Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Az eltűnt emberek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Michael Bloxham
Diák - Extremus
avatar

Male Bika Jelige : Művészetek hercege, a zongora és a gitár védőszentje
Hozzászólások : 280
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Az eltűnt emberek   Vas. Okt. 25 2009, 21:33

Az eltűnt emberek című kaland helyszínei.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Hétf. Okt. 26 2009, 18:01

Még a főtéren:

Fogalma sincs arról, hogy a sáros út miatti esetlen mozgása egy fiút arra késztetett, hogy idáig kövesse, pedig, ha tudná, bizonyosan deja vu érzése lenne, hiszen amikor a középkorba kerültek, ő akkor is a városba tartott, egyedül, míg Sebastian követte őt.
Daeron mindentudó pillantása láttán kicsit zavarba jön.
- Olyan szép időnk van, gondoltam sétálok egyet - rázkódik meg a válla a visszafojtott nevetéstől, és a hantától.
A következő kifakadásra halkan kuncogni kezd, ami egyre hangosabb kacagásba vált át.
- Ugyan már, legalább valami megszínesíti ezt a szürke napot - legyint egyet, miközben kicsordult könnyét törli le másik kezével.
A többiek, akik sorra érkeznek, kapnak tőle egy halk "Sziát", de a társalgába nem folyik annyira bele. Egyedül Ed akciója miatt kezd kotorászni a zsebében, mire egy zsepit szed elő, és a gyerek kezébe nyomja.
- Egészségedre! - szól még oda, de amikor a fura gumimacik előkerülnek, egy intéssel ott hagyja őket, és Krisztynékhez sétál.
- Sziasztok! - köszön nekik, és bár fogalma sincs, hogy mit ügyködik konkrétan a lány a fiúval, egy pillanatra zavarba jön, amiért lehet, hogy zavar. Bár, ha sejtené a fiú előző gruppenes gondolatait, nem zavartatná magát...
- Amelie Clarkson vagyok - mutatkozik be, miközben félig eltűnik Krisztyne feje a fiú kapucnijában. Kezdi szórakoztatni ez a szituáció is, mert egy vidám mosoly megint ül ajkain. A nagyobb tömörüléshez közben újabb fiú csatlakozik. Szemöldökét összeráncolja, miközben magában tanakodik, hogy vajon láthatta e már őt valahol. Memóriája általában nem szokta cserben hagyni, de hát ez a mai nem egy átlagos nap...

A hegy lábánál:

De mielőtt még bármilyen hosszabb kommunikációba kezdhetne, megjelenik egy asszonyság, és eltereli őket egy "hegy" felé, ami inkább egy meredek domb, mintsem hegy...
Figyelmesen hallgatja végig a mondanivalóját, de a kuncogásra végig fut rajta egy laza kétségbeesés, és a gondolat, hogy vajon mi a szent szalamandrát keres ő itt... A narancssárga gömböt szuggerálja egy ideig, majd perdül egyet, hogy nagyjából mindenkit lásson.
- No, ki indul meg elsőnek? Tudjátok, ha valaki leesik fentről, a többi meg utána, mert azt hiszik, hogy kicsi a rakást játszunk, én például nem szeretnék legalul lenni - próbál vicces lenni, ő maga jól szórakozik benyögésén, kérdés, hogy mások is mókásnak találják e ilyetén megnyilvánulását...
Majd fejében a gondolattal, miszerint a többieknek eszükbe juthat ezután a vicc után muglis boszorkányégetést játszani, inkább megindul előre, gesztenyefa pálcáját kezébe kapva, maga előtt tartva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Kedd Okt. 27 2009, 12:07

Még a főtéren Amelie és Constantine társaságában.

Edward kacsintása egy kedves mosollyal fogadtatik általam. Fura ez a fiú, lassan meg kellene ismerkednem vele. Amint belestem a fiú haja alá, s kíváncsiságom kielégítetett, s még az orrát is megpöckölöm egy csöppet, egy hangot hallottam, valami ismerőset. Vigyorogva nézek Ameliere, egyáltalán nem zavartatva magam, hogy a szituáció akár félreérthető volt, hisz ez volt a célom. Azért kíváncsisággal pillantgatok oldalra, hogy a srác milyen reakciókat mutat.
- Szia Amelie....hát te? Mi járatban errefelé?
Már nem kell, hogy válaszoljon, hisz mikor az asszony kilibben a társasághoz rádöbbenek, hogy mennyi az idő. Nekem még vissza kellett volna mennem a kastélyba átöltözni, hisz a fekete szoknya nem igazán túrázáshoz való öltözék. Még szerencse, hogy egy lapos talpú csizmát vettem fel hozzá.
~ Nagyszerű Kriszty, ezt megcsináltad, elszórakoztad az időt az oldaladdal, meg ezzel a ficsúrral...~
Na nem baj, majd megoldom valahogy, hogy nadrágba tudja bújni. Közelebb megyek én is a társasághoz és hagyom magam terelgetni a többiekkel.
- Sziasztok. Krisztyne Blackcat.
Egy apró bólintással mutatkozok be, hisz itt csak Ameliet ismerem személyesen. Szerencse, hogy őt legalább igen.

Erdőben mindenki.

Kicsit megállok, s Transportus varázsigével "lehozok egy kényelmes, meleg nadrágo, ami fekete színű, felhúzom a szoknyám alá, amit aztán le is veszek. Szemem sarkából mindig figyelem a társaságot, és amint készen vagyok rohanok utánuk. Nézem, ahogy tanácstalanul lesi Amelie a felfelé vezető szerpentin alját.
-Majd én megyek, ha senki nem akar első lenni!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Serenity Crusade
Prefektus - Pilluamuleto
avatar

Female Skorpió Jelige : plüssnyuszíí alias Noel Wyard fogadott hugicája
Hozzászólások : 649
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Kedd Okt. 27 2009, 14:35

///Még a főtéren///

*Mivel Daeronék elvannak, inkább arrébb áll, egy háromfős társasághoz. Mosolyogva nézi a bohóckodásukat, majd bemutatkozik, de tovább nem jut, mert egy asszonyság kezdi el őket terelni a hegyhez, ami csak domb, de ha nekik az hegy, ő nem fog beleszólni. Lassan meg a csoporttal, közben a kis narancssárga gömböt nézegeti. Még mindig nem érti mért őt hívták de ha egyszer itt van nem fog visszafordulni. Ki tudja, lehet jól fog szórakozni. Bár eltűnt emberek után kutatni, nem pont a legszórakoztatóbb esemény., de nem csinál vele semmit, majd megszárad.*

///hegy lábánál///

*Ő ugyan nem mutatkozik úgy be, mint Krisztyne, ha valaki kíváncsi a nevére, majd megkérdezi tőle. Mivel már megvan az első ember, ő már csak második lehet, így le is foglalja magának*
-Akkor megyek én másodiknak.-mondja hangosan hogy mindenki hallja, közben a többieket figyeli.

_____________
By: Cailin Landry
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Bloxham
Diák - Extremus
avatar

Male Bika Jelige : Művészetek hercege, a zongora és a gitár védőszentje
Hozzászólások : 280
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Kedd Okt. 27 2009, 14:51

//18:00 órakor fog jönni a reagom, és ez így lesz egészen a mese végéig. Remélem így mindenkinek lesz rá ideje.//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Kedd Okt. 27 2009, 19:41

