Bűbájtan terem

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Aug. 28 2009, 17:05

Csak magyaráz, és csinálja, előre hátra, majd később jöhetnek a forgások is. De még mindig tisztes távolságban marad a lánytól. Jobb ez így. Aztán kicsit megáll, odasandít, hogy vajon jól csinálja-e. Jól csinálja. Legalábbis, nincsen vele nagy gond. Egy pillanatra rá is feledkezik, aztán magához kap, mármint az eszéhez, és lépked ő is tovább előre és hátra, hűen követve az ütemet.
- örülök neki! - nem mintha ő akarta volna tanítani.
~Váá, spárgázik!~ nah jó nem most, de úgy veszi ki a szavaiból, hoyg tud. De Thierry nem akarja ezt tudni, mert hát még nem indult meg olyannyira a fantáziája, és nem is akarja elindítani, épp csak elképzelte, ahogyan itt lejt egy spárgát. megrázza a fejét, bár a lány nem tudhatja miért, legfeljebb kicsit bolondnak nézi, hogy itt rázkódik előtte. Nem, nem gondol bele, hogy mennyire hajlékony lehet Ophelia.
- Nah igen. - csak ennyit fűz a megjegyzéshez. A húsvéti nyusziban sosem hitt. Nem is olyan nagy szokás feléjük. - de nem jól tartod.. khm.. tartja a kezét! -
szól rá a lányra.
Megáll vele szemben, mindkét kezét vállmagasságba emeli. És megmutatja a helyes tartást.
- Szépen húzd ki magad.. ~ne annyiraaa~ -teszi hozzá gondolatban - ... feszítsd meg a hátad. Így lesz szép!
Magyaráz neki a tisztes távolból. Egy pillanatra bemozdul, mintha segíteni akarna, de aztán mégis marad a helyén. A zavarok már kezdenek elillanni, kicsit kényelmesebben érzi magát a bőrében. Bár, az is lehet, hogy a lépésekre való figyelés elvonja minden mástól a figyelmét. vagyis másról. Más dolgokról.

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Aug. 28 2009, 17:37

*Ő sosem néz bolondnak egy embert, legfeljebb mókásnak. Na jó, most kicsit mókásnak nézi Thierryt, de nem tehet róla, ha egyszer olyan össze nem függő dolgokat tesz! Min járhat az esze? Egyre kíváncsibbá válik, és az a baj, hogy a kíváncsiságát rendszerint szavakká is formálja. Azonban most nem. Még nem. Majd ha eléri azt a bizonyos határt...
A kéztartásra megszeppen, ő valamennyire mindig tartja a kezét, a balett ártalma, de gyorsan állít rajta. A testtartásra kihúzza magát, talán túlságosan is, sebesen, kicsit kapkodva lemásolja a férfiét. Ezt a kettőt lemásolva aztán megáll egy kicsit.*
- Húú, most úgy érzem magam, mint valami játékbaba...
*Nem is meglepő, hiszen a televízióban is mindig keringőztek a hercegnők, ő pedig ehhez nincs hozzászokva. Meg kell hagyni, az ő műfajában is számít a tartás, de talán kicsit rugalmasabb ott az efféle elvárás. (Talán azért, mert ott nem csak lábbal mozognak, hanem derékból, térdből, mindenfelől.)*
- Akkorszóval...
*Szólal meg egy teljesen értelmetlen szópárral, és a testtartással lelépi a lépést. Először elrontja. Megpróbálja még egyszer. Másodjára jó-jó, de az ütemen van mit javítani. Harmadjára úgy passzol az egész, csak kicsit megroggyan a testtartás. Összevetve a próbálkozásokat, valami mindig picit elromlik benne, hol a tartás, hol az ütem, hol a lépés, de alapjáraton... megyeget.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Aug. 28 2009, 18:04

pedig ő annyira akarta, hogy ne olyan nagyon húzza ki magát. Tényleg, majdhogynem teljesen őszintén. Hiába látta. Látta, hogy mennyire kihúzta magát, de ő nem akarta látni, vagyis most már nem látja, mert nem néz oda.
- Ez így jó!
Mondja ki gyorsan, és már le is veszi a pillantását. Megnézi, hogy a táblával minden rendben van-e.- Szerencsére minden rendben van, szép fekete, mint mindig, tökéletesen le van törölve róla minden.
~Játékbaba?~ neeem, ő nem játékbaba. Nem is gondol rá, és szúszáá. A kis hatásszünet, és oldalra nézegetés hatásosnak bizonyult. Thierry jobban van. Egy kicsit jobban van.
Ophelia pedig elkezd táncolni, de tényleg nem jó. Mármint külön külön voltak jó dolgok, de úgy zusammen nem stimmelnek a dolgok. Márpedig az nem jó, mert hát a maximalista Thierrynek igencsak elkezdte szúrni a szemét azok a hibák, amiket Ophelia vét.
- nem jó! - szól rá a lányra. Igyekszik finomabb hangot megütni, nem pedig amolyan hisztis agresszív hangot. Legalábbis, elég, ha csak fejében használhja azokat.
Közelebb lép a lányhoz. Jobb kezével megfogja Ophelia kezét, majd bal kezét a háta közepére teszi.
- Így kell! - mondja kicsit elpirulva. Majd elengedi a lányt, hátralép, és leveti melegítő felsőjét. Kicsit meleg lett a levegő körülötte, és hát a táncban amúgyis ki lehet melegedni. Így marad a póló rajta. Visszalép a lányhoz, figyelve rá, hogy azért ne legyen olyan túl közel, legalábbis, a tesatét kicsit hátrébb tolja. Még jó, hogy oldalról nem nézi senki, még a végén azt hinnék, hogy valami kacsa bújt el benne. tehát, megfogja újra a kezeit, úgy ahogyan azt kell.
- Akkor 1-2,1-2... - és már el is kezd lépegetni, húzza-vonja maga után a lányt. Nah jó, nem kell húzni vonni, de a táncban most ő vezet.

