A taverna közelében, egy kis fedett helyiségben, melynek terasza a tengerre néz, üldögél egy széken Amelie, miközben néha órájára pillant. Hosszú asztalok sora várja a dolgos kezeket és ötletektől zsongó fejű diákokat, hogy megmutathassák, megérdemlik, hogy egy éven keresztül ők mondhassák magukénak a Görög főzőverseny első helyezettjének járó díjat.
S hogy milyen alapanyagok állnak a rendelkezésükre? Meglepő módon elég sok minden, de ezért cserébe el is várható, hogy olyan fogást tálaljanak majd, amitől az embernek illetlenül is hangosan kezd korogni a gyomra.

A legalapvetőbb élelmiszerek is megtalálhatóak, ilyen a liszt, cukor, vaj, tej, tojás, só, élesztő. És emellett, természetesen hűtőbűbájjal ellátva, csirke és bárány hús várja egy tálban, hogy valami különlegesség készülhessen belőlük. És, hogy még mi finomság várja ott a főzni vágyó embereket? Friss póréhagyma, paprika, paradicsom, burgonya, citrom és sárgarépa, érett, édes narancs és mandarin, cukkíni, szőlőlevél, uborka, fokhagyma és a görögök igazi sűrű joghurtja, feta sajt, tejszín, illatos méz, rizs, tenger gyümölcsei: rák, osztriga és lazac.

Találhatnak ott igazi olíva olajat és balzsam ecetet, minőségi száraz vörös bort, csakis a főzéshez, külön kis tálkákban gondosan elhelyezett friss kakukkfüvet, bazsalikomot és igen, még oregánót is, koriandert és majorannát, fekete és fehér borsot, melyet majd mozsarakban kell összetörni. A verseny minden konyhai eszközzel felszerelt, az induló játékosoknak külön kis tűzhely és grill van biztosítva, hogy csak a saját dolgukkal törődjenek.
Ez így mind szép és jó..., de vajon ezen az eseményen is éri a diákokat meglepetés?

// Kedden várom egész nap az érkező hszeket, szerdán, délután 5 órakor jön a mesélő hsze. ^^ //

*Egyre idegesebben pillant az órájára, valahogy nem akarnak jönni a többiek. Pedig úgy tervezte, hogy kis móka lesz. Végre szabadon főzöcskézhetnek, és nincs itt Wayner prof, hogy cirkáljon közöttük, vagy lessen őket éles tekintettel. Mondjuk tény, hogy itt azért nem tudnak semmit sem felrobbantani, maximum egy üveg tál törik el, ha valaki abba önti a forró vizet például. Honnan jut ez az eszébe? Réges-régi tapasztalat.
Szépen lassan aztán szállingózni kezdenek a diák társai, majd a létszám rögtön meg is csappan. Hát jó, így talán még érdekesebb lesz a számukra. Szépen mindenkit feljegyez, elirányítja őket az asztalokhoz, majd középre állva vidáman beszélni kezd.*
- Sziasztok! Köszönöm, hogy eljöttetek a versenyre - egyáltalán nem látszik rajta, hogy ideges lenne. - Szabályok igazából nincsenek, egyetlen kikötés van csupán, hogy görög ételeket kell elkészítenetek. A zsűrik pedig - zavartan pillant oldalra, ahol három személy látható, egyelőre csak számára -, nos, velük később találkozhattok - mosolyog a lányokra, majd összecsapja a kezét.
- De nem is szaporítom tovább a szót, mindenkinek jó munkát kívánok! Legyetek kreatívak és kápráztassátok el majd a zsűrit az ételeitekkel - kíván sok sikert nekik. - Én a háttérben maradok, de bele szólni a munkátokba nem fogok - kacsint még egyet vidáman, majd visszaül a székére, és kíváncsian kezdi szemlélni, hogy vajon a három lány hogyan kezd neki a munkának.
*Oldalra pedig próbál nem idegeskedő pillantásokat vetni, ugyanis a zsűri szemmel láthatólag alig tud megülni a fenekén. Pedig, ha ők elszabadulnak, akkor abból lesz nemulass.*

