Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Szökőkút

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 ... 17  Next
SzerzőÜzenet
Genevieve McDarell
Diák - Pilluamuleto
avatar

Jelige : Plázacica
Hozzászólások : 72
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 13:01

Pedig Genevieve-től tényleg nem kell félni, csak és kizárólag akkor, amikor perszónaként csap le áldozataira, amennyiben kissé játszadoznak az idegeivel. Vagy ha keresztbe tesznek neki. De akkor bizony mindenki számíthat arra, hogy egy nem éppen kellemes, Genevieve-féle bosszúra. Azt pedig ugye senki sem szeretné..? Mosolyog kissé, majd amikor a macska kiszabadul a kezei közül, elszomorodik. Szívesen kínozta volna még szegény párát, de hát, c'est la vie, ahogy a franciák mondják.
Ő nem figyeli a másik lány cipőjét, bár biztos, hogy menten elszomorodna, ha ezt tenné. A deszkáscipők sosem voltak az ő stílusába valók, előnyben részesítette mindig is a nőies vonulatokat tükröző, de amúgy tökéletes fájdalmat okozó tűsarkúkat. Vagy magassarkúkat. Nos igen, azok már jobban kifejezik az ő ízlésvilágát. Ráadásul olyan szépek, annyit lehet bennük gyönyörködni.. Utána meg természetesen megvenni. De erre most akkor sincs lehetősége, szóval a gondolatot itt be is fejezem.
- Ó, én már nagyon régen, tanév közepe felé. De téged még nem láttalak egyáltalán, gondolom nem régen jöhettél - méri végig a másik lányt, majd lassan a macskát is nézni kezdi, aki búj előle. No mindegy, így járt, annál jobb. Legalább addig sem látja a szőrgombolyag számára mérgező tekintetét.
- Te, figyelj... Nem tudsz valami jó helyet itt, ahol lehet vásárolni?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Katrina Jennifer Lawson
Diák - Extremus
avatar

Female Hozzászólások : 119
Évfolyam : Első

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 13:22

*Katrina nem is fél tulajdonképpen a lánytól csak kicsit furának tartja. nem lepődne meg ha a szülei nagy emberek lennének. Hiszen ilyen tűsarkúakat nem mindenki engedhet meg magának. Szomorodjon csak nyugodtan Genevieve a lány cipőjén. Katrina úgyis csak a kényelmes darabokat fogja hordani akármit is mond a másik lány.
Nincs kedve sajgó lébakkal járkálni és olyan szűk ruhákban hogy levegőt is alig lehet kapni. Meg aki jól lát annak esetleg egy fehérnemű darab is kitűnik a rövid ruháktól.
Lehet hogy van aki sokat tud az ilyen magassarkú,tűsarkú cipőkben gyönyörködni de Katrina világ életében utált cipőt vásárolni. A szülei mindig is mondták hogy vegeyn valamilyen más cipőt ami szintén kényelmes de nem deszkás. De hát ő nem engedett a negyvennyolcból úgyis a deszkás daraboknál maradt. Szóval nem strapálta nagyon magát nőies cipőkért. Szerintem a deszkás is nőies tud lenni.
Olyan igaz magassarkúakat meg csak ünnypélyeken hordott de akkor tényleg jól nézett ki. Nem mintha máskor nem mert ugy-e a sminkelést ő is a kedvenc foglalkozásai közé sorolja. Például egy jó kis fekete szemceruzával és valami cuccaihoz illő szemfestékkel órkig el tud lenni. de mivel a szemceruzából kettő van neki azt nem is nagyon spórolja viszont a szemfestékekből már igencsak fogyogat és igy a középkorban nem nagyon van egy utcasarki bolt ahol vehet egy-két szemfestéket. Szóval spórol. Nincs mit tenni. És persze dolgozik azon hogy valahogy ő is tudjon segiteni a suli visszajutásában.*
.Hát igen, nem rég jöttem. vagyis pár napja. Szóval még nem nagyon ismerem ki magamat ebben a hatalmas suliban. Meg most itt a középkorban sokkal másabb. *mosolyog és kezét a vizbe nyújtja. Közben reménykedik hogy majd visszajutnak a sportkocsis-plázás-elektronikus világba mert már eléggé hiányzik neki. *
-Hm...szerintem igy a középkorban nem sok pláza van ha arra gondolsz és ilyesmiko szóval egy ideig be kell érned azzal a bizonyára kevés cuccoddal ami a szekrényedben van és nem mindennap valami újat venni. Bár nekem is jól jönne egy kis szemfesték. *mondja bár a kevés szónak sokat gondol mivel egy ilyen lánynak aligha kevés cucca van. el tudja képzelni a szekrényét sokszáz különböző cuccal és jónéhány cipővel. persze deszkáscipő nélkül...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Begonia B. Bones
Diák - Pugnax
avatar