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Aug. 28 2009, 20:43

*Felnéz, de csak a táblára pillantó tanárt látja meg. Ú. Untatja? A fenébe, jobban kell igyekeznie, különben még itt hagyják. Visszairányítja a figyelmét a lábaira, közben hátközépizomból a testtartásán javít. Ahogy rászólnak, megdermed, annál inkább, amikor hozzáérnek.*
~ Atyaúristen. ~
*Az egyetlen ép gondolata ebben a helyzetben. A fehér bőrön halványrózsaszín pír jelenik meg, főképp a járomcsont és a fül környékén. Jajderossz. Jajderossz! Idegenkedik az ellentétes nem tagjainak érintésétől, hogy szépen fogalmazzunk. Ergo: zavarba jön tőlük. Az más persze, ha ő lerohan valakit a folyosón, fiút/férfit, és megöleli, mert azt ő kezdeményezte. Meg azok nagy része baráti alapon is működnek, ahogy Ludwignál is működött a forgás. De hogy így, ilyen helyzetben, ilyen körülményekkel egy ilyen alakkal... Hajajj. Van egy lelki társa immár a férfinak, ha kínlódásról van szó. Ahogy elengedi és hátrébblép tőle, Ophelia egy mintadiák példáját mutatja. Centire úgy marad, mint valami megszilárdult anyag, amit csak meg kellett formálni, s úgy fest, mintha örökké meg tudná tartani.
Aha. Örökké.
Az nem volt belekalkulálva, hogy itt vetkőzés is lesz.
Nyel egyet, vagy nyelne, ha nem úgy érezné, hogy a gégéje kicsúszott valahova a légcsövébe, és úttorlaszost játszana. Szerencsére a vörösödés nem az ő műfaja, inkább csak az, hogy az eddig jóformán hideg kéz egyértelműen tíz fokkal melegebb. Persze, ez aztán közel sem olyan feltűnő, mint a vörösödés, á, dehogy, főleg, ha az ember lányát épp táncoltatják.*
~ Nemvesziészre, nemvesziészre. ~
*Reménykedik a férfiak szűklátó- és érzéskörűségében. Mi van, ha az elméjét védő gát lehull? Hát ez. Hogy a hülye tettei után megszenved. Csak idő kérdése, mikor kattan vissza az elmebaja, és veszi megint nemtörődömre, lazára a stílust. Viszont addig is... egy teljesen normális kamaszlányt nyújt.
Öntudatlanul lép egyszerre a férfival, a testtartása olyan karót nyelt, akárcsak Thierryé szokott lenni. Nem mer egy picit se engedni belőle, mert fél, hogy egyszerűen összetörik. Olyan érzése van, mintha a legvékonyabb porcelánból lenne, ő meg nem akar darabokban rohangálni, mert úgy tényleg könnyű elvesztenie a ... fejét.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Aug. 28 2009, 21:14

Thierry pedig jó megfigyelő. nem tehet róla, mondhatni szakmai ártalom. Ex-szakmai ártalom, hogy jól megfigyelje a dolgokat. A kis pírt is észreveszi a lányon, de bárcsak ne venné. le is süti a szemeit, és odafigyel a lábmunkára. Előre hátra, és pamparam, pamparam. Aztán tehet bele egy kis forgást, a lánynak majd muszáj lesz követnie. De még vár kicsit vele, míg nem lesz biztos a mozdulat.
Az ő keze is fel van hevülve, lassan ha vödröt tesznek kezük alá egy kisebb adag folyadékot össze lehetne gyűjteni. Bár, mielőtt megfogná a lány kezét, megtörli tenyerét melegítőjébe, de nem sokat segít.
Bár még mindig feszélyezi magát, sőt még moderálja is magát, de némileg már elviselhetőbb a helyzet. Csak ne történjen semmi.
~Hidegzuhany, hidegzuhany..~
Mondogatja magában. meg még sok egyebet is mondogatna, leginkább azt, hogy tanár vagyok, tanár vagyok.
Egy kívülálló számára elég érdekes látványt nyújthat, a testtől távól lévő Thierry, és Ophelia karót nyelt testtartása.
- Most forogjunk! - mondja a lánynak, de nem nagyon hagy neki gondolkodási időt, máris elkezd forogni vele. remélhetőleg nem szédül meg egy kis forgástól. Annyira belelendül, hogy neki is megy az elős padnak, ami az útjába kerül. Mondjuk már gondolhatott volna rá, hogy a padok nem fognak kelleni.
- Hoppá! - nem tud mit mondani, de arca az tutira megpirosodott most. - öhm... ez ide nem kell.
Egy pillanatra megáll, megvakarja fejét, aztán kicsit odább terelgeti a padokat.
- Nos, folytathatjuk?

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Aug. 28 2009, 22:04

*Remek, már csak a sziszegő hang hiányzik, amikor összerakják a kezüket, és voilá, mehetnének is mutatványosnak. És még csak az kéne, hogy nézzék is őket! Elég problémás így is a helyzet. A felszólításra épp csak felkapja a fejét - végig a lábát nézi - de már megy is a forgás. Élvezi, rettenetesen élvezi, ez már tényleg afféle keringő, "mint amilyet a tévében látni". Éppcsak hogy nem zúg neki a tanárnak, amikor az egyik pad rútul eléjük ugrik (mert dehogyis ők mentek neki), de idejében visszanyeri az egyensúlyát, hogy ne történjen ilyen.
Meglepett, hatalmas kiskutyaszemekkel pislog, ahogy a férfi mint valami birkapásztor, eltereli a padokat a helyükről. Tulajdonképpen, a helyzet mulatságos. Az önmagát hibátlannak mutató karvezető itt van melegítőben, és hibát vét tánc közben... ez... ez... aranyooos! Megöleli hátulról, átkulcsolja hasnál a kezeit, belefúrja az arcát a hátába.*
- Ííí, ez olyan jó.
*Hölgyeim és uraim: Ophelia Little!
Meg is toldja ráadásul a gesztust ezzel a mondattal, és érezni a hangján, hogy rettenetesen élvezi a tánctanulást (meg hogy kicsit elfáradt, de mellékkérdés a zihálás). A szemérmes zavarnak búcsút intett, itt az ideje, hogy újra önmagát adja. Ez pedig ő. A gondos előkészületeit a férfinak, miszerint ne érjen hozzá testtel, két lábbal tapossa a földbe, ugrálva is rajta egy kicsit.
A lány közvetlen, mindennél közvetlenebb, és ezt soha nem fogja levedleni magáról.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Aug. 28 2009, 22:28

Thierry szépen rendezgeti a padokat, amikor egy fura érzés kapja el. Az érzés pedig Ophelia ölelő karjai. Hátulról. Eléggé, mondhatni nagyon zavarba jön Thierry. Ha most látná a lány, bizony lángvörös fejet látna, egy kis kifehéredett ajakkal megspékelve.
~Hidegzuhaaaany...~
Ophelia pedig elég szorosan öleli. Ennek hatására, vagy éppen a hiúságának hatására, kicsit megfeszülnek hasizmai. Talán pár pillanat, amit így tölthetnek. Aztán magához kap Thierry, és leszedi magáról Opheliát. Szembe fordul vele, mintha mi sem történt volna. Aztán hirtelen ellép a lánytól.
- Azt hiszem kell zene... nah igen, de hogyan is? - megáll, megvakarja tarkóját, egy kis időt nyer, nah meg mély lélegzetet. - zenére jobban fog menni.
Ismétli meg hangosan magát. Aztán a következő pillanatban ott is az asztalon a gramofon. Nah jó, ez némileg hosszabb folyamatot vett igénybe, hogy ott megjelenjen, de egy bbt professzornak nem lehet akadály gramofont szerezni. A gramofon pedig már kezd is játszani, kellemes kis keringő zenét. A legismertebbet.
- Nos, ez így jó is lesz. - mondja határozottan, és odalép a lányhoz. felemeli kezeit, ahogyan azt kell, hogy nekikezdjenek táncolni. zenére talán kellemesebb. Nem nagyon néz le, épp hogy csak egy kicsit, de inkább felszegi tekintetét.
- Jól táncolsz! - mondja tegezve a lánynak. Nagyon nem is tűnik fel neki, pedig nála elvileg alap, hogy magázza a diákokat is. Igyekszik siklani az ideiglenes táncparketten, és már lassan hasonlít is ahhoz, ahogyan a bálokon szokott táncolni. Csak éppen az öltözéke nem a legmegfelelőbb, és talán a papucs helyett húzhatott volna sportcipőt is. Könnyebb lenne az biztos.