*Futólag int Zsombornak, jelenleg ki akarja élvezni a földön fetrengők látványát, nem akar lemaradni a pillanatról. Mégis vissza kell hozzá fordulnia egy hihetetlenkedő fintor kíséretében.*
-Asszonyok? *Neki ez a szó eddig valahogy nem jutott el, de úgy áll ott, mint akit éppen hátbavágtak, vagy leöntöttek volna egy dézsa hideg vízzel. A következő pillanatban meg is pillantja a nőket, szaladnak ki, el sem tűnődhet az asszony szó rémes jelentésén, valami Anna viszi is őket, tisztás, az még oké, de hegy…Még jó, hogy kap zsebkendőt Amelietól, nagyon kedves ez a lány…elbámul utána, ahogy a kék hajúhoz és udvarlójához csatlakozik, csak aztán fújja ki az orrát, s sandít fel még egyszer a hegyre, abban reménykedve, álmodta talán, hogy ott van. De nem, tényleg ott a hegy, s attól nem lesz kisebb, ha ő gyilkos pillantásokat lövell rá, hiszen őszinte bánatára nincs szuperszónikus lézer pillantása. Attól sem lesz jobb, hogy Annára csúnyán néz „hogy akarhatja, hogy annyit gyalogoljunk” talán nem nehéz kitalálni, hogy a kényelmes, elkényeztetett gyermekek arisztokráciájából szalasztották. Keskeny? Most már csak Mattre sandít fintorogva, s ismét rá kell néznie, mert mintha kosarat látna nála tetszelegni. Nem akarja elhinni, csak amikor másodszor is rápillant.*
~Miért mindig ő kapja a kaját?~
-Hát ez hihetetlen, még a vénlányok is buknak rád…*csillagok, vénlányok, még jó, hogy Matthez került, ő tudja ki az aki a nap minden percében éhes, kinek kell repetát szolgáltatni. Közelebb is araszol a kosárhoz elszemezgetve az elemózsiával. Csak az a kár, hogy egy óránként ihatnak. Nem lesz még egy Svk…A narancssárga gömböt, csak tekintetével követi, most, hogy Amelie kicsit közelebb van hozzá, gyorsan megköszöni neki a zsebkendőt. Amelie kedves lány…konstatálja még egyszer magában.*
-Lányoké az elsőbbség *teszi hozzá kissé ironikus félmosollyal, nem is ő lenne…*
-De ha nagyon féltek, majd helyet cserélhetünk, elvégre egy bátor férfi mindig jól jön az élen. *Egy kicsit túl szerény ez a srác, nem? Mindnesetre, ha előre tuszkolják, húzza Mattet is a kosárral, ha meg nem, ballag mellette. Nagyon jó, hogy eljött ez a fiú, van kaja, lesz kibe kapaszkodni, a többi pedig már csak estébé. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 47

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Kedd Okt. 27 2009, 20:27

[Mese, MINDENKI]


A fénygömb azonnal eltűnik, mikor a diákok szépen sorban megérkeznek a hegy lábához. A felfelé vezető út hosszú, keskeny, és nem mellesleg szörnyen csúszós is – amit az elsőnek elinduló Amelie remekül tapasztalhat.
Az elején, ha óvatosak semmi probléma nem történik velük, szépen, lépésről lépésre araszolva tökéletes biztonságban haladhatnak.

Amikor kicsit feljebb járnak, a falból valami kis, vékony, barna inda kezd előbújni, ami gyorsan megvastagszik, s igyekszik megijeszteni a hozzá már közel lévő Ms.Clarksont.
Ha észreveszi őt, akkor valószínűleg eléggé megijed, ha meg lebecsülte a növény a bátorságát, vagy nem veszi észre, akkor gondoskodik a dologról, rákulcsolódik a lány lábára, s elkezdi őt az út széle felé tuszkolni. Ugyan az inda könnyen elvágható, az elől haladó diák elveszti az egyensúlyát, és lezuhan. Ha van elég lélekjelenléte, akkor megragadja a kiálló fadarabok egyikét, s bár azok a súlyát sokáig nem bírják, kis keresgélés után könnyen találhat némi bemélyedést, ami mind kezei, mind lábai számára megfelelő helyet biztosítanak, így minimális erőfeszítéssel, de túlélheti a zuhanást.
Eddig megvolnánk, remek, túlélte… de mi lesz utána?
Valószínűleg ő is törhetné ezen sokat a fejét, de valamit meglát. Egy csíkot a sziklában. Egy csíkot, amin át lehet látni, s erős fény, valamint hangfoszlányok érzékelhetőek bent. A hegy mélyén. A fala nem több néhány milliméternél, mégse omlik össze. Hogy lehet ez? Csupán erős mágiával, s brutális mértékű varázslatokkal.
De vajon megtudhatják-e ezt a fent lévő diáktársai? Lesznek-e elég talpraesettek, hogy megmentsék őt? Magától 20-30 centinél többet nem tud felfelé haladni, ugyanis elfogynak a mélyedések, s feljebb már csak a természet által tökéletesen simára súrolt sziklákat tapogathatja és láthatja.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Kedd Okt. 27 2009, 22:14

[ Mese, Krisztyne, Constantine, Ed, Hegyoldal ]

Le sem tagadhatná, hogy bátor pugnaxosság ide vagy oda, ő azért be van rezelve rendesen, egyáltalán nem szimpatikus neki a csúszós út.
- Figyelmeztessetek majd, hogy ha megtaláljuk az embereket - pillant botor módon egy pillanatra hátra a többiekre -, akkor közöljem velük, hogy legyenek szívesek, és ne ilyen taknyos időben raboltassák magukat eeeeeeel - húzza el az utolsó szót, ahogyan nem először, megcsúszik a sáros úton, és megkapaszkodik a falba. Egy pillanatra megtorpan, szívét majdnem kiköpte ijedségében, de egyben van, az úton van, szóval tovább indul.
- Krisztyne - lihegi két lépés között -, te nem terveztél ma eltűnt ember kereső felderítésre jönni? - kérdezi, miközben az útra koncentrál. - Nekem legalábbis úgy tűnt, mintha csak véletlen csöppentél volna ide - csacsog tovább. - Nem mintha gond lenne, így is túl sok a fiú - motyogja halkabban, hogy csak a lány hallhassa. Majd csacsog tovább. A kérdés csak az, hogy hogyan csinálja, amikor az út meredek, és jobban kapkodja a levegőt a lassabb tempó miatt.
- Constantine, te hogy keveredtél ide? - kérdezi kíváncsian. - Te is kaptál levelet? - lehet, hogy valakinek be kellene fognia a száját. - Ed, te pedig ne szuggeráld annyira azt a kosarat, hanem az utat figyeld - nevet fel vidáman, ami rémisztő..., mintha hátul is lenne szeme. Pedig nincs, csak a hegy lábánál látta, hogyan figyeli a srác az elemózsiás pakkot. Nagyot szusszan, miközben folytatja útját.
- Nem hiszem el, hogy pont mi találhatnánk meg őket. Vajon miért nem szóltak auroroknak, biztosan azonnal jöttek volna nyomozni, hiszen nem egy, hanem több ember is eltűnt - csak beszél, és beszél, és beszél. Valakiből ezt hozza ki az idegesség. Talán ezért sem veszi időben észre az indákat.
- Mindenki állj! - kiáltja hangosan és érthetően. Gesztenyefa pálcáját az egyre vastagodó indákra fogja.
- Gyógynövénytan, gyógynövénytan, gyerünk mááárr - egy pillanatra leblokkol, majd jobbról kiindulva lefelé kissé ívesen húz egy ferde vonalat -, Peravus - ejti ki a bűbáj első felét, majd az ívelés végén megállva hasonló módon húz még egy vonalat, csak azt pontosan az ellenkező irányba -, herba! - erőteljesen ejti ki az igét, mire az indát ügyesen kettévágja, de az utolsó mementóként lök rajta egyet, mire elveszti lába alól a talajt, és zuhanni kezd.
- Áááááá - sikít élesen, de a keze beleakad egy kiálló fába, ő pedig erősen rámarkol az ágra. Sikerül megkapaszkodnia, bár a hirtelen megállás nagyot ránt rajta, mire egy most már fájdalmas kiálltás hagyja el ajkait, ahogyan a sziklának csapódik. Kezét csúnyán lehorzsolta, vállát megrántotta, de él.
Vesz pár mély lélegzetet, és megpróbál nem lenézni, hanem a sziklát kezdi szemlélni. Meglát a közelében egy bemélyedést, és pár másodperces bátorítás után bal kezével még mindig az ágba kapaszkodva, jobbjával kinyúl a távolabbi résbe, majd nagy levegővétel után a ballal utána nyúl, és lábainak is keres réseket. Teljes erejéből kapaszkodik a sziklafalba, miközben a sikítástól kissé rekedt hangon felkiált a többieknek.
- Valaki találjon ki valamit, különben olyan izmaim lesznek, hogy mindenkit lepipálok mugli harcban, ha egyszer felérek - nem, a fejét nem ütötte be, de most vagy bepánikol, vagy idióta viccekkel üti el a helyzetet. - Komolyan, egyre kevésbe remegnek a kez... - elhallgat, ahogyan meglátja a csíkot, és hangokat. Majdnem tapsol egyet örömében, de szerencsére még időben eszébe jut, hogy inkább a barátjával randizna valamikor, mintsem a kaszással, szóval továbbra is erősen kapaszkodik.
- Hahóóó, hallanak engem? - kiállt a kis résen át hangosan. - Azért jöttünk, hogy megmentsük magukat! - az más kérdés, hogy igazán megtisztelve érezné magát, ha először őt húznák ki a slamasztikából.
- Krisztyne, a hegyben vannak az emberek, itt van egy rés, hallom őket, és erős fényt is látok - bizonygatja, és reméli, hogy hisznek neki.
A sziklafalba kapaszkodva megpróbálja nem kimutatni, hogy jelenleg halálfélelme van, a gyomra remeg, és szomjas is, meg fázik is, meg fent szeretne lenni, mert igazából piszkosul remegnek a kezei, és bár szokott futni, lábai is lassan remegni kezdenek az erőkifejtéstől.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Newton-John
Diák - Pilluamuleto
avatar

