Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Pagoda

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:00

Felnevet arra, amit a lány mondott a szerencsétlenkedésükről és megenged magának egy mély bólintást, ezzel teljesen egyetért. Örül, hogy most már van kivel beszélgetnie, unatkozás kilőve, és ismerkedik is, az mindig egy újabb lehetőség.
- Na igen, valószínű az utóbbi a helyes, de örülök. – mosolyog tovább, majd figyelmesen hallgatja a lányt. Franciaországban speciel sosem járt még, de ahol tenger van, az rossz hely nem lehet. A hullámzó, hűs víz a meleg napsütésben, a finom, puha homok, a szivárványszínben pompázó halak… Hát, nem éppen a Pokol legmélyebb bugyrának leírására hajaz.
Mikor Vivien befejezi a válaszát, egy pillanat töredékéig gondolkodik, mit mondjon erre. Végülis annyira nem bonyolult a kérdés, csupán neki tűnik annak. Neki minden szóban történő válaszadás kiötlése logikai rejtvénynek tűnik, az emberek nyelve és annak furcsaságai ugyebár.
- Úgy tervezem, hogy maradok. Unatkozni biztosan nem fogok, eddig lustaságomnak hála csupán egyetlen vizsgát sikerült elvégeznem, a végeredmény meg kérdéses…- kacag szégyenlősen, palástolva zavarát. Nem szívesen árulja el gyér teljesítményét, ám sosem volt híres a tankönyvek bújásáról, szóval ez bizonyára egy idegennek sem okoz meglepetést. Jobb szeret a természetben sétálgatni, hallgatni a madarakat, vagy megszámolni egy fa leveleit. Másnak talán szentimentális ostobaságnak tűnik, ellenben őt lenyűgözi az összes kis rezdülés a környezetében. Legyen az lágy szellő, vagy egy mások által rusnyának titulált gombafajta.
- Nem mindennapiak, én úgy fogalmaznék. Dehát ki az? – somolyog a másik dologra, hiszen mágustanoncok lévén minden kastélybeli elég furcsa szerzet lehet. Csak nézőpont kérdése.
Vissza az elejére Go down
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:09

*Krisztyvel jól elbeszélgetnek, fel sem tűnik neki a zene változása, vagy az idő múlása. Rajta most nyoma sincs a teaszertartáson tapasztalt feszültcségnek. És úgy érzi Kriszty is jobban viseli ezt a partit. Ki tudja, talán csak rossz napjuk volt a hét elején. Azóta sok minden változott... Persze Kumiko eltervezte, hogy megfogja keresni Kriszty-t és négyszemközt is beszél vele, mert mostanra biztos, hogy el kell mondania valakinek, azt a titkot, ami 3 éve a lelkét nyomja. Azonban most nem is gondol erre, élvezi az estét, és a társalgást. Nem foglalkozik másokkal, bár ha valaki odajönne nem zavarná el, elvégre nem beszélnek semmi olyanról sem Krisztyvel, amit más ne hallhatna. Szóba kerülnek a vizsgák, az új tanárok. Találgatnak, milyen lesz a második évük, és hogy vajon milyen kalandokban lesz még részük. Hiszen az első évük sem volt zökkenő mentes, igaz eddig mindent megúsztak.
Az elkövetkező görög héten is gondolkoznak, hogy vajon milyen programok lesznek, mi érdekelné őket. Mind-mind csupa általános téma, de néha jó ilyenekről beszélgetni és megfeledkezni a gondokról. Arra ott vannak a szomorú hétköznapok...
Miközben beszélgetnek, esznek és isznek is egy keveset, de a teát messzire elkerülik....
Kumiko időnként felpillant az összegyűt társaságra. Mosolyt csal az arcára az Alex és Evon közt kibontakozó jelenet.*
~ Élőben jobb az ilyesmi mint a mangákban. ~
*Gondolja, de nem osztja meg a gondolatot Krisztyvel. Elvégre ez is egy titok, és ez még véletlenül sem tartozik a "nehéz" kategóriába. Serena és Daeron kettősén is mosolyog, de valami furcsa más érzés is motoszkál benne, ez pedig a "de jó nekik". Nem vallaná be soha, de ahogy végig néz a pagodában megjelenő párokon, bizony irigykedni kezd...*
~ Ugyan Kumiko, veled ilyen soha sem fog történni. ~
*Hervad le a mosoly az arcáról de csak egy pillanatra, inkább újra beleveti magát a beszélgetésbe.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:14

* Végighallgatja a kartárát, bólogat eszegt, iszogat, figyel, meg mindent egyszerre.*
- Értelek. Szivesen maradnék, mert vizsgákkal nem állok túl jól. Mire visszajövök meg nem lesz túl sok időm. Ez van... SIralmas az időzítés. Nincs mit csináljak. Máskor nem tudok elmenni. Év közben meg a még inkább fontos a tanulás. * Panaszolja, de a hangja ugyanolyan lágy mint az előbb volt.*
- Tulajdonképpen nem ismerem őket, csak azok a féltékeny tekintetek... Vagy nem tudom hogyan fogalmazzak. * Próbálkozik kicsit burkoltan magyarázni, biztos megérti a szökeség mire céloz.* - Aztán meg mégis megjelent egy nőnemű extremusos lány is.... Vagy mi nem illünk be a képbe, vagy az egész banda különös. * Hangosan gondolkozik, a hajával játszadozva, közben a diák kupacot nézegeti.*
- Nem ilyen bulira számítottam.* Kicsit keserű a hangja, illetve szomorkás. Reménykedett benne hogy még találkozik pár baráttal mielőtt elutazik, de nem jött össze a dolog. Kiváncsi mi lesz a bál vége, de lehet már nem fogja megvárni.*