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Szomb. Aug. 29 2009, 15:34

*Ha macskaféle lenne, tuti dorombolna, azonban ezen feltétel híján csak öleli szorosan. Még jó, hogy nem látja a tanár arcát, különben két eset léphetne fel. Egy: megint kattan a fejében valami, és rájön a helyzetre. Kettő: elkezd iszonyatosan aggódni, hogy esetleg láza van a másiknak, és addig ugrálja körbe, amíg "meg nem gyógyul". Vagyis az őrületbe kergeti. Szerencsére azonban egyik sem következik be. Csak az az egy hátulütője van a helyzetnek (azon kívül, hogy Thierry gondolatban tizedjére ismétli a hidegzuhany szavacskát), hogy megállapítja, miszerint a karvezetője olyan, mint egy maci. Teddy... azaz Thierrymaci.*
~ Ehehe. ~
*Elengedi, amikor leoperálják őt a másikról, és bólogat a kérdésre - akkor is, ha tudja, nem neki szólt. Persze, zenére minden könnyebb, ráadásul zenére lehet improvizálni, ha az ember elrontja. Ő legalábbis balettnél mindig ezt az elvet alkalmazta, amikor elfelejtette a lépéseket. Hát noh, ha az ember lányának néha eltévednek a gondolatai fellépés közben...
Itt viszont közel sem tévednek el semerre azok a gondolatok, hanem teljes erővel a másikra koncentrálódnak. Ja, meg a táncra, persze. Tipikus kezdőként még mindig a lábait nézi először, az első megszólalásig, amikor is dicsérik. Ennek a hatására felmosolyog a másikra, s onnantól kezdve nem is pillant máshova. Felváltva hol az arcára, hol pedig a mellkasára. Ezzel jár az, ha valaki kisebb termettel rendelkezik.*
- Csak azt nem értem, hogy mikor csoportosan táncolnak az emberek ilyet, hogy nem mennek egymásnak...
*Már megint előbb beszél, mint gondolkozik. Balettnél persze sosem volt gond azzal, hogy a másiknak ütköznek, mert ott együtt gyakorolt mindenki. De ahol sokszor a többiek nevét se ismerni? Hát az a rész nála már jóformán felfoghatatlan.*

Bűbájtan pótvizsgázók!

Egyéb mugli gondok miatt, nem tudok itt ülni a gép előtt, így ha nem okoz maguknak problémát, leírok 3 kérdést, melyre pü-ben várom a válaszukat! Ha valaki nagyon szeretné, kijátszhatja itt, hogy vizsgázik, csak válaszokat ne írja ide le ^^

Akkor nézzük is... maximálisan szerezhető pontszám: 60

1. Írja le a SAJÁT SZAVAIVAL az összes olyan tárgyakra ható varázslatokat, melyet az idén tanultunk. Mindent, amit arról tudni kell! (max 20. pont)

2. Írja le a SAJÁT SZAVAIVAL az összes olyan varázslatot melyeket emberekre lehet alkalmazni. Valamint mindent, amit arról tudni kell! (max. 20 pont)

3. Miért fontos a bűbájtan! Esszé, maximum 30 mondatban. (max. 20 pont)

PÓTVIZSGA IDŐSZAK lejárt.

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 17:23

*Egy ideje már a kastélyban kószál, és bamba kis képe vidáman felragyog, ahogy a Déli toronyban végre megleli a termet. Mivel fontos az első benyomás, így egyenruha és talár is van rajta, zsebében pálca, meg begyűrve egy sajtcetli, meg egy ceruza a füle mögött. Nem, most sem vitte túlzásba a készülődést, úgyhogy alaposan összekócolja a haját, mielőtt kinyitná a terem ajtaját.
A bordó fal láttán felhúzza a szemöldökét, de legalább az tetszik neki, hogy kör alakú a helység. A képekre meg vigyorog, hiszen bejönnek neki ezek az elrettentős-szemléltetős illusztrációk. Közel is lép hozzájuk, és egyből megszállja az ihlet. Ilyet ő is akar rajzolni, gyorsan kitalál mellé egy történetet is, így előkotorja a cetlijét, és lelkesen rajzolgatni kezd. Leginkább egy karikatúrához hasonlít, amit művel, de valamivel csak el kell ütnie az időt, míg az óra elkezdődik.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 17:54

*Lentről jön felfelé, beöltözve, vagyis a köpönyege is rajta van, ami jelzi, valahol kint járt eddig, és nem éppen a sátrában tartózkodott. A terem előtt megáll, Francist magához fogja, így nyit be. Még jó, hogy anno bejárta a kastélyt, így nem kell sokat keresgélnie, célirányosan közelített, felesleges kószálás nélkül. A terem láttán felszalad a szemöldöke, a bordó szín meglepő, nem egészen erre számított. Belép, és a képeken akad meg először a tekintete. Zseniális. Imádja az ilyen figyelmeztetéseket, tényleg horror képregényt kell csinálniuk Izzyvel, nincs mese, ez egy remek ötlet. Az alap megvan, majd minden teremből összegyűjti a képeket és lerajzolja, aztán már csak a rizsa kell mellé és egy kerettörténet.*

-Francis, mit szólnál hozzá, ha a te neveden jelenne meg, Izzy pedig kitalálna valami írói álnevet hozzá?

*Vigyorogva szemlélődik, haverjához csak most lép oda, eddig nem akarta zavarni az alkotásban. Most sem teszi, csak a köpönyeget kanyarítja le magáról, és teszi le, hogy aztán levágódjon a fiú mellé. Szokásához híven, még véletlenül sem egyenruhát visel, csak a saját ruháit és talárját. Makacs, nem enged ebből, gyűlöli a zöldet, fel nem venné soha, pláne, hogy még a kar színe is az. Elutasító, lázadó és konok, az elveiből nem ad lejjebb. Csak figyeli a fiút, érdekes amit rajzol, és hogy neki is pont ez fordult meg a fejében? Istenem, egy rugóra jár az agyuk. Egy darabig csak figyeli, leteszi a koponyát maga elé, és csak akkor szólal meg.*

-Szevasz, öreg. Majd ha elkészültél, szóljál, akkor majd összefésüljük és kiadjuk. Nekem is van már néhány, bár inkább azokat örökítettem meg, amiket a dalmágia teremben láttam.