Male Kos Jelige : atom-rapper
Hozzászólások : 24
Évfolyam : Első
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Kedd Okt. 27 2009, 23:11

[Mese, Amelie, Kriszty és még aki magára veszi - megkésve bár, de törve nem]

*Természetes férfi reakció, hogy zavarba ejtő helyzetekben egy általuk szépnek ítélt lány előtt, zavarba jönnek. Ezzel Constantine sincs másképp, ezért a főtéren történtek után jól zavarba is jött és most épp nem jutott eszébe egy jó kifogás. Most tuti beégett Amelie-nél, hogy van barátnője és hogy ilyen kék hajú, még ha az színváltós is. Természetesen ő is bemutatkozott, akkor már rendes hangvételében, de nem játszotta a nagyfiút. Még nem...túl élénken él benne az imént lezajló Kriszty-féle beégető akció. De ezt megjegyezte magának azért.
És most ott baktat ő is a többiekkel a hegy lába felé, gőze sincs, hogy minek mennek oda, ahova, de úgy tűnt Amelie jön, és mintha azt vélte volna felfedezni, hogy nem lenne ellenére, hogy ő maga is velük menjen. Bár hősünk azt kevésbé értékeli, hogy az ázott veréb és a szépfiú is jön, immár a szomorú szamurájjal kiegészülve. Nagyszerű szórakozás egyébként első ránézésre elnevezni embereket, erre már jó ideje rájött.
Szóval túl sok az ember. Ez a kis kiruccanás Amelie-vel kettesben lenne az igazi. Nem mintha ismerné egyáltalán a lányt, bár a felületes ismeretség Constantine-nak bőven elég szinte bármihez. Éééés a már sokat emlegetett leányzó hozzá szól. Nagyon örül neki, bár ez egy halvány mosolyon kívül nem nyilvánul meg másban.*
- Persze. Kettőt is. Ti csak egyet? *Néz végig a körülötte állókon. Egyébként halvány lila gőze sincs róla milyen levelekről van szó, de hagy legyen már ő sokkal kiemelkedőbb, mint a többiek. Ez a heppje, hazudni meg úgy tud, mintha könyvből olvasná. Talán azt is be tudná hazudni rendkívül hihetően, hogy ő maga a teremtő.
Egyébként nem töri magát, hogy minél előbb elindulhasson a hegyre fel. Zavarja, a piszok, a kosz és egyéb heggyel és esővel járó dolgok, amik miatt szürke convers csukája esetleg elszíneződhet a sötétebb árnyalat irányába. De ha már Amelie megy, akkor ő sem mondhatja azt, hogy nem, hiszen előbb még a két levelével kardoskodott. Az utolsók között, bár de ő is megindul felfelé és mivel az előtte lévők jól kitakarják a pugnaxos lányt, így azt sem látja, hogy mi zajlik elől, csak éppen a sikoltás az amire felkapja a fejét.*
- Hozok segítséget! *És már ott sincs. Megindul szépen visszafelé szélsebesen. Nem akar ott lenni, amikor kiderül, hogy a lány palacsintává lapult. Még a végén azokat vennék elő, akik ott voltak, Constantine meg semmiképp sem szeretné, ha köze lenne a dologhoz. Rontana az imidzsén, meg már volt hasonló balhéja régen a másik suliban.
Aztán lefelé menet még időben meg is hallja a sziklafalon lógó lány hangját. Akkor megtorpan. Viszont azt sem szeretné, ha gyávának gondolnák, így felkiált a többieknek, akik vagy észlelték eltűnését, vagy nem.*
- Nem találom a kötelet, amit hoztam és itt raktam le! *Nem jut jobb az eszébe, de legalább ezzel is húzza az időt. Persze, aki látta, az azért tudhatja, hogy nem volt nála kötél, ha csak el nem rejtette valamilyen furmányos módon. De nem. Tényleg nem volt nála, csak improvizált, de legalább tudják, hogy nem futott el, csak keres. Még ha ezt nem is teszi. Inkább fülel, hogy mi történik, hogy esetleg időben iszolhasson el.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szer. Okt. 28 2009, 11:46

//Kicsit Constantine, főleg Amelie//


Még egy picit a tér.

Nicsak, sikerült a forndorlat. Amelie mintha csak érezte volna, hogy mikor kell megérkeznie, hogy zavara Constantine-nak még nagyobb legyen. Na sebaj, szereztem magamnak végre egy ellenséget. Eddig úgysem volt erre alkalom. Na jó, ez persze annak köszönhető, hogy úgy mondjam, csak mostanság nyílt ki a csipám. Próbálok azért nem fülig érő szájjal vigyorogni a fiú zavarán, és hogy ne okozzak mégnagyobb ellentétet kettőnk között inkább a lány felé fordulok, hogy ne is lássa, mennyire jól esett, hogy undokságát, bunkóságát viszonzhattam egy csöppet.
~Mi bújt beléd Kriszty, te nem voltál eddig ilyen....~

Szerpentin.

Haladunk lassan araszolva felfelé. Amelie után elindulok azonnal, valahogy ragaszkodok kicsit hozzá, hisz csak őt ismerem rendesen. Na meg az is a mellett szól, hogy a társaság egy része elég érdekesnek tűnő gumimacikat falatoznak. Valahogy rosszat sejtek ebből a kalandból.
- De kaptam én is levelet, csak volt még egy kis dolgoz a.....az egyik szalonban. Azt hittem, hogy lesz még időm visszamenni átöltözni, de elhúzódott az idő.
Szétnézne, ha tudna, de nem nagyon látja, hogy ki hol maradt le.....és időm se igazán van, merrt az indák merényletet indítanak az előttem haladő lány ellen. A kiálltásra megtorpanok, s hogy a többiek is meghallják, pláne ha kicsit kábák, alég hangosan adom tovább a parancsot.
- Álljatok meg!!
S segíteni próbálok Amelienek, mondom neki a varázsszót, ha nem jut elég gyorsan eszébe, s magam is megpróbálom kaszabolni a hajtásokat.
- Peravus...herba!
Közben ugyan úgy, mint Ami én is végrehajtom a szép íves mozdulatokat. Bár elég gyorsan, mégsem sikerül elérni, hogy fent maradjon a lány. Kapni akarok utána, de mellé nyúlok, így csak arra van már lehetőségem, hogy utána kiáltsak rémülten.
- AMELIE!!!
Megpróbálok valamiben megkapaszkodni, egy kiáló sziklában például, és lenézek, hogy lezunaht e, vagy van még némi esélyünk a megmentésére.
~Csúcs ez a csaj, még ilyenkor is viccelődik...~
Nekem azonban nem igazán van kedvem vigyorogni, mert cselekednem kell. Legugolva a sziklafal mellett pálcámmal a keskeny ösvényre bökök, s az edzőteremben látott kötélre gondolok.
- Transportus Edzőteremben lévő kötél.
Szerencsére megjelenik, ha mégsem akkor akár egy mugli asszonynál látott szárító kötéllel is beérem. Minden esetre addig próbálkozok, amíg nem sikerül. A kötelet leengedem a lánynak, s az utánam haladónak (akit még nem tudok nevén nevezni) szólok, hogy segítsen felhúzni, mertz egyedül nem biztos, hogy meg tudom tartani. Úgy látszik ma a transzportálás nagy hasznomra van, és még talán lesz is.
- Amelie, kapaszkodj a kötélbe!
Kiáltom le a lánynak, s ha megfogja a kötelet, elkezdem húzni felfelé, remélhetőleg segítséggel. Ha nem, akkor csak tartom, hogy a lány fel tudjon mászni rajta. Amint felért már van egy kis erőm azt is megtudakolni, hogy miről is beszélt, milyen résről. Szavaiből úgy veszem ki, hogy nem igazán van ott csak annyi rés, hogy belát rajta, de bejáratként nem szolgál, így azt javaslom, hogy haladjunk tovább. Haladási sorrend, kicsit megváltozik, mert úgy tudtam helyezkedni, hogy Amelie közém, és az engem követő közé mászott fel, így már én haladok elől.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 47

