszen úgy fest mint egy sokat megélt ninja, csak éppen nem japánból szalajtották. Két karja vastagon be van fáslizva, ajka még mindig impozáns színekben játszik, ha annak lehet nevezni a lilás kéket...ugyanis kissé agyonharapdálta harc közben. Egész mellkasát kötés borítja, ám ez nem látszik, mivel sötétékét rövid ujjú póló fedi. Milyen kár...pont úgy festene, mint valamelyik múmia... Nadrág gyanánt (merthogy az is van ám rajta) kockás térnadrágot választott, mely szerelésben igen ritkán látni. Ed, főleg a fekete, avagy sötét farmernadrágok híve, most viszont amint megcsapja a sivatagi forróság szépen megáldja azt a nagy eszét, hogy nem öltözött úgy be. Sivatagban egyébként sem volt még soha, így hát elérkezettnek látja az időt egy kis kalandra. Na nem mintha nem lenne rá vehető egyébként is mindig. Az ember nyugodtan hihetné, hogy kalandfüggő. Vagy csak mindig jókor van jó helyen... Most is egykedvű ábrázattal caplat a sivatag felé, persze nem vág neki egyedül, a kényelmes Lyons úrfi el nem menne olyan nélkül, hogy teve. Már csak azért sem, mert iszonyatosan lusta. Borzasztó nehezére esett már csak ide levánszorogni is. Ez most még talán érthető is, hiszen meg van sérülve...persze semmi jel nem utal arra, hogy fájdalmai lennének, valószínűleg nincsenek is neki, annyira csak kikúrálták miután összeesett. Innentől ugyanis semmi egyébre nem emlékszik. Még arra is csak homályosan, hogy mintha Anrtallal szinkronban dőltek volna hanyatt a lovagi torna végeztével. Kezét zsebre vágván indul hát a hátasok felé, merthogy sejti, hogy ezt a terepet "bejárni" majd tevén kell. Ha szerencséje van, talán meg is lát egy terebélyesebb példányt. Embereket még nem nagyon lát a színen, ám nem is zavartatja magát. Úgy tűnik magának való alkat. Akár egyedül is elindulna... Miért ne, hiszen mi szüksége neki útitársakra...
Valójában azonban vár még egy kicsit. Hátha valaki ad neki még egy vizes tömlőt. Olyankor jól jönnek azok a társak. De a sajátja ott lóg az oldalán. Viszont vizes kulacsból sosem elég, ha az ember a sivatagba indul. Esetleg valaki egy darab csokoládéval bocsátja majd útra...Sosem lehet tudni... Így hát kelletlen ábrázattal, mindig morcos kifejezésével, de vár.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 15:22

* Vivien fene tudja miért, de úgy döntött ezt a napot arra fogja használni, hogy felfedezze a sivatag rejtelmeit. Ahoz képest hogy valami féle túrának indul el ez az egész elég érdekes az öltözete. Úgy fest mint egy plázamaca egy bányában. Pedig ő nagyon jól megfontolta mit vesz fel a kánikulában. Vörös tincsit szoros kontyba tűzte, fejére pedig kötött egy fehér kendőt. Egy napszemüveg is van nála... bár elég édekes látványt fog nyújtani ha a fél arca vörös lesz mint a haja, az a rész pedig amit a széles napszemöveg eltakar pedig ugyanolyan mint eddig volt. Fehér lenge, rövid ruhácska van rajta. Ez mondjuk érdekes, mivel trűzni az ember nem ruhácskékban, meg szoknyácskákban indul. Na de annyi baj legyen. Legalábbnincs annyira melege (mint kétszer annyira). Viszont a lábn egy olyan szandál van ami nem eshet le könynen a lábáról, és nem is égeti annyira a forró talaj a talpát. Hátizsákjában pihen a víz és valami kis rágcsálnivaló. Például csoki, egy szendvics, meg egy alma. Egyelőre a napszemüveg is ott bújkál, de ki tudja meddig. Lehet nem bírja majd túl sokáig a tűző napot. A macskáját fent hagyta, így magányosan vágott neki az útnak. Nem is tudom mit várt. Arra számított hogy lesz valami érdekes? Csak homok és homok? Mire jó ez neki? Ennyire élvezi az önsanyargatást? Főleg egyedül... Pedig ő imád beszélni. Lehet oda fog jutni hogy tudathasadása lesz, vagy skizofréniával fogják kezelni messze földön. Vagy álljunk csak meg! Megpillantot egy a másik diákot. Mellesleg him neműt. Na már egy dolog miatt nem féltem: nem fog az unalomtól meghalni. Bájos mosoly terül szét a szép arcon, és így indul el a varázslótanonc felé a kis franciánk. Pont úgy áll meg hogy a napot eltakarja. Hatásos megjelenés, de már régi trükk. A morcos tekintetű fiú nem riasztja el inkább elkezd csacsogni.*
- szia! Vivien Boisson vagyok. Benned kit tisztelhetek? * Nyújtja az idegen felé a kezét.*
- Öhm... Mit vársz? Vagy inkább kit?

