Szökőkút

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

...hát nem egy túl vices egyéniség közeledik a szökőkút felé. Apró lábait rakosgatja egymás után, végigsétál a tó partján, miután kilépett a sátrukból. Ha viccesnek nem is olyan vicces azért jó kedve van, amitől rózsaszín tekintete szinte sugárzik. Ha a papagájt emlitik fel akár Krisztyről is mintázhatnák most. Haja kék, s benne rózsaszín, piros és sárga csíkok díisezelgnek. Hoszan omlik lágy fürtökben eme hajkorona a hátára, a szél bele-bele kap. Ruhája sem különb, lila felsőt visel, hozzá egy zöld nadrágot, egy fehér papucsot, amit most éppenséggel a kezében hoz. Mezítelen lábait már nem szúrja semmi, megszokta, hogy olykor így járkál. Gyerekkorától szereti a természetet ilyenféleképpen érinteni. A szökőkutat célozza meg, bár maga sem tudja miért. Talán csak jól esik bóklászni kicsit és erre viszi az útja. Egy fiút pillant meg a kút szélén ücsörögni, aki nagyon el van gondolkodva.
~Vajon kire vár itt? Remélem nem zavarom...valakivel jó lenne beszélgetni.~
Közelebb sétál hozzá, kicsit férebiccenti a fejét, majd halkan megszólítja. Hogy miért halkan? Mert nem szeretné megijeszteni.
-Szia...nem zavarlak ugye?
Kérdő tekintettel, csillogó szemekkel figyeli mit is válaszol a srác. Remélhetőleg nem küldi el azzal, hogy vár valakire, és Kriszty személye zavaró tényező lenne, mert egy találka helyszínére csöppent.

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 12:52

*A fiú még a megszólítás előtt meghallotta a mezítelen lábak lépkedését.De nem kelt föl hátha nem ide jön az a diák.Mikor megszólítják föláll és bemutatkozik:*
-Konidik Longin vagyok.Nyugodtan ülj le.
*Válaszol a kérdésekre de nem tesz föl újabbakat.Várja amíg a lány kérdez.Ő nem olyan kérdezősködő idegenekkel szemben.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

~Udvarias fiú...~
Figyelemmel kiséri amint Konidik felpattan és illendőképpen bemutatkozik, melyet persze viszonoz is Kriszty.
-Krisztyne Blackcat vagyok.
Kedvesen mosolyog rá, jó, hogy ilyennek ismeri meg első körben Krisztyt a siú, mert jobb benyomást kelt benne talán, mintha a morcos, szomorú énjét fedezhetné fel először. Kézfogás után a Pillus is felül a szökökút szélére, majd kérdő tekintetével figyeli Konit, aki mintha kicsit szégyellős lenne. Nem mer kérdezni.
~Azt hittem nálam nincs szégyellősebb, de ezek szerint tévedtem.~
Papucsát ledobja maga mellett a fűbe és lábát lóbászni kezdi, s gondolkodik mit is kérdezhetne legelőször a fiútól, hogy ne üljenek itt egymás mellett, úgy mint két elveszett gyerek.
-Melyik karba tartozol, mert nem vagy Pillus, akkor azt hiszem ismernélek.
Hát igen...ismerné, hisz ismernie kellene. Prefiként ez már elvárható talán, hogy a karukból legalább látásból felismerjen mindenkit, és a keresztnevét tudja. Ez a srác viszont nem ismerős...

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 13:37

-Én a Pugnaxba.Te gondolom a Pilluba.
*Konidik nézi a lányt ahogy leveszi papucsát és elkezdi lóbálni lábait.*
~Pont mint Sery~
*Erre a gondolatra elmosolyodik a fiú.*
-Te már megírtad a vizsgáidat?
*Kérdezi csak azért hogy beinduljon a beszélgetés.Most újra fölveszi komoly tekintetét a fiú.Hiszen nem mosolyoghat a semmin.*
-Azt hiszem jövő héten ti rendeztek valamit.Melyik hetet is kaptátok?
*Konidik belemártja a kezét a vízbe csak hogy megnézze milyen hideg és azért hogy csináljon valamit.A hangulatot kicsit feszültnek érzi.*
~Vajon most otthon mit csinálhatnak a szüleim?~
*Ez csak azért jutott eszébe mert a közelükben is volt egy szökőkút aminek hasonló olt a hőfoka.Erről eszébe jutott egy újabb kérdés.*
-Te melyik országból jöttél?
*A fiú várja a választ, közben nézi a tiszta vizet.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