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szer. Okt. 28 2009, 12:18

[Mese, mindenki, de főleg KRISZTYNE]

Ms. Blackcat akárhogy próbálkozik, sehogy sem sikerülnek neki a teleportáló varázslatok, így semmilyen kötél nem jelenik meg neki. Úgy tűnik valami térmágiát gátló varázslat van a hegyen, ami nem engedi meg ezt.
Talán ki kéne találni valami ügyesebb módszert, ami független a mágiától, ugyanis a némi ésszel megáldott diák könnyen rájön, hogy a lányok növény elleni varázslatai is csak gyengén sikerültek, a térmágia meg egyenesen lehetetlen innen.

//Bocsánat, hogy közben is írtam, csak nem akartam, hogy a többiek úgy reagáljanak, mintha már meg lenne oldva az egész ügy, és nekik csak menni kell tovább, főleg úgy, hogy ezt a módszert utána a reagomban fix, hogy visszautasítottam volna. Össze kéne talán dolgozni, megbeszélni, kommunikálni, nem egyedül megoldani mindent.
Krisztyne: Ha gondolod, hogy van időd még 6 előtt írni másik reagot, akkor nyugodtan részt vehetsz a kimentésben ^^ Ami nem abból áll, hogy valaki egyedül megold mindent. CSAPATMUNKA. Nem egyéni mese, nem egy, hanem 9 embernek mesélek.
Amúgy fog jönni rendesen 18:00-kor a rendes mesélői reag, addig mindenki befejezheti a sajátját. Köszönöm, és bocsánat a kellemetlenségekért.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szer. Okt. 28 2009, 14:07

*Pedig ő még szuggerálná a kosarat, ugyanis hirtelen tudatosul benne, hogy éhes, ennek következtében nyúl is Matti felé, csak óvatosan, nem túl feltűnően, ajjj…Rezzen össze.*
-Amelie, tudod, hogy multifunkcionális vagyok. Tudok egyszerre menni és enni. *Ezt mintha már említette is volna a lánynak, sőt olyasmi történik megint, mint egy vigyor, vigyornak talán túlzás, de mosolynak elmegy, elvégre az eszménykép megérdemli, vicces is, ráadásul kedves, vajon létezik belőle még egy? Rábámul a kék hajú lányra, olyan hátha alapon, persze csak információ gyűjtés céljából, hiszen statisztikát akar felállítani a mennyire dilisek a lányok kérdéskörről. Aztán minden olyan gyorsan történik, hogy mire felfogná Amelie már nyakig benne van a slamasztikában, s ez elég ahhoz, hogy Edward figyelme teljesen elterelődjön az elemózsiás kosárról. Krisztynhez hasonlóan elhagyja az ajkát egy rémültnek mondható:*
-Amelie! *A következő pillanatban pedig beáll az elkeseredett harcot folytató lány mellé, meredten nézve hasztalan próbálkozását. Érzi, hogy a rémült aggodalom felkúszik torkába, elönti zsigereit, sőt olyat csinál vele, ami nem gyakran történik, beindítja reflexeit. Persze, nyilvánvalóan, kizárólag azért rémül meg, mert Amelie halálával kihalna a normális nők sora, s ezt ő, mint hivatásos Superman nem engedheti. Az igazat megvallva cseppet sem Superman, sőt nem is igazán érti mit van úgy oda, csak egy csaj esett valami lyukba… Mégis odavan, gyorsan rászól Constantinere, hogy:*
-Hozd már azt a kötelet! *Megfordul a fejében az is, hogy talán az inda segíthetne, ám amikor mintha Amelie hangját vélné hallani odalentről pisszeg egy feszültet Krisztiynenek: Szeretné hallani mit mond a lány, él-e még egyáltalán.*
-Psszt…halljátok? Le kell mennünk, ott vannak lent, azt mondja. *Hát nem egyértelmű? Vagy csak ő van teljesen meghúzatva? De ha Amelie elmondása alapján az emberek tényleg ott vannak lent (arra nem gondol, hogy csapda, ezért is lenne pocsék auror, marha meggondolatlan) akkor nekik kell lemenni hozzájuk. Vagy csak annyira felment benne az adrenalin, hogy azonnal cselekednie kell, még ha az amit tenni készül őrültség is. Csak lesz olyan a csoportban, aki más nézőpontot fog képviselni, nem azt, hogy:*
-Le kell menni hozzá! Hol az az inda? *Ő úgy látja, az az egyetlen lejárat a résbe, a barlangszerűségbe, már amilyen szerűségnek ő képzeli, így hát meg is ragadja, nyomatékosan elszánt pillantást vetve a többiekre, hozzátéve azt, hogy:*
-Ezen ereszkedjünk le. *Legalább annyit megérne a dolog, hogy páran leereszkednek, megnézik oda lehet-e jutni az emberekhez, s ha igen van-e másik kijárat. Briliáns terve, csak eddig követhető agytekervényeinek véges volta miatt, ám tépelődésre zsigerei szerint nincs idő, ha jönnek a többiek, ha nem, ő le szeretne ereszkedni a lányhoz s utána járni a dolognak (megmenteni), s le is ugrik, ereszkedik, veti magát, hacsak a többiek nem fogják vissza, vagy térítik néhány taslival észhez, esetleg lökik a mélybe? Ez is elképzelhető…De ő még mint naiv kisfiú azt hiszi, mindenki megy utána, megmentik a lányt, kiszabadítják az embereket és találnak másik kijáratot is.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Matthew Shady
Diák - Extremus
avatar

Male Ikrek Jelige : Az öngyilkos merénylő
Hozzászólások : 415
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szer. Okt. 28 2009, 17:56

[Mese, mindenki]

*Teljesen természetes, hogy ő kapja a kosarat, a néni biztos az alapján választott, hogy ki a legszimpatikusabb. Vagy tudja róla, hogy tuti nem dézsmálja meg. Vaaagy.. olyan terhelhetőnek látszik. Mindenesetre talán nem ő volt a legjobb választás. Ugyanis Ed ott van mellette, és ő szinte már barátnak számít, és amúgy is, adott neki csokit, még ha nem is ehet elvileg, meg minden. Úgyhogy szépen, észrevétlenül a kezébe csúsztat egy szeletet.*
- Csaholj, ha ízlik. *idézi a pár nappal korábbi mondatot. És vigyorog hozzá. Mivel úgy tűnik, nem tuszkolják őket előre, szépen sétálgatnak, mintha csak egy kirándulás lenne, mondjuk piknik. Amelie lezuhanása pedig valami, ami színesíti kicsit a dolgokat. Azért persze ő is a szakadék széléhez nyomakodik, és lenéz.*
- Hű. *az valami fantasztikus, ahogy kifejti a véleményét. Ő nem menthet, neki a kajára kell vigyáznia.. Mikor viszont meghallja, hogy vannak a hegyben, erősen ráncolja a homlokát.*
- Héhéhéhé! Várjunk egy percet. Amelie-ért le kell menni, ez világos. De honnan veszitek, hogy a mi emberkéink vannak ott? Én őket úgy tudnám elképzelni, hogy összekötözve, betömött szájjal ücsörögnek valami barlang mélyén, és a legkevésbé sem fényben beszélgetnek, hangosan méghozzá. Szóval vagy a drága emberrablók vannak odabent, vagy az elraboltak, de őrizettel. Persze lehet, hogy csak én vagyok paranoiás. *Na igen, elég önző dolog a részéről, hogy nem azzal foglalkozik elsősorban, hogy a csajt felhozzák. De legalább, mikor Ed jön az ötletével, kis sóhaj után bólint.*
- Ha senki nem vállalja, én megyek.. Más kérdés, hogy hogy akarunk bejutni. *ő be akar jutni, naná. Nagyon elemében van. Az indát elnézve ismét eszébe jut valami.*
- És mi lenne, ha csak leeresztenénk Amelie-nek, és felhúznánk? Valamivel könnyebb lenne. *ha leszavazzák, csak vállat von. Nála minden van, ami szükséges, zsebben persze: pálca, tű, két szem kockacukor, hajgumi, csúzli, hasonlók. A falat meg, ha más nincs, rugdossa egy kicsit a bakanccsal.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szer. Okt. 28 2009, 18:43