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 15:48

*Éppen elátkozza a napot (mert minek is az, neki nem lenne baj, ha sötétség borulna a világra) mikor valóban sötétség borul, mert beáll elé valaki. Első gondolata mindjárt az.*
~Megint szűzmária!~
*Mint saját karának hetén, mikor egyszer csak, mint derült égből a Vivien megjelent egy égi jelenség, akkor is eltakarva a napot. De ez, most itt, nem Szűzmária jelenés, hála istennek... Legalábbis Ed nem pusztulgat ki a röhögéstől, hogy megjelent egy elfuserált utánzat (a Pugnaxos héten, mikor megjelent a vízió összeomlott a rendszer és gyatrára sikeredett a jelenés)
Legalább nem kell hunyorognia, mikor rápillant a lányra. Mégpedig rápillant, elég rendesen. Kezdi szépen a hosszú mezítelen lábakkal, melyek bár szoknyában végződnek, így sem hagyják teljesen háborítatlanul Edward fantáziáját... Tekintete aztán tovább halad felfelé, leplezetlenül gyönyörködve a látványban, végül pedig megtorpan a csajszi arcánál, mire az övén is széles vigyor terül szét. Első osztályú francica! Ed pedig macska rajongó...valahol mélyen, tehát mosolyog,mint a tejbetök. Pedig mosolyogni igen ritka állapotában látni. Főleg gúnyos szájrángás nélkül. Ám mintha most ezt szüneteltetné, legalábbis a pozitív első benyomásig.*
-Szia, bennem Edward Lyonst tisztelheted. *Máris jól kezdődik...tisztelni fogja. A Vivien név még tetszik is neki, bár ezt is csak egy vigyor kíséretében teszi szóvá...*
-A megváltást. De szerencsére meg is érkezett *Nyújtja ki kezét kissé hevesen a lány felé, van egy ilyen katonásszerű kézkinyújtása, amit általában akkor szokott bevetni, ha izgatott. Arcán viszont kissé elhalványodik a mosoly, hiszen nem akarja túlságosan félrehajtani komor álarcát. Még a végén kiderülne, hogy nem egy goromba pokróc! Borzasztó lenne...*
-Különben csak úgy erre jártam. *Mivel mind a két keze be van kötve, amint a lány megszorítja, mármint kikövetkeztethető, hogy megszorítja, kissé felszisszen. Hát igen...a lovagi torna hősi túlélője áll most előtte. Remélhetőleg a lány nem fogja hátbavágni XD.*
-Gondoltam sivatag...oázis ~nők~ ...tevék... Izgalmasnak tűnt. *Fejével az egyik állat felé bök. Marha izgalmas egy teve... De ha a lányt sikerülne rávenni, hogy üljön fel rá abban a rövid ruhában az még izgalmasabb lenne.*
-Szóval ott van az amelyik dupla Qazimodo és két púpja is van... Nem érzel véletlenül ellenhálhatatlan vágyat, hogy felülj rá? *Merőben ártatlan kérdés...S majd el felejti a legfontosabbat!!!*
-Van csokid?

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 16:26

* Na a kacér francia leányzó pont a legjobb társaságot fogta ki. Nem egy goromba durva pokrócot, hanem egy "poénos" srácot. Vivien nem egy káprázatos szépség ezt ő is tudja, de tudja mit kell tegyen hogy olyan kisugárzása legyen mint egy dívának vagy még nagyobb. Női fortélyok... Ennyi az egész. Ő is jobban szemügyre veszi a fiút és a csibészes mosolyt, de nem túlzásba. Tetszik neki az a szó hogy "megváltás" hát még akkor ha egy lapon emlegetik vele. Kicsit tényleg megszorítja a fiú kezét mert úgy tanulta ez annak a jele hogy az illető nem egy puha teremtés, hanem van tartása és határozott, magabiztos valaki. Ezek a tulajdonságok Vivienről valóban elmondhatóak.*~ Vagy túl keményre sikeredetta kézfogásom, vagy nem divatból van bekötve a kezeˇ~
- Elnézést nem akartam fájdalmat okozni * Kezd el mntegetőzni, és tényleg kicist zavarba jön.*
- Jéh! Tevék! Eddig észre se vettem őket * Fordul boldogan az állatok felé, közben csillingelő hangján újjong. Közelebb is lép az egyikhez. Kicsit lustának tűnik, vagy inkább csak fáradtnak, na de annyi baj legyen. Legalább nem annyira veszélyes. Figyelmesen hallgatja Edwardot, de végig háttal van neki. A teve jobban lekötötte a figyelmét.*
- Most hogy mondod nagyon is van kedvem. Segítenél? * Mosolyog ártatlanul a Pugnaxosra. Kiváncsi milyen odafentről a táj. Persze nem mintha sokkal lenne majd magasabb, de akkor is izgalmas egy tevén ülni.*
- Csokim? * Húzza fel a szemöldökét. Aztán leveszi a hátizsákját és elkezd kutatni benne.* - Milyet kérsz? Fehér csoki, mogyorós csoki, csokibéke, meg van egy megkezdett keserű csoki tábla is. * Hadarja el gyorsan a lehetőségeket. Nem nagyon édes szájú, de van amikor olyan napja van hogy egész nap csak édességgel tömné a fejét.*
- Kicsit már olvadtak ugye nem baj? * Mosolyog továbbra is kedvesen Edwardra, aki még mindig feltűnően méregeti Vivient.*~ Annyi baj legyen!~ * Ennyivel le is tudja ezt a dolgot. Nem annyira szégyenlős teremtés ő hogy felkapja a vizet olyan apróságokért hogy valaki bámulja.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 17:02