~Ó, Pugnaxos..akkor nem is csoda, ha nem ismertem.~
Észreveszi azt a futó mosolyt a fiú arcán, és sajnálja, hogy olyan hamar el is tűnik, ahogy arcára varázsolódott.
-Igen, már leadtam azt amit feltétlenül kellett, bár van amit kihagytam. A pilluamutato hetén a spanyolokkal fogunk foglalkozni. Érdekes, hogy mennyi mindent megtudtam Sapnyolországról.
Te is bekapcsolódol majd valamelyik programba?
Reméli, hogy a fiút érdekli a spanyol hét, és el is megy, hogy ott összefussanak valamelyik rendezvényen, vagy épp az egyik helyszínen. Bár elég sok dolga lesz, egy kis beszélgetésre csak fog tudni időt szakítani. Figyeli a fiú minden egyes rezdülését. Kriszty már csak ilyen, érdeklik az emberek, különösen az érzéseik. ...és aki szimatikus az még jobban.
Koni szimpatikus a tiri-tarka lánynak, bár még maga sem tudja miért, hisz alig beszél vele pár perce. Nézi, amint belenyúl a vízbe, s az arca elréved valahová messze, majd smét visszatér a jelenbe és egy kérdéssel folytatja a beszélgetést.
-Én Skóciából. És te hol éltél eddig?
Tekintetét szintén a víztükörre veti, elgondolkodva figyeli, amint az apró fodrok nyaldossák a szökőkút falát.

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 14:12

-Én biztos elmegyek a programokra.Legalábbis egyre biztosan.
-Én Angliában.Azon belül Londonban.
-Azt hallottam Skócia az gyönyörű hely.Tényleg így van?
*Koni ahogy Londonra gondol megint elmosolyodik.Az első repülésére seprűvel.Ahogy ott áll a szökőkút előtt.Amikor először látta a térképeket.Amikor a nagypapája az ölébe vette és együtt tették a bájitalba a
hozzávalókat.Nem szól semmit csak elmélkedik a múltján.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Örömét egy széles mosollyal fejezi ki,. Teljes szívéből örül annak, hogy a fiú elmegy majd valamelyik rendezvényre. Megpróbál kicsit halványabb mosolyt varázsolni arcára azért, mert a végén még teljesen bolondnak nézi a srác, hisz nem tudhatja miért vigyorog úgy mint egy vadalma.
-London? az egy elég morcos város, ha nem tévedek. Skóciának a hegyei csodálatosak, legalábbis én azt szeretem legjoban. Bár legtöbbje inkább csak dombnak mondható.
Koni megint elklandozott valahová, amit Kriszty, mivel figyeli észre is vesz, de nem teszi szóvá, nem akarja megzavarni a fiút.
Te hogy állsz a vizsgákkal? Remélem haladsz velük.
*Most Kriszty nyúl bele a hűs vízbe, felemeli kezét, karján végigfolyatja a vízcseppeket. Elbűvöli a víz látványa, pedig nem is ez az ő eleme, de most mégis. A nap fényében megcsillanó apró, szivárványszín cseppek csodásak tudnak lenni. Szemeiben is visszaverődik ez a fény, amitől méginkább csillógóvá válik. Félrebiccentett fejel néz a fiúra, s kérdezősködik tovább.
-Kiket ismersz itt a suliban?

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 14:56

-Én szeretem Londont.Skóciában biztos nagyon szépek a hegyek.Vagy is dombok.
*Koni mindig is szerette a hegyeket és a dombokat.*
-Én már megírtam az összes vizsgát.De még csak hármat javítottak ki.
-Én a suliban csak hat embert ismerek:Rufus Chamberlain-t, Jessica Canly-t, Midorikawa Kumiko-t, Zoe Westwood-ot, Serenity Crusade-ot és téged. Asszem ez hat.Vagy tévedek?
*Konidik még egyszer kiszámolja fejben az ismerősei számát.Igen az hat.*
-Te gondolom sok embert ismersz.Nem tévedek?

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

-Nem is kétlem, hogy szereted Londont.
Kezéről lassan a fiú felé fordítja szemeit, s egyuttal arcát is. Tekintetét a fiú szemeinek kékségében felejti. Különös szőke haja a fényben még inkább felkelti Kriszty érdeklődését barátilag. Vékony arcán végignéz, s felfedezi, hogy a fiú vonásaiban van valami rejtelmes. Valami titokzatos. Vagy éppen csak a lány akarja ezt látni rajta. A vizsgákról bezsélgetnek, mikor ilyen gyönyörű az idő. Még szerencse, hogy elég sok nevet felsorol Koni, így másra terelődik a szó, bár ezek közül nem ismer mindenkit Kriszty.
Hát már elég sok embert ismerek innen, de legtöbbjüket csak látásból, vagy az órákról. Viszont ismerem Zoe-t, Jessicát és jó barátnőm Kumiko.
Kicsit eltöpreng, eszébe jut a teaházi incidens, amikor Kumikoval együtt elég rossz hangulatba voltak.
~Ajj, mihamarabb beszélnem kellene vele. Szükségem van rá...~
*csöppet megrázza a fejét, Koni talán észre sem veszi az apró mozdulatot, és a változást, mely a haja színének egyhangúbbá válása. Most sokkal kevesebb színes csík van benne, mint pár perce még, s azok is lassan elhalványulnak, egyszínű, eredeti, ezüstösen kékesre visszaváltozva.
Család...ez az, amit most kérdezni akar, de nem teszi, mert akkor abból még nagyobb zavar lesz lelkében, nem is igazán tudja mit kérdezhetne mást, így csak hallgat, és figyeli a fiút.

