[Togi, Midori]

*Egy percig aggódva nézi, ahogy Togi dőlni kezd, de aztán megnyugszik, mert látszólag nem esik komoly baja a másik prefektusnak. Szerencséjére a felé küldött vízgömb elől könnyedén kitér, ez így, hogy egy-egy ellen küzdenek nem jelenthet problémát neki. Ez azonban egy nagy lehetőség, hisz amíg a másik nem szünteti meg a vízgömböt, addig nem tud újabb bűbájt megidézni. Kumiko éppen ezért nem is nagyon erőlteti meg magát. Csak a lefegyverző bűbájt veti be Arwen ellen.*
- Ferrum!
*Mondja ki tisztán, érthetően Togi pálcája felé bökve. Bár gyakorlatban eddig nem használta ezt a bűbájt, bízik benne, hogy sikerül neki. Ha beválik a terve, akkor a signumusos lány pálcája a bal kezében landol. Természetesen, ha ez megtörténik vissza fogja adni a másiknak a pálcáját, mert még szeretne "játszani".*

[Kumiko, Arwen]

*Látván, hogy Kumiko könnyedén kitér a vízgömb elől, nem lepődik meg. Számított erre, túl könnyű volt. Viszont azon már meglepődik, mikor eltűnik a kezéből a pálcája. Kérdően néz a lányra, mikor meglátja, hogy a kezében van. Durcásan és lehajtott fejjel lépdel Kumiko felé, hogy visszakapja pálcáját. Mikor odaért, kiskutya tekintetével ránézett, hogy biztosan visszakapja a pálcát. Mikor megkapta a lánytól a pálcáját, hátrálva visszaállt a helyére, majd elgondolkozva máris támadt. Először egy jobbra induló kört kezd el leírni, majd a kör közepére egy pontot rak ami egyenesen Kumiko-ra mutat, majd kimondja a varázsigét.*
- Infero!
*Mivel látható, hogy Kumiko-nak kezét, lábát lefogja a kötél, így a sunyi mosolya visszatér az arcára. Megvárja amíg a lány kiszabadul, majd várja a következő támadását.*

[Arwen, Kumiko]

*A kiskutya szemeken elmosolyodik. Nem hitte, hogy ilyen is történhet még a mai napon. De feszültség levezetésre határozottan jó, ez a kis párbaj. Visszaadja a pálcát jogos tulajdonosának, hogy tovább harcolhassanak, azonban a következő bűbáj kicsit sokkolja. Sosem hallotta még, így meglepik a kötelek, amik köré tekerednek, de azért nem esik pánikba. A pálcáját most Kumiko ejti a földre, hogy ne zavarja, amíg kihámozza magát a kötelekből. Eltart egy ideig az tény, és egész biztos nem jó, hogy a pálcája nincs nála, hiszen így sebezhető... De amíg olyan bűbájokat használnak ellene, amiket ő nem ismer, addig sajnos nem sokat tehet. Persze a pajzsbűbáj az hatásos lehetett volna. A gond csak az, hogy leblokkolt, hogy már megint nem tud valamit. Amikor végez saját maga kiszabadításával Arwenhez fordul.*
- Ezt Sötét Varázslatok Kivédésén tanultad?
*Teszi fel a kérdést, bár sejti, hogy igen a válasz. Nem baj, majd óra után lejegyzeteli és ha másért nem, hát ezért jövőre felveszi a tárgyat. Ha már őt megkötözték, akkor ő valami egészen mást fog művelni Togival. Valamit, ami elég gonosz, de ha koncentrál a másik, akkor még kivédhető. Természetesen megvárja, hogy Arwen ráfigyeljen, mert azért nem szeretne kárt tenni senkiben, de hamár párbaj, vegyék komolyan...*
- Peravus!
*Hangzik el a szájából és a pálcájával Arwen lába felé int. Mindez ellentmond a "Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon"-nak, de Kumikonak az az érzése, a másik sem díjazná, ha esetleg nem védené ki, hogy az arcán egy vágás keletkezzen.
Figyeli a másikat és valahol mélyen nagyon drukkol, hogy Arwen most kivédje a támadását. Hiába, annyira mégsem gonosz, mint amilyennek talán elsőre látszik.*