*Áh, nem az a kisfiú vagyok és nagyon sírok mert megvertek fajta Very Happy

Tulajdonképpen a lovagi tornát is nagyon jól viselte, szépen kibírta, hogy agyoncsépelik bármiféle óbégatás nélkül. De a keze, az kis híján lerohadt, s mivel nem régen volt ez az egész, még biztosan fáj neki, ha hozzáérnek. A lány mentegetőzésére akaratlanul is elvigyorodik.*
-Aszem nem halok bele. Ha már eddig nem haltam. *Amint egyébként csodának könyveli el, mint azt is,hogy ilyen fizikummal Antal miért csak két ponttal győzött. Mikor a lány elfordul, gyorsan megrázza bekötött kezét, s hozzá kis fájdalmas fintort vág. Még szerencse, hogy az illető teremtés teverajongó. Addig megnézheti hátulról is, s eme tény elveszi figyelmét a lovagi tornán esett dolgokról.*
-Hát persze *Kapja fel gyorsan fejét, s lép oda a lány és a teve mellé. Azt nem tudja hogyan fogja feltunkolni rá...Hogy ne ejtse le zavarában, avagy a keze ne szakadjon le közben, de nem is Ed lenne, ha nem próbálná meg...Az az igazság, hogy még sohasem tett fel senkit semmilyen állatra, úgyhogy kissé tanácstalanul méri fel a helyzetet.*
-Öm...mondjuk...*A következő pillanatban egyszerűen felkapja, annak ellenére, hogy karjai hevesen tiltakozni kezdenek bevág egy vigyort és megközelíti az állatot elnyomva fájdalmas nyögéseit.*
-Még jó...hogy ilyen könnyű vagy. *Neeem, ő nem gúnyolódik, bár eme megjegyzés sem mentes teljesen a fiú kissé különös ironikus stílusától. Közelít karjaiban a lánnyal a tevéhez, mely eléggé unszimpatikus neki, csak azért mert magas és mivel meglehetősen vékony fiúról van szó igencsak össze kell szednie magát, ha fel akarja tenni rá.*
-Tudoood mit? *nyögi.* - Majd ha felraklak odaadhatod a csokit...jutalomként... *Legszívesebben elkérné az összeset, de majd meglátja, ha már nem lesz kezében a teher.*
-Auafrancba...*Remegő kézzel, óvatosan felnyomja valahogy, valameddig a lányt, bár neki is segítenie kell a dologban, különben Vivien nemes egyszerűséggel a fejére esik.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 18:08

* A vörösünk nem épp így képzelte hogy a fiú felsegíti a tevére. De mivel már annyira nevetséges a helyzet, hogy a kacagást nem bírja abbahagyni, nem tudja útbaigazítani az "erőlegényt". Élvezi a dolgot nagyon, hogy a fiú az iszonyúfájdalom ellenére is itt szerencsétlenkedik vele, de tudja hogy ez nem viszi őket sehova. Főleg nem a teve hátára. Mikor viszont már majdnem leesnek, nagy levegőt vesz, abbahagyja a nevetést, és nemes egyszerüséggel leugrik a fiú karjai közül Edward és a teve közé. A bájos mosoly kcsit zavartabb lesz mivel, nem tud a fiútól hátrébb lépni mert a tevének ütközne, de az pár centi ami elválasztja a lovagtól, már túl kellemetlen, főleg ahoz képest hogy csak most találkoztak.*
- Hát izé... * Vakarja meg a fejét, aztán összekapja magát.* - Így szerintem könnyebb lez, csak picit lépj arrébb hogy megtudjak támaszkodni a tevében. * Jobb kezével megkapaszkodik az állatban, bal kezével meg Edward válléában, onnan rugaszkodik el. Kicsit imbolyog, de valahogy csak felkerül a két pupu "tüneményre". A baj csak az hogy a haja kibomlott a nagy próbálkozások közepette, és így már sokkal nagyobb melege van a nyakának.* ~ Mindjárt összetűzöm. Túl lehet élni tíz percet kibontott hajjal. Főleg most hogy fúj egy picit a szél.~
- Köszönöm. * Biccent hálásan odafentről.* - Azt hiszem tartozom neked csokival.Csak még nem mondtad meg milyennel.* Mostmár végre észhez tért, és már magabiztosabban tud beszélni. Ölébe teszi a táskáját, hogy kihalássza a választott édességet.*
- Mivel szolgálhatok? ~ Amíg le nem dob ez a teve... Nem vagyok túl szimpi neki~

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 18:23

*Valamiféle fura, azonosíthatatlan torokhangot hallat, miközben küszködik, ám a nevetés valahogy elveszi kedvét a túlzott jajongástól. Nem mintha egyébként kiáltozna, vagy valami.*
-Most kinevetsz? *Bár elég nyilvánvaló, hogy igen, szerencsére a lány áttunkolja magát a tevére, anélkül, hogy ő beleszakadna a dologba, vagy leszakadna sokat emlegetett végtagja. Persze hagyja, hogy a vállában is megkapaszkodjanak, csak inkább becsukja szemeit, meg ráharap ajkára, ugyanis vállába is belenyomtak pár napja egy lándzsát, nem is egyszer. Mennyit kell szenvednie a embernek egy kis csoki reményében... Amikor kell, gyorsan ellép a lánytól és a tevétől, s kiengedi az időközben benne rekedt levegőt egy elnyújtott sóhaj kíséretében. Szája az így is kékes, lilás és fel van dagadva, most bizonyára sokat segített rajta azzal a harapással.*
-Nem fogysz leesni vagy valami? *Szólal meg egy perc hallgatás után, mialatt az egy perc alatt saját cipőjét bámulta meg igencsak elszántan.*
-Vagyis...beüljek eléd? *A fájdalom úgy tűnik nagyon kezessé képes varázsolni, hogy így sorolja a lehetőségeket. Vagy talán elképzeli, hogy a lány átfogja a derekát és olyan erősen teszi majd, hogy az is fájni fog...azért említi meg a másik lehetőséget is, miszerint megy ő külön tevén...Megy...de merre? Valóban, merre mennek? Körülnéz, bár már agyára megy a sivár kilátás, még éppen visszafordul a szebbik oldal felé, ahol a lány készül átadni a megérdemelt jutalmat.*
-Ha mindet nem lehet...akkor a mogyorósat. *Feleli, s tekintetével már kerülgetni is kezdi az állatot. Hogy hogy mászik fel rá, az már kérdéses, de talán ha erő nem is, ügyesség annál több szorult belé. Közben sorban áll a csokiért, ha olvadt ha nem, úgy érzi szüksége van a doppingra. Különben is kajaaaaaa...ő meg éhes. Megint éhges. Mindig éhes. Legalább most már kiderül miért olyan vékony. Mert sokat eszik!! XD*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 18:43