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 15:28

*A fiú észreveszi szeme sarkából a lány mozdulatát és a változást.*
-Valami baj van?-*kérdezi aggódóan*
-Mert ha igen mond meg nyugodtan.Ha velem van bajod azt is.
*Nézi a lányt és várja a reagálását.Nem tsz föl több kérdést.Egyelőre elegek lesznek ezek is.Töpreng hogy mit mondhatott neki.De nem jut semmire.Nem jut eszébe semmi.Ezért azt gondolja hogy nem ő bántotta meg.Persze ebbe nem biztos mert nem gondolatolvasó.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Tágra nyitott szemekkel nézi űKonit. Nem is sejtette, hogy aggodalmat vállthat ki valakiből, akit még alig ismer. Legyen az bármyenniyre is szimpatikus.
-Nem, dehogyis van veled bajom...nem bántottál meg semmivel, csak eszembe jutott valami, de nem fontos, majd megoldom.
Elmosolyodik, ezzel is jelezve a fiúnak, hogy semmi gond nincs. Jól van ő, csak néha feltörnek az emlékek, amik zavaróak lehetnek. Hangulata pedig, ha nem figyel oda, kiütközik kinézetétn is.
~Meg kell tanulnom uralkodni az érzéseimen...~
Eme gondolat szöget ver a fejébe, de kivel is vitathatná meg ezt? Ki adhatna neki tanácsot, hogy hogyan legyen urrá érzelemvilágán, és ne tudassa azt mindenkivel? Esetleg valamelyik professzorral, de kivel, kiben bízik meg annyira? Aki még a képességeivel is tisztában van. Mondjuk ez minden profra igaz már. Kérdések özöne futott végig egy pillanat alatt a fején, majd visszatérve a mostani szituációba ismét Koni felé fordul, aki remélhetőleg megnyugodott, hogy nem miatta lett kicsit komorabb Kriszty.
-Sétálunk egy kicsit? Kezd elzsibbadni a lábam.

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 15:53

*Koni megnyugodott.Nem szeretett szomorúságot okozni másoknak.A kérdés váratlanul éri.
~Sétálni egy majdnem teljesen ismeretlen lánnyal?Mi van ha jön Sery és megsértődik ezen?Vagy Kumi beárul?Akkor nem lesz semmi Konikám.Majd elmondod hogy mi történt pontosan és kész.~
*Erre a gondolat sorra lenyugodott.De az arca közben meg sem rezdült.*
-Felőlem oké a séta.Hova megyünk?
*Kérdezi és fölpattan.A lányra bízza a menetirányt.Reméli hogy nem a tóhoz mennek.Rossz emlékek miatt nem akar.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Gondolkodóba esik...Merre is menjenek? De nem sok ideje van, hisz Koni már talpon van, így ő is feláll. Összeszedi papucsait, remélve, hogy a srác nem veszi zokon tettét, továbbra is kezében viszi. Hal nesztelen léptekkel elindul, de még maga sem tudja hová. Csak úgy, bele a park szépségébe.
Egy lépés...két lépés...három lépés.
Lépések között figyelés, mely a fiú lépteire irányul. Vajon mekkorákat lép? A Kriszty apró lépéseiől biztosan nagyobbakat.
-Rufus lenne a legjobb barátod? Fiút mintha csak őt említetted volna...
Néhol apró kavicsok akadnak Kriszty lába alá, amiről gyorsan felkapja, de hangot nem ad hozzá, nem fájdalmasak neki, hisz már megszokta. Szinte fel sem tűnik a lánynak, hogy az erdő felé veszi az irányt. Minden lépéssel közelebb haladva a hatalmas fákhoz. Szereti a terrmészetet, jól érzi magát az erdőben, így talán érthető is, hogy tudat alat arra indult el Koni társaságában.

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 22:13

* Egy fiú sétálgat a sötétségben a kavicsos úton. Ki hinné, pár napja járt már itt. Ugyan erre vezette most az útja. Egyenesen a szökőkúthoz, már megint. Innen nem tud elszakadni, hisz megkedvelte ezt a helyet, bár ha a többi helyet is megnézné akkor lehet nem csak ez lenne a kedvenc helye. Na, de mindegy. Erre hozta az útja, így erre megy. Kellemes az idő, se túl meleg, se túl hideg, pont a kettő közt. Hogy minek is jött ki ide Edward azt még maga se tudja. Egyre közelebb ér viszont az említett helyre. Kezét zsebre vágva halad az úton, közben a kavicsokat maga előtt rugdossa. Mikor odaért a szökőkúthoz, megáll előtte, majd felnéz az égre és bámulja a csillagokat. Szélcsend van, nyugalom, csak a víz csobogását lehet hallani. Megnyugtató egy környezet és ugyanakkor még romantikus is ha azt vesszük. De Edwardot a romantika, most cseppet sem érdekli. A lényeg, hogy nyugalom veszi körül. Egyik kezével még megsimogatja a fejét, jobban szólva a puklit, ami a feje búbján van. Majd a haját kezdi el igazgatni, hogy tűrhetőbben álljon. A szökőkút szélére leül, majd ugyanúgy, mint múltkor, leveszi a cipőjét és feltűri a nadrágja szárát. Egy lendülettel átlendíti a lábát és máris a vízben van. Talán egy kicsit elhamarkodta ezt a döntést, mivel a víz kicsit hűvösebb a levegőnél. Na, nem baj, hamar megszokta a vízhőmérsékletet. Zsebre tett kézzel ül és közben néz fel az égre, hátha valamit mond neki a csillagok. Bár ezt kétli, de mégis a remény ott van. *