// Lehet el fogok tűnni, ezért vegyétek úgy h Vivien NJK//
Vissza az elejére Go down
Akane Achironu
avatar

Female Kos Jelige : XVIII. A Hold
Hozzászólások : 2752
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanár
Kor : 683

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:21

Természetes, hogy Akane jó házigazda, tekintve, hogy a középkorban számtalan estélyt és ünnepséget kellett levezényelnie. Plusz ott több ezer, és száz embert kellett egymásnak bemutatnia, felismernie, társalognia a sok idiótával. Ez cseppet sem nagy feladat neki, s az est fényességéért ő bármit megtenne.
Ahogy visszaér beszélgetőpartneréhez, elégedetten figyeli, hogy a kölykök remekül megvannak egymással, feladata sikerrel zárult végülis. Aprót szusszant, s ahogy az asztalhoz lépnek szakét önt magának. Igen, ha egy gyerek inna bele, akkor valószínűleg csak valami üdítőital lenne abban a kupában, de a felnőttek számára szaké az. Akane-nek pedig nagyon is szüksége van egy kis szíverősítőre. Hüllő tekintetével a férfira pillant, majd somolyogva vonja fel íves szemöldökét. Persze, titkok mindenkinek kellenek, Akane-nek pedig több a titka, mintsem elbírná azt egy normális ember, azok sötétségével együtt.
- Tehát északi népek felől származik...
Jegyzi meg mosolyogva, aprót biccentve.
Ám a kérdés igencsak meglepi, egy ideig értetlenül is pislog kollégájára furcsálkodva. Az íves szemöldökeit összevonja, ahogy elgondolkodik. Nem, nem igazán ismerős neki, bár annyi arcot látott már, annyi év telt el... a középkor meg már rég volt. Így aztán csak felnevet telten, száját ismételten diszkréten eltakarva, hogy aztán somolyogva figyelje a férfit.
- Kétlem, hacsak nem élt már a középkorban, melyet jómagam otthonos kornak mondhatok.
Vonja meg vállát ismételten, miközben az említett kor gondolatára megjegyzi magának, hogy hamarosan meg is kéne látogatnia a sírt is. Rég volt már arrafelé, nem lenne szabad elhanyagolnia a szamurájt.
Hüllő tekintetét végighordozza a beszélgető és szórakozó (egyes helyeken kakaskodó) diákokon. Aztán kipillant az ablakon és biccent egy aprót, mintegy magának bizonygatva valamit. Nagyot szusszant és a férfira pillant.
- Itt az idő.
Jelenti ki, s mosolyogva fordul a diákok felé, megemelve a hangját.
- Kérlek, fáradjatok ki velem az udvarra, egy meglepetés vár titeket.
Szól a kölykökhöz, s irányt adva indul el a kijárat felé, kivezetve őket a lampionok fényével megvilágított udvarba.
Ha mindenki szépen kiért, akkor mosolyogva tapsol egyet, s a lampionok el is alszanak. Teljes sötétség. Újra tapsol egyet.
Csend....




//Zenék:
An Cafe- Cherry Saku Yuuki
嵐 - truth
嵐-サクラ咲ケ
AAA-BLOOD on FIRE
AAA - Samurai Heart
Ayumi Hamasaki - Rule//

_____________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:33

- Ebben egyetértünk, bármennyire szórakoztatóak vagy éppen izgalmasak az órák, azért szépen megdolgoztatnak minket így a végére. Bár szerintem a tanároknak még rosszabb, kijavítani azt a rengeteg dolgozatot, plusz előtte összeszedni a feladatokat, stb. – kuncog, ez eddig eszébe se jutott. Most viszont elgondolkodván erről az egész vizsgamizériáról, arra jut, hogy ebből csak az jön ki győztesen, aki a letétele nélkül átmehet másodikba. Van itt egyáltalán olyan? Erősen kétli, az túl egyszerű és nem mellesleg igazságtalan lenne.
- Ellenben legalább átismételjük a tanultakat, biztos szükségünk lesz a nagy részére később is, például egy pajzsbűbáj nem csak alapműveltség, hanem életfeltétel is, hiszen ki tudja mikor jön jól… - töpreng el egy pillanatig, aztán egy poharat felvéve megkóstol valamilyen átlagosabb színű italt. Amennyire szimpatikus volt külsőre, annyira bizarr az íze, így japánszeretet ide vagy oda, egy eltakart fintorral leteszi és inkább álldogál nélküle. Kezd úgy utalni magában a legyezőjére, mint a túlélés elengedhetetlen kellékére, ma már annyiszor segítette ki. Hihetetlenül praktikus, el sem tudja képzelni, hogyan élhetett nélküle eddig. Napjában ezerszer bukik orra, fullad meg majdnem, és nyel le gusztustalan ízesítésű neonszín lötyiket, hála a kísérletező kedvének és a teakészítési varázslatra tett próbálkozásainak. Valahogy sosem sül el pozitívan az igyekezete, tök mindegy mi felé teszi.
A második megjegyzésre kérdőn felemeli egy picit a szemöldökét, nem érti mire céloz a lány, neki a félelmetes aurán kívül semmi furcsa nem tűnik fel az extrások felől. Vagy ostoba, vagy naiv, vagy nem érti Vivien reakcióját. Valószínűleg mind.
Az estéhez azért már hozzáfűz valamit, ne nézze teljesen kukának.
- Nem ilyen partikhoz vagy szokva? – néz rá együttérzőn. – Tudod én az évi Csillagok Éjszakáján és a Hold Ünnepén kívül sehol sem voltam, így aztán nincs viszonyítási alapom, kellemesen érzem magam, sőt, egyre jobban. – rántja meg a vállát újabb zavart nevetgéléssel. Lehet megint műveletlennek tűnik, üsse kavics.
Szívesen odaszólna Kumikónak és Krisztynek, hátha van kedvük csatlakozni hozzájuk, ám részben fél a nemleges választól, másrészt meg ekkor csendül fel Akane-sensei hangja, ő pedig engedelmesen kitipeg a megadott irányba. A kíváncsisága nőttön nő, alig várja megtudni mire fel ez a sötétség, a csend és a bevezető.
Vissza az elejére Go down
Amélie Veronique Léontine
Diák - Extremus
avatar