[Kumiko, Arwen]

*Arwen csak nevet mikor látja, hogy Kumiko szenved a kötelektől. Kis idő múlva, mikor a lány kihámozta magát a kötél fogságából, kapott egy kérdést amire helyeslően bólint. Mikor Kumiko kimondja a bűbájt, hamar reagál rá, mert nem akar megsérülni. Így egy kört rajzol maga elé és kimondja a varázsigét.*
- Comitatus!
*A pajzsbűbáj sikeresen megvolt, így semmi baja nem történt, majd jön a visszavágó. Elterelő hadművelet indul. Mikor meg van kimondja a varázsigét.*
- AQUA PROGENIES!
*Míg Kumiko el van foglalva a vízeséssel, addig Arwen oda osont a lányhoz, majd óramutató járásával leírt egy kört , majd kétszer rábökött Kumiko ruhájára és kimondta a varázsigét.*
- Crudeis!
*Erősen bugyirózsaszínűre gondolt, majd a lány ruhája át is változott, amin hangosan felnevetett. Már könnyezett a nevetéstől, mert eléggé vicces volt Kumiko bugyirózsaszínű ruhában. Majd próbált lenyugodni, hogy a következő támadást ki tudja védeni.*

[Arwen, Kumiko]

*Megkönnyebülten látja, hogy Toginak nem esik baja a Peravus hatására, mert időben sikerül megidéznie a pajzsot. Az ellentámadás azonban a legaljasab dolog, amit csak elkövethetnek ellene. A vízesésre ugyan kimondja a vízpárologtató átkot, de azért egy vízesést nem olyan könnyű elpárologtatni. Hiába az Aqua Nidor, az nem elég. Nem elég gyors, hogy közben a felé rohanó Arwent is észrevegye. Mire a vizet elpárologtatja, igaz nem lett vizes, rózsaszín ruhában tündököl. Ahogy magára néz egy pillanatra nagyon megijed és fel is sikít.*
- Ááááááááááá! ARWEEEEN!!!!
*Szemeiben düh csillan, és a Togi mögötti pad hirtelen nagyon csábítónak tűnik. Gondolkodás nélkül, még mindig rózsaszínben, kiált fel újra.*
- RECULLOGU PAD!
*A Signumusos háta mögötti pad felé intve emeli fel a pálcáját és koncentrál arra, hogy a pad közelebb jöjjön hozzá. Nem is kell csalódnia a pad, talán a dühödtsége miatt, gyorsan indul meg felé, remélhetőleg feldöntve az előtte áldogálót. A bűbáj után gyorsan elsuttog egy Crudeist, leírva a kört az óramutató járásával megeggyezően és kétszer rákoppintva a ruhájára, hogy azt visszaváltoztassa a NORMÁLIS fekete színre.*

[Kumiko, Arwen]

*Arwen a támadásra figyelve, készen létben áll. Bár egy padot nem vett a számításaiba, de hát mindenen át kell esni. Így sikerül a padon is. Hátra esve, seggre ül, majd felülve Kumiko-ra nézve válaszol.*
- Hé, ez nem fer, paddal jössz?
*Sunyi mosollyal néz a lányra, majd egy széket nézve elgondolkozik.*
~Oké, te paddal én székkel. Na, lássuk.~
*A székre, ami ott van a közelében, a pálcájával lefelé húz egy vonalat, majd egyet pöccint rá. Így már elég kicsi ahhoz, hogy ő is tudja mozgatni, így a lányra nézve, sunyi mosoly jelenik meg az arcán. Feltápászkodik, majd a lekicsinyített szék előtt leír egy teljes kört, majd rápöccint és kimondja a varázsigét.*
- Crispo!
*A széket szélsebesen Kumiko felé irányítja.*

[Arwen, Kumiko]