* Úgy tűnik csak neki volt olyan természetellenes az a közelség, így nem is gondol többet rá, hanem a tevén való egyensúlyozással foglalkozik. Ed kérdésére nem mond semmit. Nem őt nevette ki hanem a helyzetet ami kialalkult az előző kábé öt percben.*
- Nem tudom leesem-e * Végignéz morfondírozva a tevén aztána a következő kérdéstől megint vigyor kerül Vivien arcára.* - Elférünk mi ezen ketten? Még nem próbáltam ki úgy hogy valaki más is ült mellettem, szóval azért kérdem... * Már volt tevén eddig is, de akkor az állattal jobban szimpatizált. Nincs nagy különbség hogy lovon ül, vagy seprűn, vagy esetleg tevén. Viszont lovagolt már együtt valakivel, illetve repült is már úgy hogy más is volt a seprűn, de a tevegelni eddig csak egyedül sikerült.*
- Kérhetsz mindenből! * Előhalássza hát a csokikat és sorban tör mindegyikből, és óvatosan adagolja Edwardnak. Szegény annyit szenvedett miatta, ezért megérdemel egy kis bónuszt. Nagyon figyel hogy az olvadt csoki ne a ruháján kössön ki hanem Edward szájában. Eddig minden terv szerint halad.*
- Nos hogy döntött a dicső lovag? Felpattan mellém vagy egy másik tevén indul el? * A beszédstílusa nem Vivienre vall, de attól még ő poénosnak tartja. Csillogó szemekkel nézi a sivatagot. Miután az összes csokit átadta Ednek, a maradék olvadt akármit először "lenyalja" az ujjairól, hogy valamelyest tiszta kézzel fonhassa be a vörös tincseket. Gyorsan kész is van. Most viszont megint bajba ütötte a fejét. Merre menjenek.? Egyáltalán el kéne menni innen? Hogyan találnak vissza? Mit keressenek? Eddig minden vicces volt meg jó poén, de a sivatagban eltűnni nem túl kecsegtető. Persze kalandosnak hangzik egy éjszakát ott tölteni, de csak úgy ha van az illetőnél meleg holmi, de nem ilyen "alulöltözötten.*
- Van valamilyen terved merre menjünk? Vagy valami más ötlet? * Reménykedik benne hogy az utitársa már eldöntötte mit fog csinálni, mert ha nincs, legfeljebb együtt gondolkodnak a nagy semmin.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 19:06

*Sajna éppen nem a közelségre figyelt, hanem fájó végtagjaira, úgyhogy erről lemaradt, de majd ha felpattan elé, vagy mögé, vagy valahová, hátha neki is vicces lesz.*
-Szerintem sok jó ember, kevés helyen is elfér. *Mert ő jó ember...*
-Ez meg...*legyinti szépen, kedvesen pofán az állatot.*
-Jó nagy dög! Szóval, ha nincs kifogásod ellene, akkor foglak, hogy le ne essél. *S mert akkor tapizhat és olyan jó lesz neki. Ebnél a tapizás lehet megmaradt olyan szinten, hogy megfogja egy lány derekát. Nos ő eddig nem nagyon fogdosott lányokat, csak fiú barátai voltak, azokat meg nem fogdosta meg...*
-Nemtom, én még tevén nem ültem...Biztos nem nehezebb, mint lovon. Addig jó barát, amíg nem köp arcon. *Úgyhogy szépen is tovább is pattan a fej elől, hogy a lány alá álljon és jól eltátja sebes száját. Tényleg, hogy miért van bekötve, azt Vivi nem tudja. Lehet akár leprás is...főleg,ahogy kinéz a szája...
Nem mintha maga Ed aggódna amiatt, hogy nincs éppen a legfittebb formában, főleg amíg csokival tömik és szépen kap mindenből a vörös lánytól. Még a szemét is becsukja, hogy teljes legyen az etetés élvezete. Sokat nyammog, lassan eszi, ki akarja élvezni a pillanat minden kis momentumát. Lehet ez lesz a legszebb jelent az egész emlékben...Hogy etetik. Bár el tudná képzeli a fejét mondjuk a lány ölében...Főleg, hogy ő ebben a ruciban díszeleg. Az egésznek túl hamar vége, legalábbis Edward szempontjából.*
-Lehet ostobaság lenne nekivágni a sivatagnak, bár mondjuk nálam van némi víz...Persze, ha szereted a kalandokat...azt mondják zűrös pasasok is járnak erre arra, de nálam zűrösebbek nem igen lehetnek, szóval megvédlek, meg minden. De ha...nem ragaszkodsz a kalandos átkeléshez megfújhatnánk ezt a tevét és körbetevegelhetnénk a birtokot. Tudod én nem vagyok egy régi darab, még egy csomó mindent nem láttam ebből a suliból. *A döntés pedig ismét a lányé, hisz ő lágy nem képviselője, vagy ki tudja miért.... Addig ő fürgén felpattan mögé, hogy átkarolhassa a derekát, bár a kantárt vagy mit is kezébe veszi, hogy majd a lányon át is vezetni tudja az állatot. Így ígyis úgyis kénytelen lesz nekisimulni, ha vezetgetni akar. Biztos alfa hím effektus...szeret nyeregben lenni...Bár emez egészen új szitu, hogy ilyen közel van egy lányhoz...Kezdi szaporábban szedni azt a bizonyos oxigént.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 19:27