Female Rák Jelige : Jégvirág.
Hozzászólások : 93
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:38

Nem kicsit ijed meg a hirtelen vállát érintő kéztől. Elbámészkodott, kivételesen az ételsoron, nem pedig az ittlévőkön nyugtatva a pillantását, így szinte infarktust okozott az, hogy egy hüllőszerű nőszemély csak úgy pikkpakk megérinti, és... mondjuk úgy, tanácsot ad neki.
Enyhén felvont szemöldökkel tekint a nő arcába, amit még nem volt alkalma ilyen közelről megszemlélni. Tudja, hogy a karvezető-helyettese, és hogy elég ködös és furcsa, de csak így hiszi el azt, hogy ezeknek a pletykáknak bizony tényleg van valóság alapjuk.
- Köszönöm - biccent is egyet hozzá, miután megköszörülte a torkát hogy leellenőrizze, a sokk után már visszanyerte a hangját, de a sensei további mondandóját már csak egy apró fintorral reagálja le. Nem akart eddig csatlakozni egyetlen csoporthoz sem, és bár tisztában van vele, hogy most ismerkedni kéne, élni egy kis társasági életet, az egészhez ebben a pillanatban nem sok kedve van.
Inkább odébb lépdel párat, hogy a kígyóképű azt higgye, szót fogad, és kiáll az ajtóba. Itt talán senkit nem zavar, és nem is olyan feltűnő jelenség. A kisebb extremusos csoportosulás megfigyelésével köti le magát, karba font kézzel jelezve antiszociális hangulatát, és voltaképp csak ez az, ami még itt tartja. A zene is igazán tetszik neki, ami meglepő, tekintve hogy eddig ilyeneket csak a kínzására, vagy vallatására használhattak volna. Bővíteni kell egy kicsit a zenei ízlés terén, úgy tűnik.
Miután túl sok mindent könyvelt el kartársairól, a két signumusos lány kerül terítékre. Messze elkerüli pillantásával a tanárnőt, nehogy lefülelje, bár akkor sem lepődne meg, ha kiderülne, olyan szemüvege van, mint a Jancsi és Juliskában a gonosz banyának, és rögtön kiszúrja úgy is, hogy nem néz fel és inkább a másik férfival trécsel, látszólag unalmas témákról. Persze Akane esetében ez csak kontaktlencse lehetne, tekintve azokat az ijesztő szemeket... De a szőke, és a vörös lány sem túl bizalomgerjesztőek így messziről. Mindkettőből árad a szelídség, és látszólag a szőkeség nem épp szerencsés fajta, inkább az az esetlen, de a fene enné meg, hogy ezt is a lehető legbájosabban tudja művelni. Ha az ember már peches, akkor azt csinálja tisztességgel, és égjen is be kellőképpen, de így még röhögni sem lehet rajta.
Mélyet sóhajt. Ma tényleg nem kellett volna kilépnie a szobájából, ha csak arra képes, hogy hibát találjon a többieken, és önsajnáltatásba merüljön. Szinte végszóra éri a az udvarra fáradós kérés, mivel már épp azon volt, hogy visszavonul. Elsőként hagyja el helyzete miatt a pagodát, hogy a meglepetést még megnézze.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Serena Silverfeather
Diák - Extremus
avatar

Female Ikrek Jelige : I'm California...
Hozzászólások : 754
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:38