*Előszedi a a pergameneket, ahogy a jegyzeteit is, előbbit pedig a fiú elé tolja. Viszonylag jól rajzol, anno sokat gyakorolt, de esze ágában sincs ebbe az irányba haladni, teljesen más tervei vannak. Pontosabban túl sok is, és egyelőre nem tud dönteni. Hátradől, kíváncsi az órára, ahogy a professzorra is. Délelőtt az egyik feladatot csinálta, nagyjából el is készült, már csak le kell finomítania, és ellenőriznie, hogy tényleg ütős lett-e. Ha nem, és úgy ítéli meg, az nem elfogadható, akkor kezdi előröl.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 18:58

*Mivel elég előrelátó volt, ezért jóval korábban elindult már, hogy meglelje a Bűbájtan tantermet. A vaskos tölgyfaajtó nem sejtette Sereniusszal, hogy mi vár rá, így őszinte kíváncsian veszi szemügyre a kör alakú termet, melynek gyér megvilágítása, a bordó kőfal, a sok színes-díszes kép és az otthoni szentélyek atmoszféráját idéző fanyar-füstös levegője egyből elnyeri a tetszését. Talán még nem volt ideje, vagy kedve áttanulmányozni az iskolai előírásokat, így eshetett meg, hogy fehér-vörös kockás fejkendőben, fehér tunikában és vászonnadrágban érkezik az órára. A tunikát háromujjnyi szélességben arany-fehér hímzés szegélyezi a nyakánál és a csuklórészen. Saját, hagyományos öltözetében érzi jól magát, de idővel valószínüleg engedni fog a kíváncsiságának, és megbarátkozik a helyiek által hordott ruhadarabokkal is. Mert hogy a bent ülők teljesen más stílusban öltözködnek, az teljesen kézenfekvő. Persze nem rest üdvözölni az ismeretleneket.*
- Üdvözöllek, Serenius Fi Ham vagyok! Remélem, jó helyen járok, ha az első évfolyamosok Bűbájtanára jöttem?
*Azzal, persze a választ megvárva, magabiztos léptekkel elindul egy szabad hely felé, és helyet is foglal. Bár nyitott mindenre, legbelül azért kétkedve viszonyul az itteni professzorok tudásához, hiszen ő is azt vallja, hogy minden, ami ezen a világon fontos, az arab földről ered, ahogy azt éveken keresztül sulykolták belé korábbi tanárai. De a világon még annyi ismeretlen felfedezni való vár rá, és míg másoknak talán Marokkó, addig számára az azon túli világ és tudás az egzotikus. *

Tárgy: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 19:00

*Katyerina lassan ballag felfelé. Megdőlt az elmélete, miszerint a számmisztika van legmagasabban. Tévedett. Menetközben gyors pillantást vet magára: talár rendben, pálca megvan, penna, pergamen szintén. Igen, megint talárt húzott, pedig nem jellemző rá, hogy viselné. A terem ajtaja elé érve megszemléli az impozáns bejáratot, majd belép rajta. A teremben kellemes félhomály uralkodik, a falakon körben festmények lógnak, akárcsak a bájitaltan teremben.*

~Máris otthonos.~

*Jegyzi meg magában. Annyira belefeledkezik a képekbe, hogy csak akkor tűnik fel neki, hogy más is van a teremben, mikor beszélgetés foszlányai ütik meg fülét. A hang irányába fordul, s megpillantja a két jómadarat.*

- Sziasztok.

*Úgy látszik, őket is a képek kötik le. Még egy darabig nézelődik, majd lehuppan a fiúkkal ellentétes oldalon az egyik padba, éppen akkor, mikor egy számára ismeretlen fiú lép be az ajtón.*

//User legközelebb este tíz felé várható.//

Tárgy: Bűbájtan óra elsősöknek Csüt. Nov. 19 2009, 19:30

Thierry hatalmas lépteinek visszhangja töri meg a folyosó csendjét. Már így is késésben van, köszönhetően egy fontos megbeszélésnek családja egyik tagjával. Pergamenjei a hóna alatt, mint mindig, és bár nincs messze lakosztálya a teremtől, mégis igencsak sietősre vette lépteit. Nincs a legjobb hangulatban, bár lassan ez már megszokottá válhat nála. Amúgy sem a mosolygósság megtestesítője, de ma még jobban lerí róla, hogy rossz napja van. Ennek ellenére öltözéke most is tökéletes, mint mindig. Fekete, magában csíkos öltönyt visel fehér inggel, és az öltönyhöz illő fekete, vékony nyakkendővel. Cipője gondosan kibokszolt lábbeli, látszik rajta, hogy figyelmet fordít még arra is. Szóval, mint mindig most is tökéletes megjelenésével robban be az osztályterembe. Bár egy pillanatra meghőköl az ajtóban, hiszen elég kevesen ücsörögnek odabent.
~Ezek a kis suttyók, azt hiszik mindenkit majd puszira átengedek?!~
Persze, csak magában háborodik fel, végülis nem az ittlévők tehetnek róla, hogy csak ennyien vannak. Ők legalább itt vannak, bár nem nagyon látja szemükben azt a tudásszomjat, amit ő elvár. Megáll a katedrán, a pergameneket kiszedi hóna alól, majd egy kisebb lendülettel ejti őket az asztalra, ami természetesen hanggal is jár. Lényegében ez volt a cél, most mindenkinek rá kell figyelni.
- Üdvözlöm az itt megjelenteket. Aki még nem ismer, Thierry de Montmorency vagyok. Bűbájtan és mágusirodalom professzor. - utóbbitól nincs annyira elragadtatva, de legalább hasznosan eltölti fennmaradó szabadidejét. - Az óráimról annyit kell tudni, hogy nem szeretem a felesleges beszédet, a szőrös, tollas állatokat, a trehányságot, és a figyelmetlenséget. - hadarja tovább a bemutatkozás után - Azt hiszem, ha ezekre odafigyelnek, akkor egészen jóban leszünk.
Már amennyire lehet Thierryvel. Eléggé szigorú tud lenni, bár a tudást és a szorgalmat igen elismeri. Tavaly is részesült egy-két diák emiatt kiváltságba, noha lehet ők nem is tartották annyira kiváltságos helyzetnek azt.
- A mai órán tárgyakra ható varázslatokkal fogunk megismerkedni. Noel, tudna nekem mondani olyan Ön által ismert varázslatokat, melyekkel tárgyakra tudunk hatni?

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 20:05

*Az érkező srácra mered, ilyen bemutatkozásra nem számított. Egy ideig csak mered rá, végül elvigyorodik. Nem, nem a srác öltözékén, felőle egy kalapot is a fejébe nyomhatott volna, magán a helyzeten mulat jól. Számára logikus, ha a terem ajtajára ki van írva, hogy Bűbájtan tanterem, és az órarend szerint itt lesz bbt óra az elsősöknek, akkor minden bizonnyal ők maguk is elsősök, és talán bbt-re várnak, nem svk-ra. Kinyitja a száját, aztán becsukja, ezzel visszafojtva a kitörni készülő nevetését. Végül összeszedi magát és válaszol.*

-Szia! Noel Wyard. Jó helyen jársz.