Female Kos Jelige : Harisnyás Pippi
Hozzászólások : 88
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 19:46

*Első győzelmének gyümölcsét készül kiélvezni Amelie és Raphy társaságában. A pajzsboard első menete számára igencsak sikeresen alakult a minap; elsőként ért le a harmadik emeletről egy dicső karuk címerével ellátott pajzson.
Lévén, hogy nem olyan régóta az iskola tanulója, nemigen ismeri a különféle helyeket. Leszámítva hálóját, a társalgót és az ebédlőt. Így egy-két diák útmutatásának köszönhetően jut el a szökőkúthoz. Igaz, ez az egy-két illető is igen megrökönyödve pislogott élénkvörös hajú leánykánkra. Esetleg azért, mert egy lovacskás férfi alsónadrággal a kezében mászkál? De hát a fogadás az fogadás, Raphael drága kénytelen lesz ilyet viselni, ha nem akarja, hogy néhány fincsi átokkal legyen gazdagabb.
Végtére is, sikeresen megérkezik a szökőkúthoz. Ilyesmi módon megmunkált, szépen faragott kutacskára számított, de valahogy élőben mégis letaglózza. Közelebb lépve helyet foglal a szélén, s szabad kezét belenyújtja a vízbe. Kellemesen langyos. Raphy remélhetőleg nem fog megfázni, bár az időjárás tökéletes az ilyesféle pancsolásra.
Kezéről lerázza a vízcseppeket, majd a biztonság kedvéért fehér, zsebes nadrágjába törli azt. Amíg várakozik, papucsával és lábujjaival szórakozik. Hol felhúzza, hol leveszi az aprócska lábbelit. Hajával megegyező színű ingjét kigombolva húzta magára, ugyanis alatta egy fekete trikó található, „kiemelve” nem létező domborulatait.
Ingjének zsebéből egy gondosan összehajtogatott, szivárványszínű felfújható labdát húz elő. Nem, nem vesződik a sokszoros ki-be lélegzéssel, mellyel kigömbölyíthetné a játékot. Helyette a magasba emeli azt, s párszor megrázva – a varázsvilág előnyeinek köszönhetően – már egy kész labdát tart az ölében.
Lelki szemei előtt már látja is a szőke kedvtelen arcát, amint magára húzza a kínzóeszközt és nekiáll vízespóló-versenyezni póló és verseny nélkül, egyedül.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 20:18

*Jókedvűen, széles mosollyal arcán közlekedett az egész kastélyban, amiért egy páran megkérdőjelezték épelméjűségét. De ő most sem törődik velük, csak fürgén siet a megbeszélt találkozóhelyre. Reggel még egy kis becsúsztatott pergamen is várta az ajtajánál, miszerint ne felejtsen el fényképezőgépet hozni. Akkor annyira rázni kezdte a nevetés, hogy könnyeit törölgette, Em pedig egy ügyes kis párnadobással hálálta meg az ébresztőt.
Így, ezekkel az emlékekkel, meg nyakában a mágikus fényképezőgéppel siet a szökőkúthoz, hogy páholyból nézhesse végig letarolója "bűnhődését".
Már messziről integet Haileynek, majd megtorpan mellette.*
- Szia! - köszön vidáman, gyanúsan csillogó szemekkel. - Hoztam a fényképezőgépet. Az áldozat még nincs itt? - kérdezi kuncogva. - Kíváncsi vagyok, hogy büszkeséggel viseli e a vereségét - morfondírozik, majd meglátva a fürdőnadrágot könnyes kacagásra fakad. - Te tényleg nagyon komolyan vetted ezt a fogadást - nyöszörgi könnyeit törölgetve, majd lehuppan a szökőkút szélére, ügyesen összevizezve fehér rövidnadrágját és halványkék topját. - A labda is neki lesz? - kérdezi némileg nyugodtabban, majd újra nevetni kezd. - Már csak egy sárga kis gumikacsa hiányzik, de tényleg - suttogja, miközben előre hátra dülöngél ültében, annak a veszélynek kitéve magát, hogy belehuppan maga is a vízbe.
*De ő ma nem fog vizes pólósat játszani, elég volt neki az éjszakai plusz fürdőzés Scarral, és akkor mázlijuk volt, hogy nem kaptak büntető feladatot érte. Itt csak nézőként szeretne részt venni, ezért felpattan a szökőkút széléről, úgy várja a harmadik félt. Arcán mostanában elmaradhatatlan mosolya ül, szemeiben vidám csillogás ragyog.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Scarlet Eulalia Hippolyta
Diák - Pugnax
avatar