*Hát nem Fortuna küldte, csak szimplán tévedt erre, és valószínűleg egy kirobbanó banda háborút előzött meg vele, mielőtt a gengszter Alex és füves Dé egymásnak ugrottak volna. Remélhetőleg Evon is besegített volna a harc leállításában. Csak mosolyogva figyeli Daeron reakcióját, már hozzászokott ehhez a mimikához. Aztán a másik két férfiú felé pillant. Csak órán látta őket, de ebben a hacukában Alex jóval ijesztőbb, mint az ember azt gondolná. Aztán megjelenik egy harmadik személy. Mi van? Az extrásoknál szőke tumultus van? Úgy látszik. Serena az érkezőre pillant, aki vissza rá és hirtelen eltűnik a nagy monstrum mögött.
Alex mély hangja üti meg a fülét, felkapja a fejét, még ha nem is neki szóltak. *
- Hát szerintem nem Daerontól ijedt meg
*Egy mosoly jelenik meg az arcán és a harmadik szőkére pillant*
- Nem harapok ám
*Mondja a fiúnak. Lehet, hogy fehér a bőre és fekete a haja és kicsit kísértet beütése van, de semmi köze nincs azokhoz a lényekhez.
Daeron keze a lány derekára siklik, Serena csak kicsit közelebb bújik hozzá, tekintete ide-oda járkál, persze figyeli a társasága beszélgetését is. Kiszúrja magának Kumikot. Mosolyogva integet a lánynak. Vele is már rég találkozott, valamikor be kell iktatni egy kis pletyit.
Szemecskéi tovább járnak és Akane nénire pillant, akinek arcán mosoly csücsül, ez is fura látvány számára, majd feljebb tornázza magát és úgy ágaskodik ki a tömegből. A fiúk között is eléggé elveszik alacsony méretével, így sokra nem megy a nyújtózkodással. Fülébe merészkedik helyettesük hangja, majd Daeronra pillant*
- Megyünk?
*Kezét a fiúéba süllyeszti és kezdi magával húzni kifelé, kíváncsi arra, hogy milyen meglepetés várja kint…*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Evon V. Yung
Prefektus - Extremus
avatar

Male Halak Jelige : Róka Yung
Hozzászólások : 240
Évfolyam : Első
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:49

- Ha azért jöttem volna el előbb, hogy vele beszélgessek, azzal sem lenne semmi baj révén, hogy a BARÁTOM, és az embereknek van egy olyan alapvető tulajdonsága, hogy szeretnek beszélgetni a barátaikkal. Bár erre ugyebár nekem túl sok lehetőségem nincs, révén, hogy ahányszor szóba állok vele, kedved támad megölni amit mellesleg egyáltalán nem értek, hogy miért érzed ezt ennyire szükségesnek.
*Hadarja el egy szuszra indulatosan és.. igen, némiképp sértődötten, és amint Alex visszapakolja a derekára a kezét, ő megint lefejti magáról. Kész, nincs vita, ő most megsértődött. Az meg már tényleg nem javít semmit a gengszter esélyein, amit Evon fülébe suttog Serena érkezésekor, mert gondoljunk csak bele. Ez a mondat minden szempontból sérti Evont is. Egyrészről mert ezzel a megfogalmazással őt is "lyuknak" minősíti, másrészről..*
- NEM az udvarlóm, értsd már meg. és emlékeztetnélek, hogy őt sokkal régebb óta ismerem, mint téged, és nem szeretem mikor gúnyos megjegyzéseket tesznek valakiről akit kedvelek, így ha ezt a mai este folyamán folytatni akarod, akkor csináld, de nélkülem, mert én lelépek.
*Azért ennek a féltékenységi mizériának is vannak határai, és az, hogy az egyik legjobb barátját kezdik sértegetni, az bizony bőven túllépi azokat a bizonyos határvonalakat, tehát Róka komolyan elgondolkozik azon, hogy se szó se beszéd fogja magát, és lelép. Ebben a yukatában még így is sokkal gyorsabban és könnyedebben tud mozogni, mint Alex abban a többtonnás páncélzatban.
Már épp indulna is, de mit ad isten, hát nem elkapják a derekát? A gengszter pedig már a fülébe is duruzsol valamit, bár, hogy mit azt egyelőre nem tudja dekódolni, mert fogalma sincs mire akart ezzel Alex utalni. Viszont ezt a fülbesuttogást megismételhetné, kellemes érzés mikor a bőrén érzi a másik lélegzetvételét.
Jó, na, csak elcsábult egy pillanatra.
Homlokráncolva pillant a gengszterre, mert elképzelése sincs mit akart ezzel mondani a fiú, de tényleg. Evon egyáltalán nem ért japánul, szóval honnan is tudná, hogy miről szól a szám? Egyáltalán.. Alex honnan tudja? És miért néz így? EZ a nézés egyáltalán nem tetszik neki.. azaz tetszik.. tetszene.. ha nem egy tömött teremben lennének sok más diákkal és tanárral. Így már egyáltalán nem olyan szimpatikus ez a sunyi tekintet. Kicsit megugrik mikor egy tenyeret érez a fenekén, és.. Aleeeex..*
- Nem, nem értem, és nem is akarom, és nyilvános helyen vagyunk, szóval ezt hagyd abba.
*Teszi hozzá már valamivel bizonytalanabbul, de egyébként őt már tényleg csak a "publikum" tartja visszabármitől is. Ez van, Róka szégyenlős, Róka szolid, Róka nem csinál semmi megbotránkoztatót mások előtt, Róka illedelmes.
Róka minden szülő álma .. lenne, ha nem lenne éppenséggel meleg.
De hé, Alex mióta válaszolgat helyette a Neki feltett kérdésekre? Indulatos szusszanást követően Alex szájára tapasztja a kezét, hogy az nem bírjon beszélni, szóval a srác mondandójából nagyjából annyi érthető, hogy "nagyon jó.. mpfpfpfpfmmmfmpf.."*
- Köszönöm a kérdést, jól sikerült azt hiszem.. remélem tetszeni fog a többi szerkesztőnek és beteszik a magazinba, de ha nem az sem baj, jó szórakozás volt. A Főnök pedig NEM volt ott szóval NEM is tudja erről nyilatkozni. ^^
*Ééés még mindig befogja Alex száját, hogy az véletlenül se tehessen hozzá olyanokat, minthogy "meg is jutalmaztam". Végül a gengszter csak kiküzdi magát a Róka keze alól, merthogy az ajánlatot már gond nélkül felveti miszerint menjenek máshová táncolni.*
- Főnök.. nemár. *Serenára pislog, és kedves mosollyal nyújt kezet (véletlenül sem azt amivel Alex száját befogta).* Szia, Evon Yung, örvendek. Jól áll ez a ruha, remek választás volt.
*Az utolsó megszólalásra már csak egy gyilkos tekintetet vet Alexre, de az épp eléggé világos ahhoz, hogy a gengszter tudja, hogy kezd a Rókának tényleg nagyon elege lenni a hülye megjegyzéseiből.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tayler Thor Owain
Karvezető helyettes - Pilluamuleto
avatar