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 22:29

Kamilla egy kis esti sétára indul a jó levegőre. Az idő egészen kellemes nincs túl meleg, sem pedig vacogtató hideg. Kamillán egy fekete tornacipő, szürke szoknya és egy zöld blúz van. Haját most kivételesen újra összefogva viseli. Amint kiér az épületből, arcát azonnal megcsapja a kellemes nyáresti levegő. Kicsit tétovázik, hogy merre induljon, mert nem akar túlzottan eltávolodni a kastélytól. Elindul a kavicsos ösvényen, mely a szökőkúthoz vezet. Már messziről hallja a víz csobogását, mely ilyenkor különösen élesnek hat. A kertben már senki se jár így nem kell attól tartania, hogy valaki olyannal fut össze, akivel nem akar. Vagy mégis? Egy alak körvonalai rajzolódnak ki a sötétből. Közelebb érve már azt is tudja, hogy kié.
- Fene... - Morogja, majd megfordul fejében, hogy visszasiet a kastélyba, de végül meggondolja magát. Hiszen ő nem egy nyúl, aki elszelel a gondok elől, inkább egy bátor oroszlán, aki szembeszáll az ellenséggel, vagy legalábbis a problémás srácokkal. Odasétál a szökőkúthoz, majd tétován ráköszön a fiúra.
- Öm szia... hogy vagy? - Kissé esetleg a kérdés tekintve, hogy alig egy napja még egy bögrét tört szét szerencsétlen srác fején.
- Izé... remélem nem lett semmi maradandó bajod...

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 22:39

* A szép nyári esti csöndet egy lány hangja töri meg, amire Edward oda is kapja a fejét. Meglepő, hisz Kamilla áll előtte. A srác elsőnek nem hisz a szemének, hisz miért állna itt pont az a lány, aki a fején tört el egy bögrét, de hát furcsa véletlenek is vannak. A meglepő az, amit kérdez tőle. *
- Szia, jól vagyok, köszi.
* A "köszi" szó kicsit nehezen jött ki a száját, de annál inkább őszintén hangzott. Most annyira nincs kedve veszekedni, meg semmi ilyesmit csinálnia. Ha mégis belekezdene Kamilla egyszerűen itt hagyja vagy lehűti egy kicsit a vízben. *
- Hát csak egy pukli van a fejemen, amit lehet maradandónak nevezni.
* Már kezd barátságosabb lenni, bár nehéz neki ez a helyzet, de mégis megpróbálja. A szándék a lényeg és nála tényleg meg van, legalábbis ezen az estén. *
- Te hogy vagy? A ruhádból kijött a csoki meg a tea?
* Egy halvány mosolyt is megenged a kérdésekhez. Míg várja a lány válaszát kimászik a vízből. Letűri a nadrágját és szép lassan kezdi el vissza venni a cipőjét. Mikor ezzel meg volt Kamilla elé áll és a szemébe néz, hogy meglegyen a szemkontaktus a beszélgetéshez. *

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 23:03

Kamilla teljesen ledöbben, nem gondolta volna, hogy ez a srác képes az emberi kommunikáció eme nyugodt formájára. Ki tudja, talán az a tegnapi fejbevágás még mindig tart és nagyobb kárt (hasznot) okozott mint azt bárki gondolta volna. A púp említésére kínosan elhúzza a száját.
- Bocsi, csak az a tea már kicsit sok volt a végére... még szerencse, hogy már nem volt forró... - Tényleg sajnálja a dolgot, és ha már itt tart talán az az előttiért is elnézést kér.
- Figyelj... az ajtóért is bocs. - Kínos másodpercek következnek mikor is a fiú megkérdezi, hogy hogy van. erre Kamilla elmosolyodik.
- Egész jól, már a tanulás már a könyökömön jön ki? És Te? Barátkozol már? - Faggatózik tovább, miközben a fiú kievickél a vízből. Furcsa így látni a srácot, amint feltűrt nadrággal és vizes lábbal próbálja visszavenni a cipőjét. Kamilla szívesen nevetne, de fél, hiszen akkor tuti megsemmisülne ez a kis átmeneti béke. Mert az biztos, hogy ez nem lesz tartós. Majd megint jön valami, amin veszekedhetnek, és akkor kitör a háború.