*Röhögve nézi, hogy Arwen átesik a padon. Nah igen, nem volt szép dolog tőle, de a rózsaszín is aljas volt.*
- A rózsaszín sem volt fair! Tönkre teszed az imidzsemet!
*Mondja még mindig nevetve, de hamar abbahagyja, amikor egy szék a levegőbe emelkedik és felé indul.*
- REPULSIO!
*Jut eszébe még éppen időben a taszító bűbáj. Ahogy kimondja a páácájával a székremutat majd egy hirtelen mozdulattal felrántja a pálcáját. A "z"-t kicsit megnyomta, az "ó" is elég hosszúra sikerült. A szék visszaindul Arwen felé, és talán el is találja, ha nem ugrik félre időben. Amíg azonban a székkel van elfoglalva a signumusos addig Kumiko egy újabb átkot szór rá.*
- Destinatus! Rideo!
*Egymás után mondja ki a két átkot, és ha sóbálvány átok célba ér, Arwennek lesz pár nehéz perce, amíg azt fel nem oldják, lévén hogy a csiklandó érzést nem tudja majd legyűrni. A pálcájával csak Arwen felsőtestének egy kis részén húzza el a pálcát, a második varázsige kimondásakor, hogy ne érezze mindenhol a kegyetlen támadás hatását.
Ha mindkét átok célba talál, akkot a tanárhoz fordul.*
- ööö...Elnézést Tanár úr, de hogy lehet megszüntetni a sóbálvány átok hatását?
*Mostmár nem fél ha esetleg hülyeséget kérdez... A múlkorinál jobban már nem tud beégni. Azért reméli, hogy a professzor segít és Arwen hamar megszabadul.*

[Kumiko, Arwen]

*Arwen kikerekedett szemekkel nézi, hogy Kumiko a széket ügyesen visszairányította. Sikerül előle elhajolni, szemmel követi közben a széket hova is repül. Persze balszerencséjükre kirepül az ablakon, ami eredménye, hogy nagy csörömpölés lesz, mert az ablakot is kivitte. Így már nincs mit tenni ez van.*
- Hupsz.
*Egy száj elhúzással jegyzi, majd Kumiko-ra nézve, folytatja. Ebből biztos leszidás lesz vagy büntetőmunka, egyre megy, vagy épp mind a kettő, de hát harc hát legyen harc. A székkel elfoglalva nem veszi észre, hogy máris megtámadják, így ezt most megkapta. Egy ilyen hibát véteni, hogy elterelik a figyelmét, nem szép dolog. És ezt nagyon is jól megszívta, ugyanis a sóbálványra nem ismer feloldó átkot és amint hallja Kumiko se. Így duplán megszívta, reméljük, hogy a tanár úr segít neki és nem hagyja így. De ez nem volt fer akkor sem, sóbálvánnyá változtatni meg főleg nem. Kumiko újabb húzása, hogy meg is csikizés az még rosszabb. A csikizés hatására, kezd eldőlni, és egy fájdalmas esés lesz a következménye, ha csak el nem kapja a lány vagy épp valami csoda történik esés közben.*
~Na, ezt megszívtam. Ez fájni fog.~
*Ugyan egyik se tűnt el, de viszont mikor padlót fogott elmúlt az átok. Kicsit megütötte magát de semmi komolyabb baja nem történt.*

[Arwen, Kumiko]

*Kissé ijedten figyeli, ahogy a szék kirepül a csukott ablakon. A csörömpölésre biztos mindenki felfigyel, az pedig, hogy szegény Togi közben feldől, nem túl szerencsés. A tanárra pillantva egész biztos, hogy innentől kezdve semmi jóra nem számíthat, pedig ő csak védekezésből küldte vissza a széket.
Togin, akit a gravitáció, vagy talán a csiklandózás hatása megbillnet, már nem tud segíteni. Szemeit összeszorítva, kissé felszisszenve nézi végig, ahogy a lány a földre ér.
Újból a tanárra pillant, s hogy ne legyen túl nagy a baj, miközben Arwenhez siet, hogy segítsen rajta a tanárnak is odakiált.*
- Elnézést tanár úr, egyáltalán nem így terveztem.
*Közben azt is nagyon reméli, hogy odakint senkit nem talált el a széke. Az lenne csak az igazán nagy baj.*
- Jól vagy? Azt hiszem abbakéne hagynunk...
*Javasolja, amikor odaér párbajtársához, hogy segítsen neki felállni.*

[Kumiko, Arwen]