*Biccent a srác felé, és csak a tekintetével követi, amíg leül. Jekatyerinának odaint, a rajzát elteszi, arra nem lesz szükség. Nem mutatja, de várja az órát, jobban kedveli az ilyeneket, mint a számmisztikát és társait. Előszedi a pálcáját, az érkező professzorra felvonja a szemöldökét, érdekes figura. A mondandójára megrándul a szája széle, talán egy vigyor lenne az, de nem tudni pontosan. Bólint, tetszik neki, hogy itt nincs helye a felesleges rizsának, Francis pedig nem esik sem a szőrős, sem a tollas kategóriába, lévén nem is állat. A többivel sincs problémája, számára ez evidens dolog. Azon viszont igencsak meglepődik, hogy tudja a nevét, akárcsak Owain. Jó pont, nem kell bemutatkoznia, amibe már kezdett belefáradni, így még a névtábláját is magával hozta, biztos ami biztos alapon. Feláll, mégiscsak úgy illik.*

-A zárakra ható varázslatok, mint a Direectus és a Sinus, a lefegyverző bűbáj, a Capistrum, a lebegtető bűbáj, a Pennea, de csak kisebb tárgyakra alkalmazható; a javító bűbájok, mint a Renovo, és a szemüvegre ható, az Inflexi Amplio, a ragasztó bűbáj, a Gluten, a tárgyak széttépésére vagy vágására ható bűbáj, a Peravus, ide sorolnám a tisztító bűbájt is részben, a Lavatio-t, és a be- valamint felrobbantást is, vagyis az Escendo-t és az Inflatus-t is. Illetve ismerem még a lemásolást is, a Genero Venus-t, valamint a nehezebb tárgyak lebegtetésére szolgáló Crispo-t is.

*Hirtelen ennyi ugrott be neki, előfordulhat, hogy kihagyott valamit. Maximum majd kiegészítik és kijavítják, ha valamit nem jól mondott. Kérdőn pillant a profra, tudja, hogy nem volt sem profi, sem tökéletes a válasz, de meglepte rendesen. Még az a szerencse, hogy felocsúdott és képes volt megszólalni is. amiket ismer még, azokat kénytelen volt megtanulni, elvégre egy csontváz azért nem olyan könnyű, és nem egyszer vette jó hasznát a másolásnak is.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 21:20

*Bár távol álljon tőle a tökéletlenség, azért az angol nyelvvel, bár ő maga ezt hangosan soha nem fogja beismerni, sajnos hadilábon áll kissé, ráadásul az nyelvtanulás során elsajátított szófordulatot, kérdésminták szinte beleégtek az agyába, könnyű őket előráncigálni bármikor, így lehet, hogy a kérdése felesleges volt, és nevetségesnek hat, de annyi baj legyen. Mivel ez élete első itteni órája, jelenleg semmi nem tántoríthatja el az koncentrálástól, talán csak egy kellően bájos diáktárs. Illendően, arab szokás szerint üdvözli az ismeretlen lányt, nem mulaszt el egy kutakodó pillantást sem. Aztán érdeklődő tekintettel méri fel az éppen belépő tanár öltözetét, gesztusait, hanglejtését, de a kép nem akar összeállni.
~ Hova tegyem őt? Pedáns, élre vasalt ruhájú, de késik a saját órájáról. Professzorunk, de mégis túl fiatalnak tűnik, hogy az legyen. Mégis lehengerlő, mint a sivatagi vihar.~
* A tanár figyelmeztetése átfut az agyán, a rávonatkozók közül persze a felesleges beszéd elkerülését lesz legnehezebb betartani, de mivel nem valószínű, hogy valaha is Mesebeszéd hátán fog beügetni a Bűbájtanórára, így ezzel nem lesz gond.*
~ Trehányság? Figyelmetlenség? Az meg mi fán terem? Ha, tételezzük fel, lenne esetleg néhány rossz tulajdonságom, ezek akkor sem tartoznának közéjük.~
*Igyekszik felvenni a fonalat, de még nem volt érkezése jegyzeteket beszerezni, így kénytelen megelégedni a könyveivel. Persze, mindjárt az első kérdésen fennakad.*
~Először is, mi az, hogy tárgy? Szerintem sokkal bonyolultabb, összetettebb és fogósabb kérdés, mint ahogy néhányan hiszik. Csak a konstrukciókat értjük ez alatt, vagy bármilyen élettelen-lélektelen fizikai dolgot? ~
* Mivel ez a filozofálás elbizonytalanítja, már-már kibukik a száján egy hangos Ana laa Afham, vagyis nem értem. Ehelyett azonban Noel válaszára összpontosít, és ha a tanár helyesel, vagy kiigazít, feljegyzi a hallottakat. *
~De ha van a javító bűbáj, mi a frásznak kell az az Inflexi Amplio nevű bűbáj? Ha most felsorolják az összes javítási, szerelési módozatra kidolgozott bűbájt, azt hiszem, hogy mindjárt a tőrömbe dőlök…~

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 22:03

*Igen, elkésett. Igazából kicsit szét van esve, mert elaludt (most is, megint) arca a szokásosnál is sápadtabb, kissé kócosabb, mondhatni fésülködni teljesen elfelejtett, vagy nem méltóztatott...De berobban, s ahhoz képest, hogy ziháltan, ziláltan és gyorsan, miközben felegyenesedik nem zavartatja magát, kihúzza hátát, felszegi fejét, mint a magabiztosak egyeduralkodója, mintha semi sem történt volna. Neki minden megengedett, gondolná az ember, pedig csak narkolepsziás az istenadta, szóval tényleg nem tudja befolyásolni mikor alszik, mikor nem.*
-Jó napot. Elnézést, elaludtam. *Nem részletezi miért, egyszerűen besétál, már ha nem lesz elküldve. Noelnek int, mint valakinek, akivel együtt csináltak valamit, amolyan egy társaságon belüli ismerős, Izzyre rá is kacsint, bár ezt megbánja, mert eszébe jut egy s más, s most nagyon nem akar zavarban lenni. A lány nem igen érdekli, Fi Ham mellé pedig lepattan. Hátha ezzel idegesítheti a srácot... Persze előtte nem ártana kissé összeszedni magát. Bekapcsolódni még nem tud, kell az a néhány perc, amíg teljesen fel nem ébred. Lehet Thierry majd megrázza, vagy felrázza, de amíg nem történik ilyesmi elvan...Sajna kaja sincs nála most az egyszer, semmi elképesztő borzadvány, még cipőt is húzott. Össze kell még szednie magát, hogy egyáltalán valami érdekeset produkáljon, mondjuk, mint az ásítás. Egyelőre csak maga elé mered, úgy látszik örül neki, hogy végül is felébredt és ideért. Ezt onnan tudni, hogy ezúttal nem vág annyira gőgös, önelégült képet. Najó, igazából nála semmit nem lehet tudni, lehet csak elfelejtette.*