// Elnézést kérek a késés miatt. ^^ Aki szeretne még csatlakozni, megteheti a mesélő hsze előtt. =) //

*Fura, de annyira nem tud haragudni Erószra, mint szeretne. Biztos az isteni személyisége miatt... vagy csak, mert bocsánatot kért? Visszaérve ahogy ránéz a kutájára rossz érzése támad, nem tetszik neki a vigyor, és ezt bizony szóvá is teszi.*
- Mit vigyorogsz? Hmm? Nem tetszel nekem... Csináltál valamit?
*Teszi fel a kérdést, miközben aprítani kezdi a fokhagymát és a maradék fűszerrel összekever a paradicsomot. Amint az olaj forrni kezd, belezúdítja a paradicsom mixet, és várja hogy elfőjön a leve nagy része.
Ahogy tovább beszélnek hozzá felpillant, majd körbenéz, majd kissé irónikusan szólal meg.*
- Kiről beszélsz? Rajtam kívül nincs itt senki, akinek fekete haja van. És az egész biztos, hogy én nem vágyom szerelemre....
~Nah jó talán, megfordult a fejemben... de neked ahhoz semmi közöd! ~
*Gondolja és egy újabb adag vizet rak oda főni, amibe majd a rízset teszi. Tény és való, hogy meglepi a feketeséget, milyen ügyesen leszedi Erósz a rák páncélját. És ennek hatására elismerően bólint is neki. Valószínűleg ha tudná mi jár az istenség fejében, nyilakról, meg róla, akkor sokkal durvábban küldené el egy melegebb éghajlatra... de nem tudja, ezért nem tesz ilyet. Amint az isteni segedelm befejezi a rákok pucolását, a rákokat beledobálja a paradicsomos szószba és még egy pár percig főzi őket. Nem sokkal ezután a rízs is belekerül a vízbe, hogy majd azzal együtt tálalhassa a rákokat.
Vet pár pillantást Erószra, hogy ne kontárkodjon bele a főztjébe, s ha eszébe jutna esetleg, egész biztos rászólna. Most azonban mivel segítségére volt, nyugodtan lát neki a saláta elkészítésének, ami egyszerű káposztasaláta. Elkezdi felcsíkozni a káposztát, aztán Erószra pillant.*
- Még mindig segíteni akarsz? Mert akkor hozhatnál négy citromot, meg egy hagymát. Jah és olvía bogyót meg répát is. Kérlek.
*Néz szépen a "segédjére", reménykedve, hogy segítenek neki, és közben nem teszik tönkre az egész konyhát. Ha nem segítenek neki, maga megy el begyűjteni az újabb hozzávalókat. Amint minden meg van, a citromok levét a salátára facsarja, a hagymát belevágja és tesz bele egy kis fokhagymát is. Majd ellenőrzi a rákokat, s mivel jónak ítéli meg azokat, eloltja alatta a tüzet. A rizsnek még kell pár perc, addig leönti bőségesen olviaolajjal a salátát. Olivabogyókkal és reszelt répával dísziti a tetejét.*
~ Már csak a desszert van hátra... És még van egy órám~
*Gondolja boldogan, ahogy a rízs alatt is kioltja a lángokat, s rízsgolyókat kezd formázni. A golyókat tányérokra helyezi, és mindegyiket leönti a garnélarákos szósszal.*


//A sörös dobozt, és a kenyeret azt nézzétek el nekem ^^//

Kamilla

*Aphrodité, amikor Kamilla nem látja, picit megérinti a halántékát, és halkan motyog, amikor megérzi a vaj kissé odakozmált szagát. Csinos kis orrát elhúzza, ahogyan megcsapja az illatnak nem nevezhető dolog, de amikor a lány felé pillant, biztatóan elmosolyodik, és int a kezével, hogy csak folytassa tovább.
Együtt izgul a lánnyal, és amikor a mousakas kikerül a sütőből, elismerően elmosolyodik. Meg kell hagyni, az étel nagyon jól néz ki. Az más kérdés, hogy a sok sótól és az odakozmált vajas liszttől ehető lesz e.*
- Egészen jól néz ki - veregeti meg a lány vállát, miközben kecsesen leugrik az asztalról. - Ezt odaviszem a többi kész étel mellé, te pedig csüccsenj le Krisztyne mellé, míg a harmadik kisasszony el nem készül - mutat a lány felé, majd a tányért ügyesen felkapva ellibben, leteszi azt menet közben az asztalra, majd Hesztia mellé lehuppan, arcán gyermeki kíváncsisággal.
- Annyira szeretném már tudni, hogy ki lesz a nyertes - súgja a másik fülébe, aki halkan horkant csak válaszként, és tovább figyeli Erósz csintalan ténykedését.