Female Bika Jelige : hivatásosan cukormázból készült angyalbőrbebújt könyvszerető ördög.
Hozzászólások : 108
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 20:34


Scarlet fütyörészve sétál a köves útonl. Már unta az életét a pugnaxos társalgóban, ráadásul a meleg levegő mindig a magasabb helyek felé száll, így abban a helységben meg lehetett sülni. Vágyakozóan tekintgetett ki a napsütéses délutánba, aztán hirtelen ötletként vezérelve elindult fekete térdig érő bő farmerében, és szürke, testhez simulós pólójában. Lábán kedvenc piros sportcipője. Kettesével szedte a lépcső fokait, remélve, hogy minél hamarabb kiér. Közben eltervezte, hogy a tó iránya felé veszi az irányt, hiszen ott mégis csak jobb idő van, vízközelben, mint akárhol máshol a kastély környékén.
Mikor kiér a kastélyból, mélyet szippant a friss levegőből, majd elindult tervezett útján, amikor pár diák hangja ütötte meg a fülét. Arra kapja a fejét, és észreveszi Ameliet. Vidám kis mosoly terül szét az arcán, naaa küldjön rá és az ismeretlen piros hajúra egy felhőőőt? Elveti az ötletet, és egyszerűen csak mosolyogva odasétál hozzájuk, így kikötve a szökőkútnál.
- Úhhahó, mizujs? - Kérdi Amelietől, majd Vöröskére ugrik a tekintete, és elmosolyodik megint.
- Amúúgy Scarlet Eulalia Hippolyta vagyok, azaz Scar. Tetszik a hajad. - Tény és való. És ami ilyen tény és való, azt mindenképp közli.
- Na de mi ez a ... ló? Öhhh... Vagy.. Gatya? - Kérdőn felhúzza egyik szemöldökét.
- Remélem valamilyen perverz házimanótól csórtátok el, és ez nem a tiétek. - Szeme tovább vándorol, és a labdán köt ki. Nah ez aztán tényleg magas neki. Mi történik itt? A feje tetejére állt a világ, és a nők hordanak japcsi lovacskás alsógatyát?
- Te ezt magaddal hoztad otthonról? - Elkerekedik a szeme erre a gondolatra, hiszen mostanában tuti nem vehette. A középkor átka, hogy nincsenek érdekes alsógatyák. Maximum elefántbőrből. Szélesen elvigyorodik, és hagyja szóhoz jutni a többieket.

_____________

Hey, hey, girl! Are you ready for today? You got your shield and sword? Cuz its time to play the games.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 20:50