//bocsesz, user utazott haza suliból, most ért vissza...//

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 22:08

*És voilá, ő is beesik az első órájára, Edwardot követve szinte csak egy fél perccel. A probléma csak annyi, hogy a tanár után. Kopog, aztán belép. Egyébként most egy fekete talár van rajta, az Extremus színeivel, haja lazán összefogva. Vállán táska, pálcáján kívül minden felszerelése abban található: füzetek, pennák, egy kissé ütött-kopott könyv.*
Jó estét, elnézést kérek a késésért, nem találtam a termet.
*Nem néz a tanár szemébe, inkább lefelé, és túl sok megbánás sem hallatszik ki a hangjából. Mintha tojna magasan az egészre. Igazából fontolgatta, hogy be sem jön, de nem akar lógással kezdeni. Apjához úgyis visszajutna a hír, és akkor ha ki is rúgják innen, tuti megint beadják valami bentlakásos bolondképzőbe, ami szintén a nagy semmi közepén van. Tudta hova kell jönnie, elmagyarázták neki, de nem igyekezett túlságosan. Egyébként ahogy felpillant a tanárra, megnyugszik. A kígyófejű japán nő után már mindenfélére számított, csak normális kinézetű emberekre nem. Leül az egyik üres padba, messzebb a többiektől, ha be van engedve így is. A kérdésre nem jelentkezik.*

//bocsi, most értem haza. //

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 22:16

Bólogat, miközben Noel sorolja a varázsigéket. Bár, azért kíváncsi lenne, hogy ezeket tudja-e alkalmazni. De még nincs itt a kipróbálás ideje, így csak az asztalnak támaszkodva, ölbe font kezekkel hallgatja a signumusos fiút.
- Remek, bár azért hagyjon majd nekem is valamit. - mondja némi élccel a hangjában, de tulajdonképpen azért tényleg elismerte a fiú tudását. - Nos, első körben olyan varázsigékkel fogunk megismerkedni...
Beszédét az ajtó nyitódása zavarja meg. Nem túlzottan kedveli a későket. Ez egyből ki is rajzolódik arcára.
- Azért Mr. Lyons, örülök, hogy méltóztatott felkelni, és megtisztelt minket a jelenlétével. - mondja nem leplezve nem tetszését. - Üljön le, és viselkedjen mint egy kisangyal, akkor talán elnéző leszek a késését tekintve.
- Szóval.. a mai órán...
Kicsit kezd mérges lenni, hogy nem tudja befejezni a mondatot, hiszen egy újabb kopogás, majd ajtónyitódás zavarja meg.
- Üdvözlöm Kisasszony, legközelebb majd mellékelek az órarendhez térképet is. Üljön le, és maga is mutassa meg, mennyire jók az angyalok.- hangja most sem leplezi a nemtetszést.
~Valóban kellett volna a bűbáj!~ Jegyzi fel tudatalattijába, hogy legközelebb kizárja a későn érkezőket.
- Tehát... Remélem, most már be tudom fejezni ezt a flancos mondatot, és több diák nem lesz, akinek térképre, vagy ébresztőórára van szüksége. - Thierry nem szívleli a pontatlanságot. Minden bizonnyal még érezni fogja a két kis későn jövő. - Ott tartottam, hogy a mai órán olyan varázsigékkel fogunk megismerkedni, melyeket a tárgyak mozgatására fogunk használni. Mint ahogyan már Noel is elmondta, létezik egy varázsige, amit talán már Önök is ismernek, név szerint a Pennea. - mindeközben megindul a diákok felé, két kezét immáron zsebébe süllyesztve. - A pennea egy olyan varázsige, mellyel könnyebb tárgyakat tudunk a levegőbe röptetni. Lényegében sok értelme nincs ennek a varázslatnak - mondja egy vállrándítással, miközben az asztala felé sétál - de a lusta emberek igencsak szeretik, nehogy már fel kelljen kelniük, mondjuk egy papírért.
A papír szónál, természetesen Thierry pálcájának köszönhetően, Serenius előtt egy papírlap jelenik meg az asztalon.
- Szeretném látni, hogy ki hogyan reptet. Serenius kezdi, majd átrepteti mondjuk Izzynek, és így tovább. - magyaráz a diákoknak, majd visszadől a tanári asztalnak.
- Míg ezt a feladatot elvégzik, addig mondanám is tovább, hiszen elég sok dolog jutott mára. Tehát, a tárgyak mozgatása többféle-képpen is lehetséges. Az egyik, hogy lebegtetjük, mint ahogyan most is tesszük. De a nehezebb tárgyakkal sajnos nem megy, így van még egy varázsigénk. Crisponak hívják, és mechanizmusa hasonlatos a pennáéhoz.
A másik, hogy a tárgyakat magunkhoz vonzzuk, illetve magunktól eltaszítjuk. Erre jó a recollugo, és a repulsio. Bár, még mindig azt mondom, hogy ezek a varázslatok inkább a lusta embereknek kedveznek, de némelyiket a párbajok során is alkalmazni lehet. Kíváncsi lennék, hogy ki hogyan alkalmazná ezeket párbajban. - tekintete végigméri az összes diákot, aki most a teremben tartózkodik. A folyamat nem tart túl sokáig, mivel nincsenek túl sokan. - Nem kell egymás szavába vágni, csak szépen sorjában.
Inti őket rendre, előre is.

//User megérti, karakter nem annyira... //

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 23:10

*Serenius elképedve bámulja meg előbb a Mr. Lyonsnak nevezett fiút, aztán a szintén késve érkező lányt.*
~ Remek módját választották, hogyan mutathatják meg, hogy megunták az életüket, mert ahogy jó anyám szokta mondani, a professzorunknak az orra hegyén van a dühe! ~
*A kis incidens után váratlanul éppen őt szólítja a meg a professzor. Azon már meg sem lepődik, hogy pontosan tudják a nevét, és mivel felkészítették, hogy ideát nem tiszteletlenség, ha csupán a keresztnevén szólítják majd meg, meg sem bántódik. Ráadásul elégtétellel tölti el, hogy a bemutatandó varázslatot jól ismeri, hiszen gyakran szokott a segítségével aprócska üzeneteket röptetni a szomszédban lakó gyönyrű Fatiménak a kert magas falán át. Amíg a lány atyja rajta nem kapta őket. *
~Persze Fatime sem volt olyan ártatlan, nem hiába mondják, hogy a kétfülű kosarat ketten kell, hogy vigyék! De ki a sivatagi viharban megőszült tevehajcsár az az Izzi? ~
- Shokran Gazillan, köszönöm szépen!
*Köszöni meg a papírt és a lehetősége is, majd pálcáját a papírlapra szegezve végrehajtja a varázslatot. Mivel kellően koncentrál, valószínű, hogy a pálca pontosan a megfelelő szögben mozdul, és a varázsige kiejtése is helyes lesz. Ha nem csúszik be semmi gigszer, a lap először megremeg, majd a szélei kissé hullámozni kezdenek, mint a legfinomabb szövésű bagdadi repülőszőnyeg rojtos peremei, és végül megemelkedik. Serenius a Mr. Lyonsnak nevezett fiú orra elé repteti a lapot, ami végül az őszi szélben sodródó falevélként libeg egyre lejjebb és lejjebb, míg asztallapot, vagy földet nem ér. Közben elhangzik egy kérdés is, és mivel a reptetéssel is őt magát bízták meg először, a válaszadásban is magához veszi a szót. *
- Párbaj során nagy előny, ha sikerül megzavarnom az ellenfél koncentrálását, erre pedig alkalmas lehet egy váratlanul az én irányomból felé mozduló tárgy, egy kő, egy ág, hiszen kitérésre készteti, ezzel időt nyerek egy újabb varázslatra. Még nagyobb a meglepetés ereje, ha egy, az ellenfél háta mögötti tárgyat vonzok magamhoz, ha az például egy kötél, vagy köpeny, akkor ugyan nem fognak célhoz érni hozzám, ám az ellenfél akár bele is bagalyodhad, ami már fizikailag is akadályozza majd a varázslásban.