* Neki ugyan mindegy hogy hogyan dönta fiú. Mindennek van előnye. Ha érdekes alakok bukkannak fel és menekülniük kell, szegény pára későbben fáradna ki, ha csak ő ülne rajta az 54 kilójával. Viszont sokkal kellemesebb úgy elidőzni a sivatagban ha Edwarddal, vagy valaki mással egy nyeregben ül.*~ "foglak hogy le ne esél" jó mentség...~ * Gondolja magában, de nem ellenkezik. Segít a asrácnak felpattani a tevére, miután "megetette".*
- Nekem nincs bajom a kalandokkal. Már rámférne egy kevés izgalom. Utoljára a mocsárban találkoztam egy lidérccel vagy mivel, ami féltékenységi rohamot, amiért az egyik haveromat úgy mentettem meg az átlátszó nőszemélytől hogy előtte csókoltam meg. * Gyorsan elharapja a száját, jobbnak látja nem folytatni a dolgot, mert félreérthető lesz.* - Víz az nálam is van, szóval nyugi. Egy ideig kitartunk. Esetleg egy oázist is találhatunk út közben. * Vázolja fel a lehetőségeket. Élvezi a fiú társaságát, legalább van akinek fecseghet, csacsoghat nyugodtan. Neki nem annyira új ez a sztu... Nem arra értem hogy egy könnyű vérű nőcske, de van már némi tapasztalata. Nem olyan hú de nagy tapasztalat, de elég ahoz hogy ne jöjjön zavarba attól hogy a fiú néha-néha nekisimul. De azt is hozzátenném, hogy ahoz képest hogy a lány lassan már 17 éves soha életében nem volt még szerelmes. Érzelmeknek ilyen terén még viszont tapasztalatlan.*
- Akkor most te irányítasz. * Próbál célozni arra hogy el kéne indulni. Picit mélyebben beleszippant a levegőbe, így megérezheti a fiú kellemes illatát. Miután a teve elindul ismét kéne valamilyen témát bedobni szóval ismét kérdez valamit.*
- Amúgy mikor sérültél meg? * Kiváncsiskodik*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 19:52

-Kösz *Vágja rá, mikor már elfoglalta az őt megillető helyet a lány mögött. Eléggé lefoglalja most az átkarolása ahhoz, hogy sok más dolog kiröppenjen a fejéből. Persze, nem nyomul rá, hogy most egészen nekisimuljon, vagy lefogdosná...csak szépen átkarolja, s nem is olyan nagyon alacsony, ahhoz képest,hogy még csak 15, hogy ő hajtsa a fejét a lány hátának, hanem Vivi akár nekidőlhet mellkasának, úgy legalábbis biztosan kényelmes lenne, s Ed tesz is egy olyan féle gesztust, hogy kissé mellkasának dönti a lány fejét, ő pedig lazán irányítgathatja a tevét, egyenesen előre.*
-Hát akkor irány egy oázis *Zengi be, majd hallgatja a sztorit a lidércről meg a megcsókolt fiúról.*
-Legalább békává változott? *Hát igen, képtelen kihagyni ironikus kis megjegyzéseit.*
-Különben érdekes a dolog *Ismeri el, miközben tevegelnek szépen...elég fura számára, főleg hogy közel van a lányhoz...dehát csak túléli mielőtt valami igencsak kellemetlen dolog történne alsó fertálya tájékán. A csevegés jó, kissé figyelmet terel. Próbálja irányítani is a tevét, bár egyszer készer kénytelen közelebb húzódni a lányhoz, hogy helyes fertályra irányítsa az állatot. Ilyenkor kissé elakad lélegzete, sőt a lány érezheti, hogy szíve s gyorsabban kezd el verni.*
-Hátöm...*Gyorsan próbál a beszélgetésre koncentrálni, s sietve megtörli verejtékező homlokát. Megnyalja kiszáradt száját és próbál borzasztó magabiztos hangot megütni... Milyen ciki lenne már, ha kiderülne nem volt még ilyen helyzetben és netalán talán beindulna egy ilyen dolog közben...*
-Lovagi torna volt a múlt héten. Voltam olyan hülye benevezni. Azt hittem poén lesz...de élesben ment az egész...lenyomtam egy csomó órát megállás nélkül , a fegyverek meg el sem hinnéd milyen nehezek. De végül nem vágták le a kezem...Fura is *Mondja könnyedén.*
-Hogy nem kellett amputálni. *Egész végig fogta őket a marhája...Lenyomott két menetet. De úgy tűnik megszakadni sem rest csak a büszkeség kedvéért...*
-Na és...*Kell a téma kell...*
-Rágóta vagy már itt? *Kérdez gyorsan.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 20:16