Kumiko

*A lány válasza minden, csak nem kielégítő, és nem olyan, amitől Erósz boldogan mosolyogna.*
- Család és barátok...., szép dolog. De szerelem nélkül, boldogság nélkül minden élet sivár, hidd el nekem - bólogat nagy bölcsen, miközben a háttérből figyeli Kumikot. Az édesség hallatán szeme felcsillan.
- Mézes-fahéjas birs, szeretem - vigyorog a lányra, miközben elereszti a füle mellett a piszkálódást. Nem Hesztia ő, hogy mindenért megorroljon. Bár a villámló szemek láttán egy pillanatra elgondolkodik, hogy vajon megjátssza e magát, és tagadja le az egészet, bólogatni kezd végül.
- Egy kicsit még megsóztam. Így szerintem pontosan tükrözi a lelkivilágodat az étel - na, kérem, ő is tud szemtelen lenni.
*Ezek után magába mélyed, és nem szól semmit, csak együtt izgul a lánnyal, hogy időben készen legyen. Már menne a két istennőhöz, amikor egy kérdés megállítja. Sajnálkozva ráncolja össze a homlokát.*
- Igazán megtisztelő, hogy mindenhatónak hiszel, de a só már összekeveredett az étellel - megvonja vállait. - Azért szerintem ügyesen dolgoztál - dicséri meg Kumikot.
- Most pedig menj, csatlakozz a többiekhez - majd ahelyett, hogy leülne Hesztia másik oldalára, magához inti a két nőt, hogy a főasztalnál kóstolják végig az összes ételt.

Aphrodité, Hesztia, Erósz

*Halk hümmögések és kanalak, villák, kések zöreje jelzi, hogy az istenek mindent szépen, komótosan végig kóstolnak, majd az asztalukhoz lassan, emelt fővel visszavonulnak, és halkan diskurálni kezdenek, hogy vajon ki érdemelné meg a legjobbnak járó díjat. A diákok ebből semmit sem hallhatnak, hiszen ha ők úgy akarják, akkor minden fül számára titok marad, hogy mégis miről folyik a vita. Mert, hogy apróbb parázs vita kezd kialakulóban lenni közöttük, az tisztán látszik.*
- Ő akkor sem lehet a győztes, nem volt elég ízletes a tzatziki - durcázik Aphrodité.
- De Ő sem lehet a nyertes, mert nem csinált semmi mást, csak főételt - vágja ki magát cselesen Hesztia.
- De Ő sem lehet, mert elsózta az ételt - vág egy fintort Erósz.
- Te sóztad el az ételét - vágja fejbe Aphrodité a szárnyas férfit, mire az halkan felnevet.
- Tényleg, el is felejtettem - diszkréten nevetgél, nem szól többet bele.
- De a mousakas nem volt olyan rossz, és nézni kell, hogy milyen bátorság van benne, hogy kevés főzőtudománnyal is ki mert állni elénk - lelkesíti őket a szőke istennő, mire Erósz bólogatni kezd.
- Ez bizony becsülendő. És nyíl sem kell belé, ahogy hallottam - újabb kuncogás, hang elcsuklás.
- Most a versenyről beszélünk - újabb fejbekólintás az istennek, ezúttal Hesztiától.
*Majd mélységes csend, három mindentudó pillantás, végül Hesztia magához inti Amelie-t, hogy a fülébe súgja a nyertes nevét...*