- Hahó Ed, az az inda most dobta le Ameliet. Te megbízol benne? Legalább el kell vágni valahogy, és gyorsan. Ha meg nem, akkor itt a szoknyám. Elég hosszú... ha szétszakítom négy-öt csíkba, és összekötjük, akkor talán leér oda ahová kell. Különben is, inkább húzzuk fel előbb Ameliet, és hallgassuk meg, hogy szerinte érdemes-e lemenni.
Elhadarom, és már cincálom is szét a szoknyát, összekötözgetem, jól erősen meghúzva.
- Vagy az egyik, vagy a másik ötlet bejön. Remélem.... Fiúk...el tudja valaki az indát vágni? Biztosítsuk be egyik variációt a másikkal! Persze ha nincs ellenvetés.
Egy gyors körbepislogás, hogy hátha valakinek akad még ennél is jobb ötlete, vagy netán Eddel értenek egyet és le akarnak mászni a bizonytalanba. Én már csak ilyen biztos, ami biztos típus vagyok. Nem akarom én hasogatni a szőrszálat, elég vékony az a nélkül is, de azzal nem segítünk Amelien, ha mi is kockára tesszük az életünket. Na meg a megmentendőkön is a higadtabb, elgondolkodással való segítséget részesítem előnyben.
Tehát a "szoknyahágcsó" kész, le is eresztem, ha a fiúk, vagy éppen lányok engedik vele együtt az indát....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagyszentmiklóssy Zsombor
Diák - Extremus
avatar

Jelige : Illúzióromboló
Hozzászólások : 17
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szer. Okt. 28 2009, 21:49

[ Mese, Főtér, Domboldal, Mindenki, de főleg Amelie ]


Konkrétan senki sem válaszol a kérdésére, hát, ilyen az élet abban az esetben, hogyha senki sem ismerős számára, és még nem is találkozott velük, maximum néha tanórákon, alkalmanként, bár ez sem teljesen garantált a sokrétű tanórák miatt, mivel teljesen különböző tantárgylisták is kialakulhatnak, ha azt nézzük, a sok opció következtében. Nem is gond, bár szeret csapatban dolgozni, és egy csoporthoz tartozni, ha kell, akkor egyedül is megoldja a rejtélyt, amennyiben az nem haladja túl az ő képességeit, mivel nem tökéletes, és van, amihez abszolút nem konyít, vagy a szintjének nem megfelelő.
Lassan megérkezik az egyik idősebb nő, aki, mint kiderül, a szóvívő lesz. No, már csak ez hiányzott, főleg, hogy kezében egy piknikes kosarat lenget, melyen elképed Zsombor. Hát, nem szokott még hozzá az ilyen viselkedésmódhoz, mivel ez leginkább a falukban szokás, ő meg mindig vidéken tengette a napjait. Szerencsére nem neki kell cipelnie ezt a plusz terhet, ő majd a közelharcok során élesítheti a tudását, nem pedig a cipekedésnél.
- Nem lesz olyan egyszerű az, minden bizonnyal nem kezdő varázslók okozták ezt a galibát - jegyzi meg a nő fenyegetésére, ez a gond az idős nénikkel, a dolgok szerintük túlságosan is egyszerű, de sok esetben abszolút nincs igazuk, inkább csak kotnyeleskedni tudnak, logikátlanul. Nem túl meggyőző számára a bolond jelző, már ami a Peti bá'-t illeti, valahogy nem gerjeszt túl sok bizalmat, ezek szerint kettőn áll a vásár, vagy elromlik ez a mágikus szerkezet, vagy nem. Valahogy reménykedik benne, hogy nem az utóbbi fog érvénybe lépni a későbbiekben, és legalább kibírja egy ideig.
A csúszús úton próbál valamibe kapaszkodni, bár nem biztos, hogy ez sikerül neki, így, amennyiben nem talál semmi olyat, amit meg lehetne fogni, és támlaként használni, akkor csak az egyensúlyára hagyatkozik, mely eddig nem hagyta még cserben, de ha még sokáig tart az út felfelé, akkor rövidesen az ellenkező oldalára fordulhat minden. Csak annyit vesz észre, hogy egy lány hirtelen nagy bajba kerül, így előre siet kissé, amennyire a meredekség engedi ezt, de elkésett, Amelie sikeresen megússza a dolgot, a lélekjelenlétének köszönhetően. - Még szerencse, hogy nem történt semmilyen komolyabb baj - fűzi hozzá a véleményét, valahogy nem lenne kedve ahhoz, hogy végignézze egy társa halálát, és nem biztos, hogy ezután tökéletesen tudná magát tartani az eredeti tervhez.
Mivel a lány a zuhanás következtében kissé lentebb kerül, elkezd oldalazva lefelé lépkedni, ismét használva valamit, amiben tud kapaszkodni, vagy amennyiben ilyen nincs, akkor nem oldalaz, hanem mondhatni, hogy szinte pókmászásban próbál lentebb merészkedni, míg a többiek kötelek után varázsolnak, meg indákat próbálnak szerezni. - Lemegyek hozzá, és meg van oldva, utána pedig kitaláljuk, hogy hogyan tovább, befelé.
Mondja, azzal, amennyiben sikerül, és épségben megérkezik (és mivel felfelé tudtak jönni, logikus, hogy nagyon óvatosan lefelé is lehet menni), akkor egyik kezével megkapaszkodik az egyik kiálló sziklába, és elkezdi nyújtani a másik kezét a lánynak, hogy kihúzza őt az útra. Amennyiben sikerül, és a lány már szintén a szerpentinen van, akkor segít neki felfelé közlekedni, majd társulnak a többiekhez.
- Szóval, hogyan legyen tovább? Amelie, láttál valamilyen üreget, ahonnan be lehet menni?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 47

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szer. Okt. 28 2009, 22:21

[Mese, Szerpentin, MINDENKI]


A diákok próbálkozásai többségében jók, ugyan az indával akárhogy próbálkoznak, nem igazán állnak a szolgálatukra, de a szoknya remek kötélként szolgál.
Amint leeresztik Amelie-hez, és megragadja a lány, elkezd felfelé haladni, ám nem ily kegyes a sors hozzá, a falból kinő egy olló, ami azonnal elvágja a kötelet, ugyan oda. Itt már rutinosnak mondható a leányzó, valószínűleg kezei azonnal rátekerednek a faágakra, s lábai is könnyedén visszatalálhatnak előbbi helyükre. Aztán meglátja, a tőle csupán pár méterre elhelyezkedő extremusos fiút, Zsombort. Ugyan a távolság picit nagyobb a kelleténél, de a pugnaxos tud oldalra haladni – erre folytatódnak a végtagoknak menedéket nyújtó mélyedések, s elég közel kerülhetnek egymáshoz, hogy megmeneküljenek. Így hát lehetősége van elmondani nekik pontosan, hogy mit látott az alig pár centiméteres résen keresztül.