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Csüt. Nov. 19 2009, 23:21

*Még mindig a válaszra vár, a későkre viszont felvonja a szemöldökét. Eden nem lepődik meg, odaint neki, a lány érdekesebb jelenség. Nem találta a termet… óriási. Ő ugyan ezzel sosem védekezne, de sebaj, majd kiderül, a prof mennyire vevő az ilyesmikre. Ha elkésne, minimum leszerelné a feliratot, és arra fogná, hogy ezért nem találta, és lenne egy terem kiírása a sátorra is. Ezt azonban nem osztja meg senkivel, még kitörne a botrány. Amiket felsorolt, azokat ismeri, tanulta, gyakorolta is, a megjegyzésre pedig bólint, esze ágában sem volt Montgomery helyett beszélni. Leül, ismeri a pontosságot, bár van amikor szívesen érkezik később, mert az úgy érdekesebb, de persze csak akkor, ha lehet. A Pennea szerinte értelmes varázslat, a másik bosszantására tökéletes lehet. Talán… ha vevő a poénra. Ha nem, akkor marad a futás, mint tette ezt anno Pierre elől, mert az öreg nem értette a tréfát.*

~Nem vagyok lusta, de jó dolog szórakozni is néha.~

*Ugyan csak egy tollpihével játszott a temetőben, azzal bosszantotta az öreget, de be is fürdött rendesen, mert alvó oroszlánt nem piszkálunk, ugye. A kérdés tetszik neki, elgondolkodtató. Mit találna ki? Azt mondja, ami az eszébe jut.*

-Én először is a pálcáját próbálnám így elszedni, már ha le tudom győzni a mágia-ellenállását. Ha nem, akkor ezt benéztem. Azonban megpróbálnám a mögötte lévő követ vagy akármit pont az ő irányába,mert ezzel időt veszíthet, míg felfedezi és tesz ellene valamit. Így a ruházatát is megpróbálnám "megszerezni", hiszen megzavarhatom azzal, ha rántást érez magán, így a cipőjén is tennék egy kísérletet, hátha hanyatt esik, vagy kibillen az egyensúlyából. Taszításra alkalmaznék mindent, ami a kezem ügyébe akad, ha van rá idő. Kisebb kődarab, toll, és akármi, amivel ugyancsak megzavarhatja, ha nekicsapódik.

*Nem mond többet, de elgondolkodik azon, milyen lenne már, ha Ed is a lány angyalszárnyakkal ücsörögne az órán. Nem bírja ki, egy vigyor suhan át az arcán, viccesen festenének. Megvárja, amíg hozzá ér a papír, és megfordul a fejében, hogy hajtogat belőle egy repülőt, de letesz róla, inkább Francist helyezi biztonságba. Ha ő kapja Izzytől a papírt, akkor Jekatyerinát veszi célba. Leír egy fél kört, és a csuklóból pöccint a papír felé.*

-Pennea!

*Utána próbálja a lánynak átpasszolni. Persze az is megfordul megint a fejében, ha ezzel játszadoznának, hogy mielőtt a másik megfogná, elhúzzák előle, de most nem ez a feladat, így az asztalára ejti. A többiek ötletére pedig igencsak kíváncsi, ők mit tennének párbaj esetén, már a futáson kívül persze.*

Tárgy: Bűbájtan terem Pént. Nov. 20 2009, 01:02

*Katyerina szemügyre veszi az utána érkezett fiút, aki Sereniusként mutatkozott be. Vonásai, öltözete és szépen csengő neve alapján valahonnan a Közel-Keletről származónak véli. Biccent felé, majd a tanár felé fordul. Fiatal, fess, és szigorú. Miután tisztázta a játékszabályokat, már záporoznak is a kérdések, feladatok és információk a diákokra. Noel válaszán már meg sem lepődik, inkább halványan elmosolyodik. Mikor elhangzik a második kérdés, ezúttal mindenki felé, meghallgatja a fiúk ötleteit, s ő is válaszol.*

- Párbaj során megunkhoz vonzhatom például az ellenfél öltözetének részeit, mint a köpenye, öve, zsebei tartalma, és hasonlók, amivel megzavarhatom, sikeresebb esetben megtántoríthatom, így kiesve a koncentrációból könnyebben lefegyverezhető. Ha vannak tereptárgyak, az ellenfél háta mögül magam felé vonzva őket szintén sikeres lehet a figyelemelterelés. Illetve, ha nem csak varázspálcát használ, akkor a kisebb fegyvereire, mint egy tőr, is működhet a dolog. Taszítani pedig például a felém repülő törmeléket, jégcsapokat, szögeket, és más támadási eszközöket próbálnám.

*Közben megérkezik elé a pergamen, amire ráfogja pálcáját, felidézi magában a helyes pálcamozdulatot és varázsigét, majd elvégzi a bűbájt.*

- Pennea!