*Ma egész nap menekülésen volt, mivel jól tudta, hogy délután felé bizony elég rendesen megszívja a dolgot. Végül délután rávette magát, és felment a szobájába, ahol a sporttáskájába elrakott egy törülközőt. A hátára vetve sétált lefelé, a lépcsőkön, és közben folyamatosan skandálta a „Mi atyánk ki vagy a mennyekben…” című imát. Remélhetőleg meghallgatásra kerülnek. Végül aztán úgy dönt, hogy számára nincs olyan vészes alsónadrág, amit ne bírna elviselni, így bátrabban lép ki a parkba a szökőkúthoz vezető ösvényen. Felszegi a fejét, amikor a magas hangot megcsapják a fülét.*
~Egy, kettő… Három… Remek elújságolhatták mindenkinek, csak percek kérdése, és jön a híradó.~ *Sóhajt egyet, és megteszi a maradék pár lépést. Ledobja maga mellé a táskáját, és belekezd a köszönésbe.*
-Sziasztooo…- *Azonban el is akad, amikor megpillantja Hailey kezében lévő valamit.*
-Ugye ez nem az…?- *Kérdezi, de a választ ő is tudja, így fejét leszegve káromolja el az összes létező istenséget.*
-Jól van, majd túl élem valahogy.- *Arcára egy elég halvány bátorító mosoly kerül. Elveszi a nanopiroskától az alsót, majd az egyik bokrosabb ágasabb rész mögé eltűnik, hogy megszabaduljon a rajta lévő sötétkék ingtől, és a fekete nadrágjától, és egyéb alsó neműitől, és felvehesse ezt a… Borzalmat. Fejét párszor beleverve az egyik fába kisétál a bokrok közül. De azért megfeszíti a vállait, és büszkén lép a szökőkúthoz.*
-Eskü ez lesz a naptáram díszdarabja.- *Közben párszor megpöcköli a ló fejét. Majd tlaál szórakozást.*
-De essünk túl rajta…- *Morogja miközben beljebb lép a szökőkútba, de még mielőtt beleérne az ujja, rögtön megfordul.*
-Amint ezzel végeztünk, elmegyünk a presszóba, megünnepeljük, hogy milyen jó fej prefektusa van a pugnaxnak. Ja, és ti fizettek.- *Kiölti a nyelvét, aztán egy gyors mozdulattal máris a szökőkútban van. Felemeli a kezét, és egy béke jelet mutat vele.*
-Gyorsan egy fotót, mert ha megfázok, akkor te fogsz kikúrálni, Amelie.- *Határozott tekintettel néz a lányra, miközben a hideg víz a fejére ömlik.*
Vissza az elejére Go down
Begonia B. Bones
Diák - Pugnax
avatar

Female Kos Jelige : Harisnyás Pippi
Hozzászólások : 88
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 21:02

*Újonnan megismert kartársnője nem váratja sokáig. Amelie, kéréséhez híven, egy varázslattal megspékelt fényképezővel a nyakában érkezik. Egyből felderül az ő arca is. Szemeinél csak piercingjei csillognak jobban.
Láthatóan a lány felfedezi a kínzóeszközt, s gigantikus nevetésben fakad ki ennek köszönhetően. Tökéletesen egyet ért vele, bár ő már megszokta a látványát. Talán csak Raphy nem fogja olyan mókásnak találni a jelmezt.*
-Szia! Hát igazából... *Válik komollyá a tekintete egy szempillantás alatt. Zsebéből egy újabb, hasonlóan felfújható lila valamicsodát vesz elő. Elvégezve a megfelelő, levegőbe eresztős szertartás, máris egy lila, szarvakkal ellátott gumikacsa pihen a tenyerében, néha-néha ördögien hápogva egyet.*
-...ilyet is hoztam. *Ártatlanul pislog a jókedvében lévő leányzóra.*
~Csak ne kérdezzék meg, hogy honnan vannak...~ *Imádkozik magában, bár nem vallásos és még woodoo-zni sem woodoo-zott.*
-Látod? *Kérdezi végül Amelie-t, egy percnyi csend után. Fejét kicsit fentebb emeli, hogy lássa a barna hajú távolba néző, mosolygó arcát. Szemeivel kissé hunyorog; a lemenő Nap pontosan a látószerveit célozzák meg, ezzel megakadályozva a zökkenőmentes sasolásban.
Egy újabb diák érkezik a kút hívogató, hűs vizéhez. Valószínűleg ismeri a mellette álldogáló Amelie-t, s csatlakozik a Raphaelt várók társaságához.*
-Hella! *Köszön vissza Scarnak, s egy bemutatkozást is megejt.*
-Hailey Allan. És köszi. *Mosolyog az újfent berobbant lányra. Eddig nemigen találkozott unszimpatikus arcokkal, így hát ez alól a mostani sem kivétel.*
-Hát igazából... tegnap megnyertem egy versenyt, és éppen a vesztes felet várjuk, hogy megérkezzen. Ugyanis ő fog pancsolni ebben a gatyában, ezzel a labdával és ezzel a kacsával. *Gondolatban kárörvendve mutatja fel szép sorjában a segédeszközöket, hogy Scar tüzetesebben is megszemlélhesse azokat. Nem is tudja, hogy mekkora szerencséje van, hogy jókor van jó helyen.*
-Hopplááá itt a nap csillagbogara! *Kiált fel ahogy megpillantja a közeledő szőke alakot. Amint az megérkezik és szörnyülködve stíröli leendő fürdőnadrágját, ártatlan angyalkaarcot varázsol magára.*
-Naná. Nem tetszik? *Szemeiből már csak a műkönnyek hiányoznának, azonban Raphy hamar kézbe veszi a lovacskás csodát és már indul is öltözni.*
-Húú, ember, nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen megy... *Jegyzi meg a lányoknak, miközben Raphael az egyik közeli, sűrű bokor mögött szerencsétlenkedik. Pár perc után végül kilép a "Szerelhetetlen", megmutatva bájait és lovacskás fürdőnadrágját a közönségnek.
Az eddigi vigyorgó arcát most egy komolyabb kifejezés mögé rejti el.*
-Tudod... szerintem igazán jól áll. A helyedben megfontolnám, hogy ilyenben járjak-e nap, mint nap... *Kezeivel gesztikulálva próbálja magával is elhitetni szavait. Természetesen ez sem tart sokáig. A fiú látványán egyszerűen nem lehet nem nevetni. Hasát fogva áll fel és lép oda a vízben ácsorgó, készenlétbe helyezett kartársához.*
-Ezeket se felejtsd el. És a kantárt is fogd meg. *Mutat a kis bőrszíjra egy kis "ott, ott, jobbra, nem, balrább" utasítgatások mellet.
-Tudod, csak jókedvűen. *Villant a szőkére egy mosolyt, majd visszalép Ami és Scar társaságához. Egy pillantással jelzi az előbbi lánynak, hogy innentől annyit kattintgat a fényképezőn, amennyit csak akar.*
-A legszebb öröm a káröröm. *Sóhajtja mosolygástól sajgó arccal.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 21:21