* Jól érzi magát ez biztos, nem érdekli hány éves a fiú. Úgy véli hogy vele egyidős, de most ez mellékes. Nekitámaszkodik a mellkasának, így sokkal kényelmesebb ez a póz. Van amikor úgy érzi hogy így most szivesen el is aludna, bár a tevének a mozgása, nem nagyon hagyja hogy aludjon, meg anélkülis beszélgetnek, szóval nem alszik ő el egy ideig.*
- Nem volt ő herceg... Mármint hogy hercegből békává változzon. * Jegyzi meg kicsit dacosan, de hamar visszakerül a mosoly az arcára. Érzi hogy a fiú fészkelődik de egyelőre nem szól semmit. Némán hallgatja a fiút, és megpróbálja az összes szavát raktározni az agyában.*
- Szóval én meg ügyesen fájdalmat okoztam neked ezek után... * Elszégyeli magát, ezért lesüti a fejét.*
- Nem féltél? * Fordul Edward felé. Összehúzza a szemöldökét, mikor látja mennyire verejtékezik a homloka. Kezd rájönni hogy kellemetlen a helyzet szegénykének, és ő is elpirul. Azért végighallgatja a mondandójának a többi részét.*
- Már március óta. Azért nem ismerem még annyira a sulit. * Egy kis néma csend következik, mert Vivien nem tudja eldönteni mégis mi a baja szegény Ednek. Van pár lehetőség de inkább rákérdez.*
- Edward, mi a baj? * Néz fel boci szemekkel a fiúra. Azért nyugodtan ül még mindig, de már nem támaszkodik a fiú melkasának, hanem picit előrehajol hogy megsimogassa a tevét. Egy percre elveszíti az egyensúlyát. Megilyed hogy leesik ezért egy másodperc erejéig különös beazonosíthatatlan hangot ad ki. SZerencsére megtud kapaszkodni, így nem esik le a homokba.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 20:37

-Hehe, még az a szerencse...*Jegyzi meg a herceges dologra, mert akkor még tényleg békává változott volna az ipse.*
-Jaaa, dehogy! *Vágja rá, miután újból szóba kerül ezt a lovagos dolog ugye. Túl hevesen tiltakozik, még jó, hogy nem mutogat hozzá.*
-Nem fájt, dehogy. Na, jó, akkor igen, amikor nekem repült párszor a lándzsa, de mivel te nem vagy lándzsa egészen elviselhető voltál. *Különben sem csinál be egy kis fájdalomtól, így ez most neki a kisebbik probléma. Az, hogy a lány illata orrában táncol, avagy ahogy a ritmusos mozgásra nekifeszül teste az övénekmár a nagyobbik.*
-Hátő...*Gyorsan megtörli homlokát, s próbál válaszolni a kérdésre...bár furcsa mód kezd egyre inkább melege lenni.*
-Amikor belelendültem, már mindegy volt, nem szállhattam ki...De nem is volt nagyon időm rá, mert gyorsan egymásnak lovagoltunk és bumm!!! Kicsit erősebbek voltak az ellenfeleim. De azért csak egy ponttal vesztettem. Najó...egy ponttal, de Antal pihenhetett előtte, én meg gürcöltem mint valami...teve... *Bár az az igazság, hogy Antal idősebb és jobb volt nála, nem nagyon akarja, hogy Vivi gyegének nézze. Sőt, nem is volt az, hisz így is mindenki csodálkozott, hogy bejutott a döntőbe és pihenés nélkül, idősebb és erősebb ellenfelekkel szemben csupán egy ponttal veszített. Felülmúlta lusta önmagát...*
-Húha... *Kommentálja a márciust, ő csak augusztusban volt hajlandó beköltözni...*
-Hogy? Mi? *Kérdezi gyorsan, mármint visszakérdez arra, hogy mi baja...*
-Semmi, semmi, mért...*Kissé hátrább húzódik, mert nadrágja már kellemetlenül szűk kezd lenni, Vivi előre hajol, de ekkor meg majdnem leesik, ő meg mint sólyom a nyúlra, hirtelen bevágódik, két kezével elkapja derekát és szorosan magához fonja, le ne pottyanjon esetleg. Na igen...így jóval közelebb kerül hozzá, mint egyébként...mégsem mer lazítani a szorításon, nehogy lezúgjon a lány.*
-Jól vagy? *Még mindig nem ereszti...kapaszkodik a tevébe, meg fogja...csakhát kissé vörösödni kezd...és a kérdésre sem válaszolt még... Most mondja azt, hogy egész életében el volt tiltva a lányoktól? Lassan próbál eltávolodni, bár karjaival csak igazán óvatosan engedi, s éppen emelné el róla, mert úgy tűnik a lány megkapaszkodik mikor...valami érdekeset tapint. Megfordul vele a világ, tevéstől Vivienestül, mikor ráeszmél, hogy a lány mellein nyugtatja tenyerét.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 20:55

* Mivel még mindig zavarban van és idegesíti hogy a fiú olyan furcsán viselkedik, nem nagyon tud figyelni, de ami eljut az agyáig az nagyon izgalmas. Legalábbis szerinte.*
- Ügyes voltál nagyon, de megérte? Mármint gondolom a gyengélkedőn kötöttél ki... Nem bántad meg? * Még egyszer rászeretne kérdezni a dologra, de akkor jön az a jelenet mikor majdnem lepottyan. Nem volt muszáj elkapja Ed, mert ő már kapaszkodott, de azért örült neki hogy valaki elkapja.*
- Nyugi! Rendben vagyok! * Nevet, amikor a fiú keze még a derekán pihen és nem máshol. Mert mikor kicsit feljebb csúszik már a keze, Vivien gyorsan elnyomja azokat a melleiről, de ezzel azt érte el hogy lepottyan, de mivel még mindig Edward sérült kezeit fogja, félő hogy magával húzza szegényt. Na most tényleg egy nagyot visít, de a tevének se tetszik túlzottan ez a felfordulás. Egy nagy adag homokot próbál kiköpni a szájából Vivien, és mikor már levegőt kap felháborodottan fordul szegény Edward felé.*
- Eddig azt hittem hogy kelemetlen hogy olyan közel űlünk egymáshoz, de mostmár foigalmam sincs mi volt a baj! Mindennek van egy határa! * Magyarázza hevesen gesztikulálva és fel-alá sétálva a sivatagban. Már az ő homlokáról is folyik a verejték, de azért mert olyan helyzetbe került amire nem számított. Azért ilyet vagy egy nagyon perverz bunkó enged meg magának, vagy egy nagyon fiatal taknyos kölyök. Legalábbis mérgében ez a két lehetőség jut az eszébe. Ezért nem érti, hogy egy normálisnak tűnő srác hogy engedett meg magának ilyet.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 21:13