Hozzászólások : 1071
Tantárgy(ak) : Rúnamágia, Varázsfegyvertan, Mitológiák és Vallások tanár

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:54

Bandukolok kifelé, mint itt mindenki más. Engem is érdekel, hogy a sensei milyen meglepetésre készül, vagyis minden bizonnyal nem csak ő, hanem az egész kar, aminek szerény személy a karvezető helyettes. Valami féle jelet is észlelek a nőn, bizonyos apró mozdulatot, de nem vagyok benne biztos, hogy összefüggésben van az estével.
-Itt az idő, de mire?
Teszem fel buta kérdésemet a lehető leértelmesebb képpel, ami csak tőlem tellik, s hosszúnak induló léptekkel követem Őt. Le nem maradj! A diák sereget is figyelmezteti immáron, s haladhatunk is kifelé. A lampionok fényében úszik minden egyes tekintet, amint kutatják a meglepetés eredetét.
-No erre már nagyon kíváncsi vagyok.
...és kialszanak a fények, sötétség és csend borul mindenkire. Az éjszak rejti magába a halk szuszogásokat, az izgalommal teli tekinteteket is eltakarva előled.
Na lássuk! Mi a megélepetés?


//Bocsánat a rövidségért, de mennem kell...a továbbiakban njk karim:) //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Vas. Aug. 09 2009, 23:58

*Amikor meghallja karvezető helyettese hangját, hogy menjenek ki már sejti mi fog következni, de nem mond senkinek semmit. Inkább feláll a helyéről és ő is elindul a többiek után, nehogy lemaradjon a nagy meglepetésről...
A kinti hatásvadászat a tapsokkal, már kezd sok lenni neki, persze ez is része a dolognak és a világért sem mondana egy rossz szót sem Akane sensei módszereire, de neki ez azért mégis túlzás. Igaz, hogy kell a sötét, meghogy elhallgasson a zene, amit egyébként most szívesen hallgatna, lévén otthon nem nagyon tehet ilyet, legalábbis nem ekkora hangerővel. De mindegy is.
Megáll leghátul, remélve, hogy senki sem veszi észre.*


//Bocsi hogy rövid, de nem telik többre//

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Hétf. Aug. 10 2009, 00:07



Japán... Sosem szerettem túlságosan, bár kisgyerekként egyszer már jártam itt, de nem nagyon emlékszem rá, csak a fényképek utalnak rá, hogy egyszer bizony meglátogattam ezt az országot. De nem tetszett akkor sem, s most sem. Az én otthonom Oroszország, számomra Ő a legszebb.
Némi honvággyal lelkemben araszoltam át a tömegen, s ott, az diákok sokaságában megpillantottam a lányt, aki a hálókörletembe kísért, Amélie-t. Szemem felcsillant a csinos lányka láttán, s érdeklődve néztem, ahogy kifelé hátrál. Valószínűleg nagyon nem volt kedve ezek között az emberek között lenni. Hát, majd én leszek a hős megmentő, de... előtte még egy kicsit szórakozok. Hisz mi értelme a fiatalságnak, ha az ember fia nem élheti ki magát? Hát semmi!
Megigazítottam fehér ingemet magamon, majd mögé léptem, egyik karomat hátulról mellkasára helyeztem, s megfogtam vállát, másikkal lágyan száját fogtam be. Nem akartam, hogy azt higgye, bántani akarom. Lassan füléhez hajoltam, s halkan belesúgtam.
- Ne félj... Csak... elrabollak. - Suttogtam alig hallhatóan, szavaimból szinte sugárzott, hogy arcomon mosoly ül.
Pár könnyed lépéssel kihátráltam vele a pagodából, karomban még mindig a törékeny kis teremtéssel. Érdekes lány volt, bár nem ismertem, ám az embereket, még inkább a nőket viszont igen. Amélie gyönyörű volt, az biztos, de mintha... a szemeiben sötétség lenne. Mikor megpillantott engem, a csodás, azúrkék szemek mögött minthogyha egy sötét függönyt húztak volna el, s kék íriszben nem maradt más, mint a jég, és a zárkózottság. Reméltem, hogy egyszer rájövök a titok nyitjára... egyszer.
Vissza az elejére Go down
Alex Garner
Diák - Extremus
avatar