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 23:16

* Elég furcsa percek következnek, ugyanis a lány bocsánatot kért mindenért. Erre Edward ledöbben, nem hitte volna, hogy ilyen is létezik, de mégis. Most az egyszer nem hallucinál. Legalábbis reméli, nagyon bízik ebben az egy dologban. *
- Semmi gond, én is kicsit felhúztam magam.
* Magában elcsodálkozott erre a kis átmeneti békére, hiszen a lány nem támadott neki. Elég fura, főleg tőle, mert ahogy megismerte egy két lábon járó bomba, ami bármikor feltud robbanni. Reméli, hogy most erre nem kerül sor, hisz nem vetne rá jó fényt, ha már harmadszor is kitol vele. A kérdésre felvonja a szemöldökét, bár volt egy-két diákhoz szerencséje, de inkább erre csak vállat von. Nem is akarja Kamilla orrára kötni, hogy kivel mit csinált. Valószínűleg ez a lányt nem is érdekli. Mivel nem tud semmi újat mondani, beáll kettejük közt a kínos csend. Majd Edward inkább megszólal. *
- Mit csinálsz a szünetben? Haza mész vagy itt maradsz?
* Tudja, hogy ez nagyon idétlenül hangzik, de most nem jutott semmi jó az eszében. Mivel este van, így nehéz kivenni az arc mimikáját. De most különösen nem is vág semmilyen fejet, örül, hogy most az egyszer nem kell veszekednie. *

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 23:25

Kamilla meglepettsége arcára is kiül, de persze gyorsan összeszedi magát. Örül neki, hogy nem kell veszekedni, jó ez, néha nem árt a csend. Persze az élet így túlságosan egyhangú lenne, szóval nem vezetik be ezt olyan sűrűn. Ha van veszekedési téma, már könnyebben megy a beszélgetés is, nem úgy mint most. Fölösleges köröket tesznek csak és udvariaskodnak, ez valahogy egyikőjükhöz sem illik. Az a tipikus "Szia, hogy vagy? Én jó, mit csináltál? Én semmit" frázisok veszélye fenyegeti őket. Aztán jön egy kérdés, amire még a lány sem tud mit mondani.
- Hát tulajdon képen nem tudom. Mennem kéne, tudod a nagymamámnak esküvője lesz, és nem ártana ott lennem, de valahogy nem fűlik hozzá a fogam. Furcsa ez az egész. Mindig is azt mondta, hogy az ember az életét azzal élje le, akit a sors mellé rendelt, de persze a nagyapám már évekkel ezelőtt meghalt... erre most itt egy másik, és alig ismeri egy éve, erre rögtön esküvő... - Kicsit talán jobban beleéli magát, mert a végén kezeivel már hadonászik, aztán rájön, hogy milyen röhejesen is festhet, és magába roskadva lehuppan a szökőkút szélére.
- Zűrös vagyok egy zűrös családi háttérrel, valaki hívjon nekem egy lélekbúvárt...