// Köszönöm szépen a játékot! ^^ //

*Szinte megkönnyebbül, amikor meglátja, hogy Krisztyne végül az asztalra tudja pakolni az íncsiklandó finomságokat. Kezdett amiatt aggódni, hogy esetleg Hesztia annyira megsértődött, hogy az egész konyhát leégeti. De kár volt emiatt idegeskednie, úgy látszik, hogy a csendes pillus lány tudta kezelni a helyzetet. Rámosolyog, amikor leül mellé, majd feszülten figyeli tovább a többieket. A kérdésre kissé felriad, majd piruló arccal néz a lányra.*
- Nem őket akartam zsűrinek - súgja vissza alig hallhatóan. - Egyszerűen csak megjelentek itt az első napon, és közölték, hogy ne kérjek fel kontár zsűriket, mert ők otthonosan mozognak a gasztronómiában - kicsit megmasszírozza a halántékát. - Elmagyaráztam nekik, hogy mi lesz majd a dolguk, de szerinted lehet őket utasítani? - teszi fel a költői kérdést zavartan mosolyogva, majd egy mosollyal ajándékozza meg Kamillát, aki szintén leül melléjük.
*Már csak Kumiko maradt vissza, akinek úgy látszik, hogy valami gond van a főztjével, vagy a kuktájával? Mindenesetre nem látszik felhőtlenül boldognak.
Amikor a harmadik lány is, még időben, befejezi a főzést, és csatlakozik hozzájuk, egy pillanatra behunyja a szemeit, és kiengedi a benn tartott levegőt.*
~ Te jó ég, ezen is túl vagyunk... ~
*Nem csoda, ha fáradt és kimerült. Ezután egy hétig biztosan aludni fog, meg kiélvezi, hogy a másik kar látástól-vakulásig úgy fog dolgozni, ahogyan ők tették ezen a héten. Már szinte a pihenés lebeg a szeme előtt, amikor abba maradnak az evőeszköz zörgések. Kíváncsian pillant fel, de hamar rá kell jönnie, hogy ebből szintén kihagyják a zsűri tagok. Bár beleszólást nem szeretett volna, azért őt igazán belevonhatták volna ebbe. Már a szék szélén ül, amikor Hesztia végre magához inti. Szinte szaladva közelíti meg az istennőt, aki a fülébe súgja a választ. Bár ő nem tudott volna választani, egyet kell, hogy értsen a zsűri döntésével. A lányok felé fordul, és széles mosollyal arcán tart egy kis beszédet.*
- Eljött végre a pillanat, amikor kihirdethetem a főzőverseny első helyezettjét. De először szeretném még egyszer megköszönni, hogy eljöttetek, a buzgalmat, hogy valamit az asztalra tehessetek, és ...nem utolsó sorban a türelmeteket - kacsint a lányokra. - És a zsűrinek is szeretném megköszönni aaaa, hát, szóval a khm...segítséget - mosolyog feléjük egy biccentés kíséretében.
- Nem volt könnyű a zsűri számára a döntés, de végül mégis egy emberre tették le mindannyian a voksukat, aki pedig nem más, mint.... - itt abba hagyja egy kicsit, hogy húzza a lányok idegeit. Nagy levegőt vesz, majd pedig...
- Krisztyne Blackcat - tapsolja meg a lányt, amihez az istenek is csatlakoznak, majd ők egy főhajtás után el is tűnnek a többiek szeme elől.
*Odasétál a lányhoz, majd a ruhájára egy kitűzőt erősít. Ezután átöleli egy pillanatra, majd lelkesen összecsapja tenyerét.*
- Gratulálok neked, igazán megérdemelted - nevet a lányra vidoran. - Persze nektek is gratulálok - fordul Kamilla és Kumiko felé -, igazán kitettetek magatokért - bólint feléjük, majd az asztal felé néz.
- Azt hiszem, hogy nyugodtan elfogyaszthatjátok, amit készítettetek, ahogy látom, az isteneink zsűrizés közben már komolyan tartották a mértéket, és csak kóstolgattak - forgatja meg szemeit, majd a lányokat az asztalhoz terelve gyorsan megterít nekik, mert mind hárman megérdemlik, hogy most őket szolgálják ki ennyi munka után.



// Még egyszer, köszönöm a játékot nektek, és Ambernek a képet. ^_^ //