De ki varázsolta oda az ollót?
Valószínűleg igaza volt Matty-nek, abban, hogy nem a rabok beszélgetnek odabent. S Amelie kiabálását meghallották, pechére. Persze esélye se lett volna Zsombornak kimenekíteni őt, ha a bentiekkel nem hihetik el a szoknya-kötelet leengedő nebulók, hogy Amelie leesett, és most már tényleg meghalt, akkor észrevették volna a következő próbálkozást is. Lebecsülték egymást, ez mindkét félre igaz, ám ezt remélhetőleg legközelebb nem fogják tudni elkövetni.

Így hát a csapat indulhat tovább, de legalább már tudják, hogy hova kell menniük: a hegy gyomrába. De hogy? El van rejtve a szerpentinen egy barlang? Felülről? A diákoknak kell rájönniük.

//Bocsánat a rövid, gyenge hozzászólásért, egy Mesélőnek is lehet szörnyű napja :S Holnap igyekszem sokkal-sokkal jobbat írni nektek.//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Csüt. Okt. 29 2009, 19:12

[ Mese, Szerpentin, Zsombor, Ed, Matthew, Krisztyne, Constantine ]

Panaszosan felnyög, ahogy hallgatja az ötleteket a megmentésére. Ed ötletére mégis halkan elneveti magát, és homlokát egy pillanatra a sziklának támasztja.
- Amikor mások azt emlegetik, hogy lógunk a suliból, akkor gondolom azt nem értik szó szerint - nyüszög fel és nem érdekli, szipog egy nagyot. Nem sír, csak fúj a szél, az csalt könnyeket a szemébe. Semmi több, szóval nem dramatizálja túl a dolgot. Legalábbis megpróbálkozik vele.
Amíg a többiek megpróbálkoznak a felhúzásával, tovább szuggerálja a kis rést, de nem kap választ a kiabálására. A mágia pedig, ami eddig mindig a segítségükre sietett, úgy látszik, hogy most cserben hagyja őket. Ilyenkor jön jól Krisztyne éles esze, meg a szoknyája, amiből kötelet eszkábál neki, és leengedi. Erősen megfogja, és mászni kezd, bár izmai már eléggé elfáradtak, amikor a semmiből egy OLLÓ tűnik elő, és elnyisszantja a kötelet. Ő újra zuhanni kezd, és tényleg rutinos, ahogyan elkapja a faágat, a vállát is pont úgy zúzza le, mint az előbb, a nagy rándulást már alig érzi a fájdalomtól.
Ijedten néz fölfele, de nem szól semmit, nem is tudna mit mondani, amikor megpillantja, hogy a fiú, akit nem tudott beazonosítani, most elindult visszafelé, hogy segítsen neki. Ahogy oldalra pillant, meglátja a mélyedéseket, és legszívesebben fejbe csapná magát, amiért azt hitte, csak felfelé indulhat el. Óvatosan, vigyázva lépked, odafigyelve, hogy mindig megtalálja a megfelelő mélyedést, és végül a kinyújtott kezet megfogva a segítséggel a szerpentinre kűzdi magát.
Abban a szent pillanatban, ahogyan felér, halkan szipogni kezd. Nem sír, csak nehezen veszi a levegőt. Miközben a fiú segít neki visszamenni, hallani lehet, hogy beszél hozzá.
- Köszönöm, hogy segítettél. Nem tudom, mi folyik itt, de ha nem lettél volna, most nagy bajban lennék. A lekötelezetted vagyok - fordul Zsombor felé, aki így láthatja, hogy komolyan beszél. Biccent egyet a fiúnak, majd a többiekhez csatlakozva egyenesen az elemózsiás kosárhoz megy, kiveszi a limonádés üveget, és iszik belőle egy kicsit. Bal vállát nem igazán mozgatja, kétszer is csúnyán megütötte. Miután az üveget visszateszi, újra a fiú felé fordul.
- Csak egy pici, vékony rés volt, de a fal nem lehetett több 20-30 centi vastagnál, szóval jóval komolyabb a dolog, mint azt hittük. Arról nem is beszélve - nyög egyet, ahogyan a derekát ropogtatja meg kicsit -, hogy amikor a kötelet leengedtétek, akkor a falból úgymond kinőtt egy olló, és elvágta azt. Szóval biztos, hogy nem a fogvatartottak vannak abban a helyiségben - számol be gyorsan, majd az útra néz.
- Szerintem menjünk tovább, hátha rátalálunk egy titkos részre, aminek segítségével a hegy gyomrába juthatunk - morfondírozik hangosan, és elindul, miközben odaszól Ednek.
- Ha már megkaptad azt a szelet pitét, akkor edd meg - mosolyog rá, de szemein látni, hogy még mindig alig hiszi el, hogy nem ott lent lóg. Nem is néz le, de érthető, hogy ódzkodik a dologtól. A földre ejtett pálcájáért lehajol, majd Krisztyne mögé sétál, és halkan odasúgja neki.
- Köszönöm - elég, ha a lány tudja, hogy remeg a hangja. - Na, induljunk - szólal meg halkan, de ahogy kiejti száján a mondatot, megfordul, és elrikkantja magát. - Constantine, te bátrak legbátrabbika! Kapd össze magad, és gyere utánunk! - somolyogva megfordul, és ha Krisztyne megindul, ő követni fogja.
- Egy titkos bejárat, ez az amit keresnünk kell - motyogja érthetően. - Fura dolgok történtek itt, higgyétek el nekem, és ezek az emberek viccelnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Csüt. Okt. 29 2009, 20:28


-Jó, persze, igazatok van, húzzátok fel. *Az egyik fának veti hátát, a kajával a kezében, elvetemült ötletét tehát leszavazták, s még jó...talán fel kellett volna adni az egész küldetést, ha rá hallgat mindenki. Persze ő nincs elragadtatva. Kész lett volna vakmerőn beugrani Amelieért, s valahogy úgy képzelte felmászik a szoknyából font kötélen, Amelie zokogva a vállára borul, Krisztyne teljesen elismerően megveregeti a vállát, miközben még egy darabot kap jutalomképpen a süteményből. Ehhez képest Zsomoré az érdem, neki hálálkodik könnyes szemmel a hercegkisasszony, ő meg mint elcseszett kisherceg duzzog a sarokban. Igenis jó ötlet volt, na és ha belehal alapon...Azt sem érti mit izgatja magát Mrs Clarkson miatt...csak egy lány, még akkor is, ha más, mint akikkel eddig találkozott.
Legalább ehet...tökéletes vigasz, nem is kell ennél jobb, miközben újra felveheti a dölyfös, leszarokmindent kemény legények halhatatlan álarcát. Hagyja, hagy dolgozzanak a nála erősebbek, mára felhagyott a hősködéssel, nem is volt érdemes belekezdenie, nem aratott le semmit. Inkább eszik, még jó, hogy Matt kapta a csomagot, csahol is neki:*
-Csahcsah....*Morranva odavakkantja, s kedvenc időtöltésének szenteli figyelmét amíg az idősek és erősek robotolnak.
Szeretné éreztetni, hogy neki hasznát nem veszik, vagy ilyesmi...
Amikor meg elindulnak, megy ő is, olyan arccal, mint akit már nem érdekel merre s hogyan. Tényleg kezdi nem érdekelni. Nem érzi a kaland szelét, fázik és beteg, Amelie hálálkodik, de nem neki, s még éhes is, ez a kis nasi semmire sem volt elég.*
-Jah, azt már rég megettem *Mondja Amelinek, szokásához híven színtelen hangon, valahova Matt mellé állva be. Többet nincs is kedve beszélni, rosszkedvű hallgatásba burkolódzik, miközben a fiú bakancsát bámulja irigykedve...Az ő edzőcipőjének talpa ugyanis megválni készül felső részétől, smár teljesen átázott.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Bloxham
Diák - Extremus
avatar

Male Bika Jelige : Művészetek hercege, a zongora és a gitár védőszentje
Hozzászólások : 280
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Csüt. Okt. 29 2009, 23:47

//6-kor azt gondoltam, hogy várok 1-2 órát, amíg mindenki elkészül a reagjával, de úgy tűnik nem jött be, holnap 18:00-ig kitolom a határidőt, Zsombor Horvátországban van, rá ne várjatok, meg senkire se, írjátok meg a reagjaitokat. Köszönöm.//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Newton-John
Diák - Pilluamuleto
avatar