Male Kos Jelige : Szadista Gengszter
Hozzászólások : 188
Évfolyam : Második
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Hétf. Aug. 10 2009, 00:16

Csak mogorván megforgatja a szemeit, nem igazán tetszik neki a helyzet, hogy mindig le van hurrogva, mindig ki van oktatva, mindig mindig mindig Róka ellene van az ilyen helyzetekben. Pedig akkor sem szimpatikus neki Daeron és kész. Legyen akármennyire is jó barát, vagy sem, akkor sem tud megbízni benne.
Még akkor sem, ha itt van ezzel a nősténnyel, ráadásul láthatóan egymásba gabalyodva.
Elhúzza a száját, de aztán amikor Evon csak értetlenül pislog rá, szélesebben elvigyorodik. Tetszik ám neki a helyzet, hogy a szőkeség nem érti a dalszöveget, az már viszont nem, hogy nem engedik fokhagymafeneket markolászni. Pedig az olyan jó dolog, nem igaz?
Halkan, szinte duruzsoló, doromboló hangon suttogja Evon fülébe.
- Majd az este megsúgom neked a szöveg értelmét, jóóóó...?
Kérdi, s még halkan kuncog is, ami igencsak borzongató.
Kígyó-szipirtyó felszólal, ő pedig felvont szemöldökkel sandít abba az irányba. Ráadásul Daeronék is elindulnak (szerencsére külön és nem az ő nyakukban) így átkarolja újra Evon derekát.
- Noh. Nézzük.
Dünnyögi mormogva, s elindulva szépen maga mellett húzva-vonva szőkeségét. Ezzel persze nem csakhogy a birtoklását jelzi, de tulajdonképpen igazán romantikus ez így. Még azzal a páncélcsörömpöléssel is, ami megzavarja a csendet.
Ez főleg akkor emelkedik ki (mármint nem a csörömpölés, hanem a romantika), amikor kilépdelnek az udvarba, és a lampionok fénye kialszik. Megfordul fejében, hogy vajon prűd kis Rókája mennyire venné jó néven, ha most hevesen megcsókolná a sötétben?
Nos, ha csókolni nem is, de érzékien azért a fülébe nyalint direkt borzongatón.
- Én kicsi Rókám...
Mormogja majdhogynem bocsánatkérő hangon az előző dolgok és mondottak miatt...
Valószínűleg Gabriel is ott van mellettük, így szélesen elmosolyodva nyújtja felé a kezét és borzolja meg a miniszöszkeség haját, amolyan apai jellegű mosollyal az arcán.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriel C. Griffith
Diák - Extremus
avatar

Male Rák Jelige : Földre pottyant angyal
Hozzászólások : 124
Évfolyam : Első
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Hétf. Aug. 10 2009, 00:44

*Igen, elbújik Alex mögött, hiszen jelenleg ő tűnik a leginkább védelmező-képesnek. Mindez addig tart, amíg az meg nem kérdezi, hogy „megsimogassa”-e az ismeretlen szőke fejét a kard élével. Azért még Gabe sem annyira naiv, hogy ezt ne értse... így inkább átlép szépen Evon háta mögé.
Amúgy meg azért mikor a lány nem ugrik rá olyan horrorfilmesen (sőt, jobban megnézve szögekkel és üvegcserepekkel teli hasadék sincs a szája helyén), kissé felbátorodik, és előlép körlettársa mögül. El is szégyelli magát mikor észbe kap, elvégre milyen neveletlenség már mások háta mögé bújni, ahelyett, hogy bemutatkozna. Eleget hallotta már a dolgot szüleitől és volt bátyjától. Talán pont azért, mert nagyon hajlamos elkövetni a hibát.*
- Szia...
*Elvörösödik, mikor külön fel lesz hívva a figyelme arra, hogy bizony itt nem harap senki. Hogy helyrehozza amit még lehet, gyorsan kezet nyújt.*
- Gabriel C. Griffith.
*Azért mikor rendesen megszólal és nem motyog, meg lehet állapítani, hogy konkrétan fiúról van szó. Legalább is nagyon megnő a dolog valószínűsége. Most pedig hogy végre bemutatkozott, kérdően Evonhoz fordul.*
- Füvező?
*Pislog egy párat, jó nagyot, aztán előre nyúl, és picit meghúzza Evon yukatájának ujját.*
- Az mit jelent?
*Na igen, Gabriel az Ártatlan. Hallotta már persze a kifejezést, de mikor Rafaelt megkérdezte róla, az mindig azt mondta, hogy „még kicsi vagy, máskor elmondom”. Pedig hogy a fenében lehetett kicsi, mikor ugyanolyan idősek voltak? Az már csak az ő baja, hogy naivan be is vette a kifogást.
Nincs sok ideje azonban füvezésen meg fázáson töprengeni, ugyanis a rettegett tanárnő szólal fel... Gabriel majdhogynem egy fél métert ugrik, és megint Alex háta mögé somfordál. Az áltváltoztatástan óra óta valahogy nem akar semmiféle meglepetést Achironu-senseitől... de mindenki elindul, ígyhát mint valami kiskacsa, úgy követi körlettársait. Közben látja ám, hogy azok nagyon el vannak foglalva egymással... Félúton kicsit le is lassít, ugyanis hirtelen nagyon fölöslegesnek és csupán egy zavaró tényezőnek érzi magát... Mikor viszont feltűnik neki, hogy túlságosan is lemaradt, és így most egyedül van, és a Sensei bármikor lecsaphat rá, és...
Na szép, mostmár a tanárnő kábé úgy fog megjelenni elméjáben, mint valami japán kísértet. Tuti rémálmai lesznek.
A lényeg, hogy gyorsan megszaporázza lépteit, és halkan klattyogva utol is éri az Alex-Evon párost. Legnagyobb meglepetésére pedig fejére hirtelen egy számára hatalmas kéz ereszkedik, és játékosan összeborzolja a haját. Először csak értetlenül pislog, de aztán halkan felkacag, és egy angyali mosollyal viszonozza Alex gesztusát. Ezekben a pillanatokban fogalma sincs, hogy tűnhet a gengszter néha kimondottan ijesztőnek...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Hétf. Aug. 10 2009, 00:53