-Hátőm, nem nagyon emlékszem rá, hogy ott kötöttem-e ki. Mikor felébredtem már a szobámban voltam...Különben le sem mentem volna, minek? Nem érte,dehogyis talán, ha nyerek. De így...nem *Aztán jön ugye a jelenet, ami köhm...enyhén izé csak...ráadásul Vivi lerántja, így jól pofára esik a homokban. Nem elég hogy a képe tele megy szemcsékkel, de még a csaj is teljesen kiakad. Mivel ráesik karjára, kissé felkiált, aztán nem hagyva időt annak, hogy eljusson idegrendszerébe a fájdalomérzet nekiesik két szemének, hogy kitörölje belőle a homokot, miközben halkan szitkozódva nyögi fájdalmas ábrázattal átkait a tevének. Mire észbe kap, persze nem a teve, hanem ő lesz leordítva. Nem elég, hogy tiszta vörös a képe, könnyesek szemei a homoktól...most még azt is végig kell hallgatnia milyen perverz...*
-Nehhem...volt semmi baj...Nem akartam, komolyan. Hé, nem...nem...direkt volt...*Nyögi,de felpattan, hogy estleg meneküljön, ha nekiesnének. Közben még mindig szemeivel vacakol, biztos nem kellemes, ha homok megy bele.*
-Mondom...mondom...hogy nem akartam...*A mindig magabiztos Edward most kissé zavarban van... Ámbár elég ijedtnek tűnik ahhoz, hogy igazat beszéljen...Azért sosem merte volna megfogni önszántából egy lány melleit... Főleg hogy...akkora béna az ilyen dolgokhoz...Megfordul a fejébe, hogy elszalad, mégsem akarja itt hagyni a lányt teljesen egyedül...Bár legszívesebben tényleg menekülne, vagy a föld alá süllyedne...*
-Asszem...jobb ha...*Kezdi akadozva, majd a tevéhez lép és a visszafelé út irányába fordítja. Nem igazén tudja mit mondhatna, vagy hogyan leplezhetné zavarát, amibe ráadásul könnyező szemének dühödt mozdulatai is vegyülnek. De Vivi csak talán nem fogja azt hinni, hogy sír...egyértelmű,hogy belement a szemébe a homok, nem?*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 21:44

* Vivien nem akarta hogy Edwardot is lerántsa a földre de így sikerült. A feje nagyon vörös, és ölbe tett kézzel nézi a srácot. Dúl-fúl, de attól még meghallgatja. Lassan enyhül a harag, mivel látja hogy Ed még rosszabbul járt mint ő. Ha nem történt volna az előbbi incidens, talán már nevetne is, de most csak kimérten hallgat.*
- Egye fen! * Dünnyögi az orra alatt, ami valószínüleg nem nagyon érthető. Közelebb lépked Edwardhoz és óvatosan megfogja a karját, és lehúzza a homokba. Végig az arcát nézi, hogy lássa miként reagál az illető. Nem akarja megilyeszteni. Rájött hogy az az ártatlan mosoly nem csak álca, hanem az utitársa tényleg ártatlan. Ebben az esetben is. Gyengéden lesepri az arcáról a maradék homokréteget, de a szemén még nem tud segíteni, pedig olyan vörös mindkét szeme. Viszont ha megtalálja a mini elsősegély dobozkáját a táskában talál szemcseppet is. Azt egyelre viszont hanyagolja. Előszed egy fásli tekercset, és egy krémet, aminek az a különlegessége, hogy olyan mintha lefagyasztaná a fájó testrészeket. Letekeri hát vigyázva a fiú kezéről a kötést, ami már tönkrement a homokban. Nem túl szép látvány a sérült kéz, de Vivien csak bíztatóan mosolyog a páciensére. Ed kezét ráteszi a táskára hogy ne legyen az is homokos, addig ő lecsavarja a kupakját a kenőcsnek. Lassan körkörös mozdulatokkal bekenegeti a problémás helyeket. Megvárja amíg a bőr beszívja a gyógyszert, aztán tiszta fáslival újra kötözi a "végtagot". Utána jön a másik. Úgy dolgozik mintha már nagy gyakorlata lenne, pedig utoljára csak a bátyjának a sebeit kötözgette. Mikor ezekkel végzet a vörös szempár már nem könnyezett, így nyugodtan teheti a szemcseppet, hogy ezen is segíthessen.*
- Mostmár ugye jobb? * Néz kedvesen Edwardra. Muszáj volt ellássa a sérüléseket. Miatta esett le, nem más miatt. Most viszont van egy kis ideje jobban szemügyre venni Ed arcát. Olyan ilyedtnek tűnik, mégis borzasztóan aranyos, persze nem gondolkodik ezen túl sokat, hanem összeszedi a holmiját, és elsülyeszti a táskájában. De nem szól semmi többet. Nem akarja még jobban megrémíteni a fiút.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 22:02