Male Kos Jelige : atom-rapper
Hozzászólások : 24
Évfolyam : Első
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Pént. Okt. 30 2009, 14:35

*Bizony Constantine a világ legbátrabb embere, pont addig, amíg csak szájhősködni kell. Viszont, amint valami valós baj történik, akkor egy pillanat alatt elszelel. Bizony, most is az úton ácsorog, a többiektől lejjebb és hallgatózik, hátha menthető még a helyzet, mert akkor van rá esély, hogy visszamegy. Hallgatózik hát és végül sikeresen meghallja azt is, ahogy Amelie-t felhúzzák, vagy legalább is valahogy feljuttatják
Most már csak azt kell eldöntenie, hogy visszamenjen-e. Nehéz döntés, hiszen az ő jól megfontolt eliszkolása, lényegében egy természetes érzelmi reakció volt az olyan helyzetekre, mint ez. Márpedig ezt sokan gyávaságként könyvelhetik el, de Constantine biztosan tudja, hogy ez nem az. Inkább mondaná pszichológiának. Vagy csak jobban hangzik így.
De aztán meghallja Amelie hangját, így most már muszáj bevédenie a becsületét, hiszen ő nem gyáva. Sőt, rendkívül bátran futott el. Mindenesetre újra felfelé veszi az irányt és követi is szépen a többieket hátulról, persze kész indokkal a rohanásra.*
- De örülök, hogy jól vagy Amelie. Már épp azon voltam, hogy oldalról másszak be, hogy kimentselek, amikor hallottam, hogy megmenekültél. Csak tudod én nem reklámozom, hogy mekkora hős vagyok. *És még ki is húzza magát. Könnyen lehet, hogy még ő maga is elhiszi azt amit mond, bár tény, hogy most magából igyekszik mártírt csinálni, mert nehogy már rossz fényben tűnjön fel. Különben is, ő egy marhanagy ember, hogy nem reklámozza a saját hősködését. Micsoda értékes ember...lenne...ha ez igaz volna.
Hát akkor kutyagol a díszes társaság után, bár nem kifejezetten van hozzászokva a hegyi túrákhoz és egyéb megterhelő feladatokhoz, így kifejezetten gyorsan érzi azt, hogy nehezek a tagjai. Minden bizonnyal társai jóval edzettebbek nála...még a lányok is.*
- Vajon hosszú még az út? *Teszi fel a költői kérdést hangosan, de nem hagyja, hogy hangjában bármi nyoma legyen a fáradtságnak.
A többiekkel meg a legkevésbé sem foglalkozik. Lényegében csak Amelie miatt jött el ide túrázni, a többiek meg le vannak ejtve.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Pént. Okt. 30 2009, 14:52

//Amelie, Edward, Constantine//

Ahogy látom Zsombornak sikerült megmentenie Ameliet, ha már az az elvetemült olló merényletet indított a szoknyám ellen. A maradékot azért felhúzom és a derekamra csavarom, jól jöhet még valamire alapon. Amint Amelie biztonságban odaér hozzám, kicsit megszorítom a kezét, jeelezve, hogy bizony aggódtam érte, és örülök neki, hogy itt van újra mellettem.
- Légyszíves nem megijeszteni engem, ha lehet.
Természetesen tudom jól, hogy nem direkt csinálta, és nincs is szándékában még egyszer ilyen egerésző kirándulásokra kitérni. Rámosolygok és ahogy ő is mondja tovább indulok a kis csapattal.
- Ed, megkérdezhetem, hogy te miért vagy ilyen morcos mindig?
Tényleg érdekelne, hogy mi a fenéáért lehet ilyen mogorva a srác. Talán megbántottam valamivel? Nem emlékszek ilyen esetre....Közben én is kérek Mattől egy süteményt, melyet megeszek, s pár korty limonádét is megiszok utána. Bár most egy forrócsokinak jobban örülnék, de ha már ilyenekre nem gondoltak a kosarat megpakolók be kell érnem azzal ami van.
- Valakinek van valami terve, hogy mit fogunk csinálni, ha megtaláljuk a barlang bejáratát? azon kívül, hogy bemegyünk, még mielőtt valaki ezt vágná rá. Igazán érdekelne, hogy mit fogunk csinálni, nekem ugyanis fogalmam sincs egyenlőre. Mondjuk Constantine, te úgyis hozod a kötelet...esetleg valami terved is van vele?
Kötelet, ami persze nincs is...Ezzel a fiúval azt hiszem nem leszünk túl jóban, de nem tudom megállni, hogy ne kötözködjek vele. Annyira....nem is tudom.....mondjuk úgy, hogy eddig nem szimpatikus, ami valószínűleg viszonzott érzés.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Matthew Shady
Diák - Extremus
avatar

Male Ikrek Jelige : Az öngyilkos merénylő
Hozzászólások : 415
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Pént. Okt. 30 2009, 15:44

*Hát igen, ez is egy megoldás. Mondjuk kétségkívül izgalmasabb lett volna a felhúzós, meg a leereszkedős is, de nem rossz ötlet. Kár, hogy nem tőle származik.
Sütit természetesen ad mindenkinek, aki kér, de azt ne várják el tőle, hogy körbejárja a társaságot, és kínálgasson. Ez áll Edre is, aki ha szeretne még pitét, akkor kap, pláne, mert matt adagját is megehetik. Ő bekajált indulás előtt, és mivel majd’ egy egész pizzát betermelt, köszöni szépen, most nem kér semmit.*
- Nem mindig morcos, egyszer hallottam nevetni. *természetesen akkor is rajta nevetett, nem mintha annyira vicces lenne egy fiú, akinek egy csillag mászkál a fején.. Neem.*
- Bemegyünk a barlangba, feltételezzük, hogy mi vagyunk a többen, és tapasztaltabbak is vagyunk, előkapjuk a pálcát és rohamozunk. Leütögetjük a gaz emberrablókat, összekötözzük őket, aztán még nem tudom. Kiszabadítjuk a foglyokat, különben a mamó megskalpol minket. *vállvonogat. Szép terv is, egyszerű is. Valószínűtlen is. Különben kötelet ő se lát Constantine-nál, nyilván eldugta, vagy valami. Mi okunk is lenne azt feltételezni, hogy csak le akart lépni az imént? Magára hagyta volna a sziklán csüngő lányt.. Ó, nem. Akkor Extremusos lenne. Egyébként ő meg tényleg úgy képzeli, hogy győzni fognak. Ha más nem, virágba fullasztják az ellenfeleket, végül is logikus. Neki még csúzlija is van. Ha addig kiürül, a limonádés kancsóval is lehet harcolni. Fő a fantázia.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 47

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Pént. Okt. 30 2009, 21:13

[Mese, MINDENK]


Ahogy a diákok haladnak felfele, lassan hangokat hallhatnak. Ez nem is lenne csoda, ha különféle állatok zajonganának, de nem, emberi hang hallható. Méghozzá egy párbeszéd fültanúi lehetnek a nebulók, akik maximum 20 méterre lehetnek a két férfitől.
Egyenlőre nem vették észre a diákokat, akik ha csendben maradnak, és lopakodva kezdik őket megközelíteni, nem történik semmi probléma.
- Te, Earl. Szerinted miért lépett le a góré? Tudja jól, hogy nélküle szar ez az egész rejtekhely. Csak őt engedi ez a barom hegy varázsolni.
- Nem tom, de nem tetszik, ha megint érkezik pár auror, mint a múltkor, nem lesz olyan könnyű leverni őket. Remélem most nem akar jönni senki.
Úgy tűnik, ők nem tudnak a közeledő néhány tanoncról, akik ebből a párbeszédből rengeteget megtudhatnak. Amikor pár másodpercig hallgatásba burkolóznak, meglátnak valamit. Csak egy apró pillanatig pillantják meg az egyik óvatlanul kileső ifjút, de máris gyanút fognak, és közelebb rohannak hozzájuk. Amikor megpillantják a csapatot, sűrű káromkodások közepette meghúznak néhány ágat a falban, s egy hirtelen keletkező nyíláson berohannak, majd ordibálni kezdtek bent lévő társaikkal. Valószínűleg nincsenek akkora agyi szinten, hogy rájöjjenek, hogy a papírvékony fal nem hangszigetelő, és hogy hallhatják, amit beszélnek.
- Hülyék! Miért nem szóltatok, hogy meg akarnak minket támadni?
- Azt hittük, a főnök elijesztette őket az ollójával, megölte az egyiket. Azt gondoltuk, gyávák, és visszafordultak, hogy megkeressék a holttestét. Lezuhant.
- És erről miért nem szólt a főnök?
- Honnan tudjam? Ugye nem látták meg az ágak kombinációját?
- Nem, eltakarta a hátam.
- Szerencse, sosem fognak így bejutni, kölykök még ehhez a rejtvényhez, ha még nekünk is hetekig tartott. Menjünk a foglyokhoz, hátha sikerül még valamit kiszedni belőlük.
Több nem hallható, ugyanis egyre csak távolodnak, a diákok pedig így csak 5 furán álló ágat láthatnak, valószínűleg azokat, melyekkel kell valamit csinálni, hogy kinyíljon a bejárat.