Tárgy: Re: Szökőkút Vas. Aug. 16 2009, 23:45

* A hosszú történetet figyelmesen hallgatja. Hogy mit is csinál? Ez nála elég furcsa, nem erről híres, aki csak csöndben hallgatja a családi történetet. Pont a családi történetet, ami mások magánéletéhez tartozik, bár Kamilla mégis megosztja vele. Ezt nem érti, hisz pár napja még a legnagyobb ellenségek voltak. És most meg itt tartanak....beszélgetnek, normális hangon. Se egy kiabálás, se egy repülő bögre vagy épp egy gyorsan közeledő ajtó, semmi. Ez a helyzet egész jó, bár a kényszer beszélgetés, ami nagyon nem ide illő. Más téma nincs akkor beletörődik és hallgatja a lány szavait. Bár nem tud mit hozzá fűzni, hisz nem ismeri se a lányt, se a nagyszüleit. Annál a résznél, mikor Kamilla arról beszél, hogy a nagyapja meghalt, elhúzza a száját. Sajnálja, de tényleg őszintén sajnálja, hogy meghalt a nagyapja. Bár még mindig itt van az a tény, hogy nem ismerte őt. Mikor a lány nagy lendülettel leült a szökőkút széléhez, szemei kikerekedtek. Hogy miért, azt maga se tudja, talán egy kis csínytevés csillant meg az éles eszében vagy csak fél, hogy bele esik a vízbe. Bár az első feltevés a valósághoz tartozik, mint a második. Ugyan ő és a féltés....nem-nem, ez a két fogalom nagyon távol van egymástól. Valahogy nem a fiúhoz illik a féltés szó. Nincs mit tenni, ez van. Bár mivel már okozott elég gondot a lánynak, inkább megkíméli mindkettőjüket a veszekedéstől és gyorsan kiveri a fejéből azt a gondolatot, hogy esetleg belelöki a vízbe. De elsőnek nagyon is jól hangzott, bár mégis a veszekedéshez nincs kedve, bár ha azt szeretné, hogy ne legyen ilyen lapos a téma kettejük közt, bizony tennie kell valamit. De aztán ezek a gondolatok csak távoli emlékek lesznek. Azt már maga is felfedezte, hogy Kamilla kissé zűrös, de ezt cseppet sem bánja. Egy lánynak az a dolga, hogy zűrös legyen, inkább az lepte volna meg, ha nem zűrös. Mindegyik csak magával van elfoglalva és nem nézik másoknak a bajait. Ezt éppenséggel arra kell érteni, hogy órákat tudnak a tükör előtt állni és készülődni, pedig csak enni készülnek, de mégis ott tollászkodnak a fürdőszobában. Ezt soha nem fogja megérteni, hogy mire jó, hisz nem egy romantikus vacsorára készülnek.
Edward már nagyon elkalandozott és ezt lehet is látni rajta. Pár percig meg se szólal csak maga elé bámul. Befejezte Kamilla a mondani valóját, bár ezt Edward nem fedezte fel. Magában megrázta a fejét, hogy térjen egy kicsit észhez és mikor ez meg volt csak helyeselt. Szégyen bevallani, de tényleg nagyon elkalandozott. Nem akart, de mindenkivel megtörténik, bár a lány története izgalmasnak hallatszik, vagyis hallatszott, míg oda figyelt rá. A végén már csak nagyokat pislog. *
- Igen, ez nagyon érdekes, ha a nagymamád azt szeretné, hogy ott legyél akkor szerintem menjél. Csak kibírsz pár órát és még jól is fogod magad érezni, legalábbis remélem.
* Tesz hozzá egy kis mosolyt, majd leül a lány mellé, persze tisztes távolságban, azaz nála három lépéssel arrébb. Hogy bizonyítja, hogy most tényleg nem készül semmire, azért is ül ilyen távol a lánytól. Bár nem bánná, ha egy kis izgalmat vinnének bele az éjszakába, de ő most nem szeretne kezdeményezni ez ügyben, mert bármikor kirobbanhat kettejük között a háború és valljuk be őszintén, olyan jó ez a kis nyugalom. *

Tárgy: Re: Szökőkút Hétf. Aug. 17 2009, 00:01

Kamilla miután befejezi a kis monológját lehuppan a hideg kőre. A fiú nem szól semmit, csak egykedvűen mered maga elé. Kamilla furcsállva nézegeti, és be kell, hogy vallja már aggódik a fiú miatt, hogy netán valami komoly baja lehet, hiszen nem szokott ő ennyire hallgatag lenni. Éppen ezért fogja magát és kezével integetni kezd a fiú szeme előtt.
- Hahó, Kamilla hívja Edwardot, Ed jelentkezz! - Remélhetőleg a srác nem reagálja túl ezt a dolgot, és nem tör ki üvöltözésben. Aztán lassan ő is levágódik a lány mellé. Na jó, nem mellé, de legalább lent van és nem úgy áll fölötte, mint egy faszent. Végül válaszol is a lánynak, mire Kamilla elhúzza a száját.
- Nem tudom... lehet el kéne mennem rá, de félek, hogy botrány lesz. Legutóbb karácsonykor találkoztam vele, akkor mutatta be ezt a... kivénhedt mamabugyi pecért... ahh. - Fejét megtámasztja a kezén, és úgy mered maga elé. agyában annyi minden kavarog, hogy ha más belelátna, tuti sikítva r rohanna el onnan.
- Tényleg neked hogy vannak a vizsgáid? Úgy értem, hogy vizsgázol vagy hogy is lesz ez, mert ugye csak most jöttél... - Próbálja terelni a gondolatait, kisebb-nagyobb sikerrel. Aztán megunva ezt a gyászos hangulatot egy aljas tervet eszel ki. Kezét a vízbe ejti megnézve, hogy az mennyire hideg, meglepően egész kellemesnek bizonyul. Aztán egy jól irányzott csapással egy kisebb adag vizet zúdít a fiú nyakába, majd nevetgélve hozzáteszi.
- Edward King, nem megy nekünk ez a békekötés, jobbak vagyunk ha veszekszünk, minket ez éltet, nincs igazam? Nyuszika... - A nyuszika enyhe célzás volt az előző napi nyulas bögrére.
- Ezentúl nyuszikának foglak hívni... - Elmélázva gondol bele, hogy milyen lesz mikor a zsúfolásig megtelt folyosón a fiú után kiáltja, hogy "Nyuszikaaaaa".