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu
avatar

Female Kos Jelige : XVIII. A Hold
Hozzászólások : 2752
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanár
Kor : 683

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Hétf. Aug. 10 2009, 01:12

Akane sensei mosolyogva pillant fel az égre, ahol a tűzijáték játszódik le. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb fénygolyók szállnak fel és durrannak szét, egyre másabb és másabb formációban. Tulajdonképpen a középkorban is voltak ilyenek, bár akkoriban még csak keleten, főleg Kínában volt ez elterjedt, ennek ellenére még mindig rácsodálkozik a szépségére.
Szerencse, hogy sötétben vannak, ugyanis széles mosoly jelenik meg az arcán. Nem az a kárörvendő, gonosz mosoly jelenik meg rajta, hanem az a boldog, és őszinte mosoly. Neeeeeeeee, ez így gusztustalan. Maradjunk annyiban, hogy elégedett a mosolya, ahogy álldogál az eljött diákok között. Mosolyogva szusszan egy nagyot, figyeli a fények jelenségét.
Amint vége van, tapsol egyet, hogy minden lampion felvillanjon újra fényt adva, és felvont szemöldökkel pillantson körbe egy pergament előhúzva hatalmas kimono-ujjából.
- Íme a mai este Császár, illetve Császárnő címére a szavazatok. Vegyük először a Császárnőket.... Kumiko, 1 szavazat. Gabriel... *itt összevonja a szemöldökét* 1 szavazat. Evon... *itt még jobban összevonja a szemöldökét* 2 szavazat. Végül pedig Serena vitte el a Császárnő címét 3 szavazattal.
Egy kis ideig tapsol, majd szélesen elmosolyodik és újra a papírosra pillant.
- Nézzük a Császárt. Evon itt kapott egy szavazatot. Alex 2 szavazatot kapott... S végül Daeron lett a Császár 4 szavazattal! Gratulálunk nektek!
Jelenti be széles mosollyal az arcán, tapsolva, azzal mosolyogva lép az említett párhoz, és egy-egy arany kitűzőt kapnak a megkapott címmel együtt. Nagyot szusszant, felegyenesedve és körbepillant.
- Ezennel az estének vége, köszönöm a részvételt rajta! A Japán hétnek vége, és további jó szórakozást kívánok a többi hét programjaihoz! A következő hét a Görög hét lesz a Pugnaxosok vezetésével. Most pedig mindenki távozhat, rém jó éjszakát!
Szavalja el záró mondatait, bár természetesen nem indul el rögtön.
Jó házigazdához méltóan megvárja amíg minden vendége távozik, el is köszön tőlük. Kollégájával maradnak utoljára, így tapsol egyet, a pagodában pedig minden fény kihuny. Ahogy kifelé lépdelnek a pagoda kertjében, úgy mögöttük lassacskán a lampionok fénye is kialszik, hogy aztán eltűnjön az egész építménymonstrum, mintha itt se lett volna valaha. Mert valóban itt se volt.
A Japán hét ezzel az ünnepéllyel bezárult.
Köszönjük.


// Hálásan köszönök mindent a résztvevő diákoknak, nagyon örülök, hogy végül a bál sikeresen lezajlott. ^^ További jó szórakozást kívánok mindenkinek, köszönöm a játékot.Smile Remélem a meglepetés tetszett. ^^ Jó éjszakát!//