~Most meg fog ölni...Letapizza az én melleimet is. Miket gondolok, nekem nincs...Akkor?~
*Elképedt pislogás,hagyja magát lerátani, de közben már elszánja magát arra, hogy bocsánatot kérjen.*
-Nemakartambocsánat!
*Azért nem olyan ártatlan ő...Najó, tényleg nem direkt fogta meg, amit megfogott, de alapjában véve nem túl ártatlan...főleg amikor minden szabályt megszeg, vagy halálra idegesíti az embert... Szóval ő max "ártatlan" bár most tényleg nagyon úgy fest...ijedten.*
~Először kiakad, most meg bekötöz? ~
*Egyszerűen nem érti a nőket. Nem igazán szólal meg, csak érdekes ábrázattal tűri a procedúrát, időnként vetve egy "normális vagy?" pillantást Vivienre.*
-Haragudhatsz rám...Jogosan tennéd *Kezdi. Tiszta hülye, még biztatja is.*
-Én a te helyedben...nem segítenék most magamnak. *Na ez így kacifántos lett.*
-Ha én lennék a csaj...és te a fiú és te fogtad volna meg, akkor tökönrúglak. Minimum...
De izé...neked igazán nem muszáj törni magad...*Még itt ötleteket ad...*
-Tényleg nem akartam...elnézést *Hangsúlyozza ki, majd hamarosan be is lesz kötve mindkét karja.*
-Kösz szépen...*Behajlítja karját, próbaképpen, de az jól szuperál, noha fáj még az egész nem kibírhatatlan, sőt annyira sem lényeges, hogy lereagálja.Még utoljára jól megdörgöli szemét, eltünteti a könnyeket.*
-Belement a homok *Magyarázza gyorsan, bár ez nyilvánvaló a lányoknál sosem lehet tudni mit hisznek.*
-Hát egen...jobb. De nem fájt különben...*Ezt még hozzá kell tennie, azután ő is feltápászkodik. Szégyelli, hogy megijedt a lány...melleitől, vagyis attól amit csinált...de kezd napirendre térni a dolog fölött. Bár még mindig feszülten áll rá egyik lábáról másikra, esetlenül a homokot túrva egyik lábával, s zsebébe süllyeszti kötéses kezét. Már nem akar felülni még egy egyszer a tevére...*
-Mi lenne, ha visszamennénk? *Ez se cseng már olyan magabiztosan, mint ezt nála szokásos. Sem gőgösen...Biztos sokk tette vele XD, de ebben a pillanatban nem tud fennhéjázóvá válni ismét.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 22:21

* Vivien nem szól semmi kötözgetés közben csak mosolyog. Gondolatban felel csak a szavakra.* ~ Persze hogy jogosan tenném! Legalább kapok rá engedélyt...~
~ Azt hiszem rosszabbul járnál ha én te lennék...~
* Nem álltam túl messze tőle hogy megteszem, de azt már biztos nem kötözgetném meg kenegetném!~ * A vigypr az arcán még mindig ott díszeleg, de csak hallgat.*
~ Nem kéne még mindig hősködnie! Láttam hogy fáj neki!~ * Ő is feláll és csillogó szemekkel néz körbe. Már annyi ideje itt vanak hogy már a nap is lement, a teve pedig mellettük pihen, és már nem dühös egyikükre sem.*
- Nyugodjál meg! Nincsen semmi baj... Megbocsájtok. ~ Muszáj még mindig azt a kisfiús arcát mutassa?~ * Nyom egy puszit még Edwardra arcára hogy nyomatékosítsa hogy már nem haragszik rá.*
- Azért legközelebb jobb lesz ha előre szólsz, ha furcsává válik számodra a helyzet.* Vakarja a meg a fejét. Végülis, valahogy felmászik a tevére, de reméli hogy Edward ismét csatlakozik.*
- Mostmár mehetünk. * Jelentette ki magabiztosan, miközben felsegíti Edwardot. Már ha még mindig vele akar jönni.*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 22:36

*De ő mindig hősködik XD. Ilyen.*
-Nyugodt vagyok *Pislant fel, majd egy bólintással konstatálja,hogy elnézték neki az ügyet. A puszin viszont ismét elképed, mikor a lány megfordul megtapintsa arcát, hogy tényleg megtörtént-e a dolog. Bár számára...néha nehéz megkülönböztetni az álmot a valóságtól (narkolepszia) ad magának egy taslit és meggyőződik róla, hogy ébren van még. Nade meddig? Azért az jó, ha megfogja a lányok mellét is puszit kap majd érte...*
-Ahha...hát persze...Vagyis izé. Nem volt furcsa...én, tényleg, nem... *Hevesen rázza fejét, s mire észbe kap, már megint pirul. Jobb lesz, ha nem mászik fel a lány után arra a tevére. Nem mintha nem akarna, vagy valami, de zavarban lenni sem szeret. Pontosabban eme zavart oldalát még Vivin kívül senki más nem látta.*
-Én...*Érzi, hogy valamit ki kéne találnia, de már úgyis mindegy elveszett az egész álcája, Vivi tudja mennyire zavarba lehet hozni a nemiséggel.*
-Nem vagyok túl jól...jobb lesz, ha megyek. Szóval kösz...jó volt, szia *Hátat fordít a lánynak, kezeit zsebre vágja, s megindul kifelé a sivatagból. Lehet, tényleg rosszul van, mondjuk álmos és éhes!!! Mindig, éhes!*

Tárgy: Re: Sivatag Csüt. Aug. 27 2009, 22:47

* Úgy látszik Vivien hoppon maradt. ANnyi baj legyen. Elindul visszafelé, és közben eltöpreng azon hogy vajon tényleg ilyen ilyesztő-e vagy, csak rosszul lett Ed.*
//Bocsi a rövidért de mennem kellett//