Tárgy: Re: Szökőkút Hétf. Aug. 17 2009, 00:17

* Edward látja, hogy Kamillának nem fekszik ez az esküvős dolog, így nem feszegeti tovább a témát. A hirtelen témaváltásra felhúzza az egyik szemöldökét, méghozzá azért, mert hirtelen érte a téma, meg hát pont egy olyanba talált bele, ami az egyik gyengéje. *
- Hát, tudod az igazgató megengedte, mivel Cassandra öccse vagyok. Így letettem a vizsgákat és nagyon remélem, hogy sikerülni fognak.
* A gondolatai beigazolódtak, miszerint a lány nem bírja ki ezt a békés időtöltést és máris egy adag vizet érez a nyakában. Mikor a vizet kapta a nyakába összehúzódott és becsukta a szemét, mert bizony számított rá, mégis váratlanul érte. Egy fej körzéssel felállt és a megszólításra csak nevetett. Edward King, hát igen jó koptatni a nevet, de ha Kamillának ez kell akkor csak tessék. A vizsgáknál elhúzza a száját, mivel nem a tanulásról híres, de azt hiszi most letudja tenni. A furcsa névre, meghökken. Nyuszika, még, hogy nyuszika, ezt Kamilla se gondolhatja komolyan. Hogy nézne már az ki, hogy őt, akit utál, pont nyuszikának hív, ez annyira abszurd dolog.*
- Nyuszika? Te ezt komolyan gondolod? Remélem nem, mert nagyon meg fogod bánni, ha mások előtt is így fogsz hívni.
* Egy sunyi mosoly jelenik meg az arcán, majd oldalra fordítja a fejét a vízhez. Mivel már érezte, hogy igen kellemes a víz, így egy hirtelen mozdulattal nekiront Kamillának és a lány máris a karjaiban van. Egy határozott mozdulattal bele is dobja a vízbe. Ezt neki a frötykölésért és a nyuszis beszólásának. Aki Edwarddal újat húz, hát az megfürdik, legalábbis ő így gondolja. A hajából próbálja kicsavarni a vizet, majd Kamillát elnézve, oda nyújtja a kezét, bár tudja, hogy ez rossz ötlet, mert tuti, hogy belerántja a lány, de ezt most nem is bánná. Csodaszép az este és végre egy kis szórakozás is van. *

//Fagyunk//

Tárgy: Re: Szökőkút Hétf. Aug. 17 2009, 13:20

(olvad)

A vizsgás dologra csak bólogat, hiszen sejthette volna. Aztán persze nem bír magával és lefröcsköli a srácot. A bosszúra már előre számít, így elkezd kicsit félrehúzódni. Mikor a fiú a nyuszikát említi, már tudja, itt a vég.
- Pedig pont rád illik, olyan kis aranyos vagy te is... - Persze csak viccnek szánja. A fiú ezután egyenesen nekiront és fölkapja, majd egy elegáns mozdulattal bevágja a vízbe. A lány bár nem mély a víz, prüszkölve bukkan föl a felszínen.
- De kedves... pont egy kis hűsítőre vágytam, csak kár, hogy ilyen kemény a szökőkút alja...- Nyöszörgi fenekét tapogatva. Na igen, azért odalent nincs annyira kipárnázva, hogy egy ilyen landolásnál még vissza is pattanjon. Közben a fiú felé nyújtja a kezét, mire ő rámosolyog és elfogadja azt.
- Micsoda lovagiasság, még a végén vissza kell szívnom a taplót... - Persze a srác arcát látva úgy dönt, nem szív ő vissza semmit, sőt inkább rájátszik és berántja maga mellé, had fürödjön az úri gyerek.
Edward végül hangos loccsanással érkezik meg mellé, amit nem bír ki nevetés nélkül.
- De legalább nem a fejed verted szét megint.... - Neveti a lány az előző pofára esésekre visszaemlékezve.