_____________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Hétf. Aug. 10 2009, 01:22

Amennyiben Lycaria idegbetegebb személyiség lett volna, bizonyára a hűvös szél és sötétben való ácsorgás megdolgozta volna annyira az ingerküszöbét, hogy magánkívül felkiáltva megkérdezze: mi a rákot keresnek itt?! (Talán pont azt.)
Azonban mivel alapvetően szelíd és türelmes lány volt, csöndben és nyugalommal várakozott, hátha történik valami monumentálisabb a lehullott falevelek táncánál a levegőben. Nem mintha az nem lenne elég kielégítő mulatság így éjféltájt, csakhát a dereka már sajog az obi súlya alatt, az ő nádszáltermetét nem tervezték egész napos botladozásra. Félreértés ne essék, egy hegyi túrán bármikor részt vesz, akár mezítláb is a Mount Everestre, azonban egy ilyen fa, papucsszerű izé a talpán, és ez a túlsúlyos – és mellesleg gyönyörű – törülközőként betakaró kimono… nos, egy idő után az esztétikum a kényelem rovására megy az említett öltözetben. Emellett az embergyerekek között töltött évei alatt ne véletlenül csúfolták kíváncsi fáncsinak – mikor netalántán nem hegyes füleiből űztek kevésbé vagy jelentősebben otromba tréfákat -, valóban túlzottan is érdeklődő természete van. Még szerencse, hogy vagy nem igaz a mondás, mi szerint a kíváncsi hamar megöregszik, vagy a félvérsége nagy előnyt nyújt neki a ráncokkal szemben. Máskülönben már rég a föld alól szagolná az ibolyát meg egyéb növényeket és a szemetet, esetleg kísértetként járna-kelne, pontosabban lebegne. Ám ebből a szempontból óriási mázlija van, talán már említette is.
Aztán egy pillanat múlva különös hangra és a hozzá tartozó „fényeffektre” lesz figyelmes. Először körbe-körbe tekintget, majd az ég felé bámul, ahogyan a többiek is. A látványtól elakad a lélegzete, akár ha a csillagok belülről meggyulladtak és lezuhantak volna, mindegyik más és más árnyalatban és ívben tündökölve. Legalábbis először ez a bugyuta gondolat ötlik fel benne, ám kicsivel később rájön, nem mást, mint tűzijátékot lát. Elsőre enyhén bambának tűnő, ellenben őszintén boldog mosollyal állapítja meg; ezért megérte álldogálni, nagyon is. Sajnálja, hogy végéhez közeledik az este, legszívesebben egész éjjel itt szobrozna és bámészkodna, annyira jól érezte magát. Mire fel ez a lelkesedés? Nos, élete első pagoda-beli – vagy akármilyen másbeli – estélyén ilyesmiben volt része, ráadásul még beszélgetnie is sikerült valakivel, legalább pár mondat erejéig. Ez mi, ha nem haladás a részéről, többek közt a beilleszkedés terén? Meg egyébként is, a hangulat és minden csodás volt, neki tetszett, ez a lényeg. Mintha még Akane-sensei is mosolyogna, bár talán ez már csak az ő optimista és ábrándos képzelete játéka lenne…
Közben a császárnő- és császárválasztás győztesei is elhangzanak, vigyorogva tapsol és örül a sikerüknek, tényleg szép páros kapta a díjat. Elégedetten bedugja a legyezőjét a kimono hosszú és széles ujjába, majd elindul kifelé némi nosztalgikus szomorúsággal, hogy hát ennek is hamarabb lett vége, mint ő szerette volna. Dehát nem tarthat minden örökké, most pedig vár rá egy orrtörés a fürdeni próbálás terén, illetve a madara tollaival teleszórt, puha ágya.

//köszi a játékot mindenkinek, fantasztikus volt, a tűzijáték is remek ötlet^^//
Vissza az elejére Go down
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   Hétf. Aug. 10 2009, 02:01

*Meglepve figyeli a tüzijátékot, mert bár tudta, hogy az következik, azt nem gondolta volna, hogy ennyire szép lesz. Sok tüzijátékot látott már, de mindközül ez talán a legszebb. Persze biztos az is közrejátszik a dologban, hogy ez a mostani az első, amit "egyedül", a családja nélkül néz végig. Ez különleges fényben tünteti fel a tüzijátékot is, igaz az öccsét és édesapját hiányolja most egy kicsit de mindez mellékesnek tűnik a szabadságérzés miatt ami elönti. A haját is kibontja szép lassan...*
~ Itt az ideje szakítani a hagyományokkal... ~
*Gondolja egy őszinte mosollyal az arcán és egészen új tervek botakoznak ki a szeme előtt. Amikor vége lesz az égi fényeknek ő is tapsolni kezd elismerése jeléül.
Akane sensei szavaira, kiváncsian felemeli a fejét, annak ellenére is, hogy tudja rá senki sem szavazott. Épp ezért is lepi meg, hogy az első név amit hall, a sajátja.*
~ Kaptam egy szavazatot? De kitől?~
*Körbe pillant a tömegen a másik két nevet, ami a fiúkhoz tartozik nem is hallja. Csak azt, hogy a lányok közül Serena a győztes.*
~ Persze ez egyértelmű volt, hiszen ő gyönyörű, de én? ~
*Nem tud rájönni kiszavazhatott rá, mindenesetre elgondolkodtató, és az önbecsülésének sem árt. Annak külön örül, hogy Serena mellé Daeront választják császárrá, elvégre ők a valóságban is egy pár... Ahogy oszladozni kezd a tömeg, megindul a nyertesek felé, hogy gratulálhasson. Amikor odalép, reméli, hogy semmiben sem zavarja meg őket, majd Serena vállát megbökve hívja fel magára a figyelmet.*
- Bocsi, csak gratulálni szerettem volna. Tökéletes császár ás császárné vagytok így együtt!
*Mondja, miközben barátnőjére kacsint, majd int egyet búcsúzóul és visszasétál a kastélyba.*
~ Hát ezt a hetet is túléltem.~
*Megkönnyebült sóhaj hagyja el a tüdejét, miközben haját lengeti a késő esti szellő, ahogy a parkban lépked.*


//én is köszi! Meg a szavit is xD//

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Pagoda   

Vissza az elejére Go down
 

Pagoda

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: Kalandok, programok :: Négy hét a világ körül :: Japán hét - Extremus-


Free forum | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Create your own blog