*A pergamenóvatosan, finoman a levegőbe emelkedik. Lassú, de határozott mozdulatokkal most már valóban Izzy felé indítja azt.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Nov. 20 2009, 02:41

*Még jóval az óra kezdete előtt bejött a terembe, és kedvenc foglalatosságának hódolt: azaz képregényt kezdett rajzolni a falakon található elrettentő képek alapján. Természetesen Noel érkezését már rég észrevette, de szeret úgy tenni, mint aki nem tud róla. Az álneves ötleten csak csendben vigyorog, és csap egyet a mellette lévő helyre, hogy haverja nyugodtan dobja le oda magát.*
-Rendben, majd összefésüljük a rajzokat, kiadatjuk, és gazdagok leszünk.
*Egy ideig rajzolgat még, majd az érkező, ismeretlen fiúra lesz figyelmes, aki az őt leginkább abroszra emlékeztető fejkendős szerelésben, és hófehér ruhában jön be. A bemutatkozásra vigyorog, és valami Izzy-félét motyog az orra alatt, majd köszön neki. Bár a nevét lehet hogy nem mondta elég hallhatóan. Természetesen a többieknek is kivétel nélkül köszön.
A tanár bemutatkozása tetszik neki, hiszen egy csomó dologban hasonlítanak. Talán a trehányság az, aminek a bűnébe a mai napig szívesen esik, de ez inkább a szobájára és a holmijaira vonatkozik, mintsem a munkájára. Az irányelveket megjegyzi, és mivel a túlélésre hajt, igyekszik majd betartani őket.
A kérdésre a többiek már mindent elmondtak, ami az eszébe jutott, és nem akarja ezt tovább ragozni, úgyhogy nem kezd bele a rizsázásba.
Figyel, úgyhogy tudja, hogy Serenius után ő következik, így nyújtaná is a levegőbe a mancsát, hogy tudja, ki is az az Izzy, de úgy látszik, hogy ma nem elég feltűnő, így nem is csoda, ha nem veszi őt észre, és Ednek passzolja a cetlit… amit közben Noel eltérített, de sebaj, végül Jekatyerina csak odalebegteti neki is. A tanult félköríves mozdulattal, laza csuklóval pöccint rajta egyet, és most már hangosan, jól érthetően mondja a varázsigét.*
-Pennea!
*A két késő fölé lebegteti, hogy amelyik ügyesebb, az szerezze meg magának.*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Nov. 20 2009, 15:44

*Képes és rávigyorog a mögötte késő lányra, mintha csak azt mondaná „így kell ezt csinálni” Remélhetőleg a tanár úr ezt nem látja, ha már át kell mennie kisangyal üzemmódba. Rápislog a férfira, kifejezéstelen arcán nem tűnik fel, hogy megijedt volna, s valószínűleg nem is igen tart a felnőtt faj ítéletétől, talán tényleg megunta az életét, éppen most, hogy az kezd izgalmas lenni (pl, hogy késik az óráról).*
-Én is örülök tanár úr. *Közli szinte derűsen, mintha valóban nagy dolog lenne, hogy ő méltóztat bemenni valahová. Különben alvás után tényleg az, ha rohama van, legalább egy óra kell, amíg életképesre tornássza magát, persze azért kedveskedni most is tud, bár egy tanárral szemben azért óvatosan bánik az iróniával (ha ezt óvatosnak lehet nevezni) Az is látszik kisfiús arcán, hogy született angyalka, s azt mondják az ördög fel sem tudja venni bárány, vagy galamb alakját, eme feltételezés Edwardnál úgylátszik megdőlni látszik…de azért úgy tesz, mintha képes lenne ilyesmire, bár ezt maga is erősen kétli, az ördög szokása, hogy megtéveszti áldozatait, mielőtt lecsapna. A leülés már arra enged következetni, hogy igenis jó gyerek, hallgat az idősebbre, ő szépen leül, mint a jó tanuló, aki azért késett el, mert éppen bűbájokat magolt, csak ugye elszenderedett az egész napos magolás után. Aztán figyel, mivel ő talán a világon a leglustább ember, ha úgy vesszük, akkor papírja van arról, hogy allergiás a megerőltetésre, szóval igazán neki való dolgok hangzanak el. Ez a párbaj dolog meg annyira érdekli, hogy olyat tesz, amit ritkán látni tőle, jegyzetel. Mindenki marha okos dolgokat mond, s ha nem is fogja még fel őket álmossága miatt száz százalékosan, de igyekszik leírni mindent, amit mondanak.*
-Mi volt az utolsó mondat? *Kérdezi a mellette ülő Sereniust, miközben ezzel párhuzamosan igyekszik leírni azt is, amit Noel mond. Kisvártatva pillant csak fel, miközben igyekszik Seriből kiszedni az igazságot, rápillant a tanárra, s elhatározza, hogy ő is mond valamit, ha már tollasodnia kell… talán látszik, ahogy fején nőni kezdenek a szarvak…*
-Én egyszerűen magamhoz vonzanám a feje fölötti dolgokat, mondjuk a csillárt, vagy még jobb, ha egy üllőt, sőt, ha zongora van felette, az igazán pompás. Persze az egészet nonverbálisan csinálnám, hogy nehogy megsejtse a szerencsétlen mit akarok, aztán ha jól számolom, akkor pont a fejére zuhanna, vagy elsodorná és éppen a lábaim elé. Szóval a tárgy végülis nálam kötne ki az ellenfelem kíséretében. Aztán rálépek, ő meg feladja és nyertem. *Mondja egyszerűen, miközben talán több felől is érkeznek a papírosok, így gyorsan akcióba lendül, hogy elkapjon legalább egyet, s ráfirkantson egy üzenetet az utó elkapók számára.
„Aki ezt itt elkapja, büdös lesz 1OO évig…”
Igyekszik úgy intézni, hogy gyorsan és a pad alatt, miközben mintha bénásodna a papír elkapásával, majd gyorsan, ahhoz képest, hogy milyen lusta, ha akció van és rosszaságon töri a fejét nagyon gyors tud lenni, szóval félkörös mozdulat, csuklóval pöccint, csinálta már, őt ismerve előbb tanulta ezt meg, mint járni, olyan lusta, szóval:*
--Pennea!
*lebegteti Leannenek a papirost, hátha elkapja és beteljesül a jóslata. Bár nem hiszem, hogy akkora őstehetség lenne, hogy megelevenednének a hülyeségei…*

Tárgy: Re: Bűbájtan terem Pént. Nov. 20 2009, 16:40

*Lejegyzeteli az elmondottakat, ki tudja, talán jól jönnek majd neki egyszer egy párbaj során. Neki is azok jutnak egyébként eszébe, amik a többieknek is, de egy ötlete azért támad, amit meg is oszt.*
Ha esetleg szemüveges rövidlátó, akkor meg lehet próbálni a szemüvegét lemozgatni. Akkor nem fog tudni célozni.
*Amikor ezt elmondta a felé érkező papírost kezdi el lebegtetni, forgatni a levegőben, aztán meglátja a rajta lévő feliratot. Leengedi és megpróbálja kibetűzni. Felnéz a papírból Edwardra. Ha pillantással ölni lehetne...
Tollat ragad és vastagon áthúzza négyszer a feliratot. Egy pillanatra átfut a fején, mint lehetőség, hogy gyúr egy galacsint, aztán Edward fejéhez vágja, de túl feltűnő lenne. Úgy hogy inkább ráír valami mást: Tudod kivel szórakozz, hülyegyerek.*
~Nem hiszem el, újra az oviban.~
- Pennea!
*Ezt már ő is gyakorolta különben, nem is egyszer, úgyhogy szépen lebeg is vissza a papírka a feladóhoz. A tanár remélhetőleg mással van elfoglalva, mondjuk a válaszokat hallgatja, és nem tűnik fel neki, hogy Edwardnál már volt a papír.*