Tárgy: Re: Szökőkút Hétf. Aug. 17 2009, 13:42

* Az állításra, miszerint olyan aranyos, kicsit elbízza magát, vagy inkább....meglepődik?! Na igen, furcsa egy olyan lány szájából hallani, aki legszívesebben a háta közepére se kívánná. *
~ "Pedig pont rád illik, olyan kis aranyos vagy te is".....Hát ez különös, előbb utál, most meg ez. Tényleg kell egy női szótár, hogy megértsem őket. ~
* Fintorog magában egy sort. De hát ez egy ilyen este, már furán kezdődött, mikor is Kamilla érdeklődött felőle és egészségi állapotáról. A csobbanásra és a mondatra, elmosolyog, bár tény, hogy a szökőkút alja nem kipárnázott, de egyszer túl lehet élni. *
- Tudod, hogy tartsam magam a modoromhoz.
* Viccelődik vele a fiú, majd nyújtja neki a kezét, hogy kihúzza a vízből Kamillát. Hát igen, valahogy nem így képzelte, ugyanis egy jól irányzott rántással máris a vízbe kerül. Egész kellemes érzés, mikor arccal belevágódik a vízbe az ember. Fejét kiemeli a vízből és megrázza, hogy kevesebb víz legyen a haján. Oldalra bólintott fejjel néz Kamillára, majd egy elégedett mosolyt küld felé. *
- Oké, most kvittek vagyunk.
* Neveti el magát, majd próbál felállni a vízből. A ruhája teli szívta magát vízzel, így úgy nézhet ki, mint akinek húsz számmal nagyobb a ruhája. Odaáll a lány felé, majd a pólójából kicsavarja a vizet, egyenesen Kamillára öntve azt. Mikor a pólójával meg volt, furábbnál furább arcokat vágott, hogy is néz ki a pólója, de hát ez nem meglepő. Gyűrűt és vizes, csak azt tudja tenni, hogy megvárja, míg megszárad. Még jó, hogy nincs irtózatosan hideg, mert akkor biztos összeszednek, mind a ketten egy tüdő gyulladást, ami lássuk be nem lenne túl jó, főleg így a nyáron. Nem szívesen menne a gyengélkedőre egy tüdőgyulladással. Lassan kikecmereg a szökőkútból, majd a nadrágjával próbál valamit csinálni, hogy kevesebb legyen benne a víz és ne legyen annyira nehéz a mozgás. Ugyan a levegő nem hideg, mégis kezd egyre hidegebb lenni a ruha, ami rajta van. Mivel pálcáját fent hagyta a szobájába, így balszerencséjére csak a természetre tudja magát bízni, hogy megszárítsa szép lassan. Ugyanis pálca nélkül nem megy semmire. Végül is jól alakul ez az este, nem veszekednek, csak elhülyéskednek. Öröm látni, hogy a lány megtört, azok után, amik eddig történtek kettejük közt. De ez a béke lehet nem tart sokáig....sőt biztos, hogy nem tart sokáig, olyan nincs, hogy egy lány ilyen könnyen megtörjön, pláne nem Kamilla, az lehetetlen.
Mikor már érezte, hogy a ruha kezd egyre hidegebb lenni, már a fogai vacogtak. A hideg kirázta, tiszta libabőrös lett mind két karja. Látszott rajta, hogy kezd fázni és ha Kamilla most nem segít rajta, akkor beigazolódik egy kis tüdőgyulladás, esetleg egy megfázás. Mindenesetre egyik sem túl jó, így nyáron. Karjait elkezdte dörzsölni, hogy ezzel is melegítse magát. Eközben ránézett Kamillára, aki még mindig a vízben volt. Közelebb lépett a szökőkúthoz, majd újra megkísérelte a lány kisegítését a vízből. Egyik lábával, azért a biztonság kedvéért megtámasztotta magát, vagyis jobb lábát feltette a szökőkút szélére, majd nyújtotta a jobb kezét. *
- Gyere már ki, még a végén megfázol.
* Szól rá a lányra, majd ha Kamilla elfogadja a segítséget, egy finom rántással kiszedi a vízből. Majd kérdőn ránéz. *
- Ugye nálad van a pálcád?
* Reménykedően csillog a szeme, hogy a pálcája nála van. Nagyon nem tetszene neki, ha az egész szünetet ágyban töltené. Már azért se tetszene, mert gyönyörű szép idő van kint nappal és nem akar a szobájába zárkózni és lábadozni. Bízik a lányban, hogy ne hagyja megfázni. Bízik?! Nos, igen, furcsa pont Edwardnál a bizalom mások iránt, főleg egy lány egyed iránt, de ez most egy kivételes alkalom, ahogy az este is az. *

Tárgy: Re: Szökőkút Hétf. Aug. 17 2009, 14:27

Miután mindketten nyakig, de legalábbis mellkasig merülnek a vízben már nincs mit tenni. Kamilla még nevetgél egy sort, majd mikor a fiúra néz, ismét elkezdi. Annyira viccesen néz ki így teljesen elázva, hogy a lány alig bírja abbahagyni. Persze egy hatásos módszer van rá, mégpedig, hogy a fiú rá csavarja a pólójában lévő vizet.
- Héééé így is elég vizes vagyok... - védekezik a lány, miközben kezét feje fölé tartja, akár egy esernyőt. Aztán Edward kikecmereg a vízből és kissé furcsán kezd viselkedni.
- Csak nincs hideg? - Kérdezi a lány gunyorosan, persze ő még mindig ott csücsül a kis "tavacska" közepén, akár egy hal. A fiú felé nyújtja kezét, és ő szívesen el is fogadja. Az aggodalmaskodásra pedig legyint egyet.
- Ugyan már, csak nem aggódik értem, Mr King? - Azért a gúnyos hangvétel még mindig ott cseng szavaiban, erről nehéz lesz leszoknia, de már jó úton halad. Mikor sikeresen kikecmeregnek Kamilla elhúzott szájjal néz végig magán.
- Ehh... hülye tapadós vizes ruhák... - Füstölög, miközben próbálja szoknyáját valamennyire elrendezni. A pálca kérésre bocsánatkérőn ránéz a srácra.
- Bocsi, de az enyém is fönt maradt. Lehet föl kéne menni, mert így tényleg megfázunk. - Tanácsolja, majd el is indul a kastély felé.
- Te nem jössz?