Közben Amelie már alig tud járni, bal karját már alig tudja használni, azoktól a sebesülésektől, amiket a zuhanásnál szerzett, bár párra még csak most kerül igazán fény. Nem ártana, ha valaki az ő ellátásával is foglalkozna a rejtvény kitalálása mellett.

A fadarabokon különböző ábrák vannak rajzolva, amik kis koncentrálás után a következők: Í, Y, L, N,J.
Valószínűleg segíthetnek valamit ahhoz, hogy kinyithassák az ajtót.

//Bocsi a rejtvény végtelen nagy egyszerűségéért, nem ezen van a hangsúly, és nem akartam, hogy túl sokáig ragadjunk le itt. //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szomb. Okt. 31 2009, 12:31

[ Mese, Constantine, Matt, Ed, de főleg Krisztyne ]

Krisztyne mögött haladva egyre bizonytalanabbak a léptei. Amikor felhúzták a szerpentinre, a boldogság, a megkönnyebbülés és az adrenalin miatt nem is vette észre, hogy milyen ritka rosszul érzi magát. Constantine szavaira bágyadtan elmosolyodik.
- Persze, tudom, a signusok nem is erről híresek... azok a pugnaxosok - húzódik halvány mosolyra ajka, ami gyorsan el is hal.
Matt szavaira bólogat, bár felettébb furcsán.
- Tényleg mosolygott már, én is láttam - bizonygatja egy halk nyögés után, ugyanis egyre nehezebben megy neki a kommunikáció.
A beszélgetés miatt ő is megtorpan, de nem igazán fogja fel a szavak értelmét, mert éppen kis, színes karikák pattognak a szeme előtt, és nagyon próbálkozik, hogy talpon maradjon.
Bal karját megmozdítaná, ha tudná, de nem megy neki, viszont a fájdalom egyre erősebb, és ha nem akar panaszosan felnyögni, akkor rá kell harapnia a másik kezére. Az még úgy sem fáj...
Hirtelen megszédül és megbillen, mire nagy ricsaj keletkezik. Elvörösödve jön rá, hogy miatta van a galiba, így meglapul, és nem mozdul többet.
Fél füllel hall valami kiabálást, ami megint a hegy gyomrából jön.
- Hogy kiabál a kaja után, biztosan éhes - beszél félre, ami nem csoda, mert oldala is sajogni kezd.
Ha a többiek megmozdulnak a rejtekhely irányába, akkor ő óvatosan Krisztyne felé fordul, és suttogva kérni kezdi.
- Nem tudnál csinálni valamit a vállammal, meg az oldalammal, meg...meg.... úgy...nem vagyok jól - beszél össze-vissza, és szépen lassan csúszni kezd, míg a fenekére nem csüccsen a sáros, vizes, koszos úton.
Ez őt akkor már nem érdekli. Csak arra vár, hogy a lány lehetőleg gyorsan, valahogyan szabadítsa meg a fájdalmától, mert csillagokat lát. Leginkább a karja fáj, de talán a bal lábát sem ártana megnézni, mert az is a sziklának csapódott másodszorra.
- Krisztyne, azt hiszem, nem tudom betartani, amit kértél, és megint ijesztgetlek, de tényleg nem érzem jól magam - szedi össze magát egy értelmes mondat erejéig, majd csendben marad, nehogy nagyobb bajt hozzon a fejükre a folyamatos locsogása. A rejtvény megoldását másra hagyja, jelenleg abban sem biztos, hogy tisztességesen be tudna mutatkozni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   Szomb. Okt. 31 2009, 13:08

- Matt ezek az ötletek nagyon jók...csak azt nem értem, hogy az aurorok miért nem így tettek.
Na ilyet se nagyon csináltam még, Ironizálni? Ééén? Na sebaj, majd csak lesz ebből valami. Elég gyakran pislogok hátra, miközben haladok előre, s egy fura párbeszédre leszek figyelmes. Egy kis csöndet kérek, mármint egy intéssel, s én magam is hallgatózok. Meg is pillantom a fiúkat, indulnék is utánuk, de amint hátra fordulok, hogy a többiektől megkérdezzem ők is azt látták-e amit én, vagy csak képzelődök, rájövök, hogy Amelie rosszul van...Hát tényleg sikerül engem megijesztenie.
Odasietek hozzá, bár már elég nehéz megközelíteni. Felpislogok a többiekre, hogy valakitől egy kis segítséget kérjek. Bárki megfelel.
- Matt, hozz légyszíves neki egy kis limonádét.
Közben hallom én is, hogy bent a barlangban is folyik a beszélgetés.
- A többiek elmennek ahoz a bejárathoz? Én maradok Amelievel, amíg jobban lesz, meg esetleg még valaki, hogy segíteni tudjunk neki menni...
Na a maradék szoknya a derekamon most jól jön.....De legelőször előkeresem azt az üvegcsét, amit még a városban vettem. Benne van egy kis maradék fákdalom csillapító főzet, ami ugyan arra már nem elég, hogy megszüntesse Amelie fájdalmát, kicsit talán segííthet. Odaadom a lánynak, hogy megigya.
- Nem sok maradt benne, és remélem nem baj, hogy én ittam belőle előtted...
Próbálok vele viccelni,miközben a gyomromban olyan görcs van, hogy szinte kőnek érzem. Most még azzal se nagyon foglalkozok, hogy esetleg rákérdez, mire kellett nekem ez a főzet. A szoknya anyagát letekerem a derekamról, és óvatosan felkötöm barátnőm bal karját, nyakánál masnit kötve nyakához. Combját kezdem el visgálgatni, amiről a nadrágot ugyebár le kell húzni, hogy valamit is kezdeni tudjunk vele....
- Amelie, tudsz segíteni ugye? Takard el magad a talárral, elég ha a combod kint van. Lányok, ha valaki még segítene, annak örülnék legjobban, fiúktól meg bocsi, hogy nem látnak Amelieből többet.
Nyögve nyelős viccelődés, ami persze Ami figyelmének elterelésére szölgálna, legalábbis ez a célom vele. Lassan, és óvatosan húzzuk le a véres nadrágját, s így már láthatóvá válik a sebes combja, ami elég rosszul fest, nem véletlen, hogy átitatódott a nadrág rajta. A varázslatokat ugyebár a hegy gátolja, így nem tudom összehúzni a sebét. A lány talárjának alját végighasítom, s ezzel kötözöm be, a seb felett nyomókötés félét próbálok összhozni. Szerencsére vastagabb eret nem látok sérülni, bár ez nem jelenti azt, hogy nincs is, hisz nem vagyok gyógyító, hogy biztos legyek ebben. Próbálom olyan szorosan megkötni, hogy a vérkeringését ne szorítsam el, de a seben megmaradjon a kötésem. Felnézek, hogy ki maradt itt, ki is az, aki segít felállítani Ameliet, persze közben a nadrágg is visszakerül rá, vigyázva, óvartosan, és mi is továbbindulhatunk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Az eltűnt emberek   

Vissza az elejére Go down
 

Az eltűnt emberek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: Kalandok, programok :: Egyalkalmas mesék, kalandok-


Free forum | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Free blog