*Megdörzsölve a könyökét, amit az esés következtében beütött, felült. Mikor látta, hogy Kumiko rohan felé csak mosolyog, hogy úgy ahogy jól van, de akkor is úgy gondolja, hogy ez aljas húzás volt a részéről. A kérdésére csak bólint.*
- Igen jól vagyok, de aljas húzás volt.
*Komoly fejet vágva mondja, de nem bírja ki még mindig él benne a szék, meg az, hogy esetleg egy kósza diákot vagy tanárt eltalált. Röhögve áll fel a földről, majd Kumiko második mondatára, helyeslően bólint, majd hozzáfűz még egy szót.*
- Rendben ez már sok volt a mai napra. De ne hidd azt, hogy ezzel te nyertél.
*Sunyi mosollyal néz a lányra, majd megfordult és a kitört ablakot kezdi el szemlélni.*
~Áuuw, hogy mi mit fogunk ezért kapni.~
*Fintorog el saját gondolatától, majd elindul Kumiko oldalán, hogy leüljenek és onnan nézzék a többiek párbaját. Ezzel le is zárták, nem jó ha együtt párbajoznak, úgy tűnik kicsit nagyon beleélték magukat. De az tény, hogy vicces volt. És remélhetőleg a szék senkit sem talált el.*

//bocs tancsi bácsi a szék véletlenül repült ki a csukott ablakon *édesen pislog* xD//

//Hm... ezt majd később
Montmorency//

[Arwen, Kumiko]

*Megkönnyebülten sóhajt fel, ahogy Arwen talpra áll. Hiába néz rá a másik komolyan ő már csak mosolyogni tud. Ez a "csata" elég viccesre sikerült.*
- A rózsaszín is az volt. U-TÁ-LOM! Oké?
*Vág vissza, kicsit hülyén. Mert azért a rózsaszín az neki fájt legalábbis fizikailag. Lelkileg kisebb törést szenvedett de majd túlteszi magát rajta.*
- Ez most azt jelenti, hogy visszavágót akarsz?
*Fordul oda Togihoz, a szemöldökét felhúzva, amikor az azt mondja, nem ő nyert. Az ő pillantása is az ablakra téved.*
~ Végülis egy javító bűbájjal helyrehozható...nem kéne miatta nagyon kikapnunk.~
*Majd elindul Arwennel együtt a legközelebbi - még teremben lévő - székek felé. A többiek küzdelmét kezdi figyelni, hátha tanul valamit.*

[Kamilla, én]

* A tanár megérkezésére cseppet felderül az arca. Már nem úgy néz ki, mint aki halálosan unja magát. A párbaj szóra felkapja a fejét. * ~ Végre valami érdekes. Legalább nem lesz egyhangú ez a nap. ~
* Előre örül a csatának. Tünde révén nem az erőszak híve, de a párbaj ténye alaposan feldobja. Pár után néz, ami nem nehéz feladat, hiszen barátnője ül mellette. Kérdő arccal fordul felé. Nem is kell a kérdést feltenni, mert a másik rögtön rábólint. Így sokkal egyszerűbb. *
- Melyikünk kezd? * Kérdezi, miközben padját és székét arrébb varázsolja. Halkan mondja ki a varázsigét és pálcájával rábök az asztalra, miután leírt vele egy kört. *
- Crispo!
* Az asztal ellebeg a fal mellé. Ugyanezt a mozdulatsort végig csinálja a székével is. Most már van szabad helyük a gyakorláshoz. Nem várja meg Kamilla válaszát, hanem cselekvésbe fog. Meg sem látszik rajta a néhány perccel ezelőtti unalom és lustaság.*
- Kezdek én.
* Jelenti ki. Pár pillanatig gondolkodik mivel is támadjon először. Valami könnyűvel kéne és majd később bekeményíteni. Mosoly villan az arcán, jelezvén meg van a varázsige. A következő pillanatban már hozzá is kezd. Kamillára szegezi a pálcáját és rajzol a levegőbe egy kört jobbról indulva. A kör befejezése után, a közepébe bökik és a pálcát továbbra is a lányra szegezi. Ezután kimondaja az igét. *
- Infero!
* A semmiből egy kötél tekeredik Kamira, lefogva kezeit, és lábait. Szegény mozdulni sem tud. Salquë mosolya szélesebb lett. *
- Na, ebből bogozd ki magad. *Kiáltja vidáman a lány felé. *