*Kezeit zsebében nyugtatva, lazán vár a fiúra, de legnagyobb meglepetésére a gondolatban felemlegetett mindig vidám kartársa jelenik meg mellettük.*
- Szia Scar, régen találkoztunk - köszön a lánynak vidáman.
*A kis göndör hajú meglepettsége újra mosolygásra, nevetésre, majd kacagásra ösztönzi, nem győzi törölgetni a szemeit.*
~ Szegény Hailey, vajon mit gondolhat róla. ~
A távolban feltűnő Raphael érkezésére úgy ahogy letörli a kárörvendő vigyort arcáról, de köszönni csak egy bólintással köszön, fél, ha megszólalna, újra elkapná a nevetés.
Már-már szinte megsajnálja a fiút, de egy bólintással jelzi csak, hogy nem várt mást, mint azt, hogy büszkén felvetett fejjel viseli a csapást, melyet Haileynek hívnak.
Amikor a fiú eltűnik a bokrok mögött, jókedvűen felnevet, és oldalba böki a lányokat.*
- A rágcsálnivalóról elfeledkeztünk, lányok - vigyorog megállíthatatlanul, miközben hangtalanul rázkódva figyeli a fiú bevonulását. A fenekén egy pillanatra elidőzik pillantása, majd felpillant a mindig nevető szemekbe, maga elé kapja gépét, és mint egy profi fotós, különböző szögből kezdi kattogtatni gépét, miközben a fiút utasítgatja, hogy milyen pózokba álljon. A kihívó pillantásra csak megrázza fejét.*
- Megnéztük, és a víz kellemesen langyos, szóval nem fogsz megfázni. Ha mégis, ám legyen, vállalom a feladatot, és kikúrállak a náthából - kacsint a fiúra. - NA, még egy mosoly....ez az, megvagyunk - kiált fel, mintha csak egy stúdióban lettek volna, majd nagy kegyesen közelebb sétál a szökőkúthoz, és a kezét nyújtja, de előtte még visszafordul Haileyhez, hogy befejezze az ő megkezdett mondatát.
- De tudod miért? Nincs benne irigység - nevet fel jókedvűen, majd a fiúhoz fordul. - Gyere te, prefektusok gyöngye, ha gondolod, segítek kikászálódni, mielőtt még itt elkezdenél tüsszögni nekünk - súgja, és közben kikapja a vízből a labdát meg a kacsát, egyiket Scarnak, a másikat a vörös hajú leányzónak dobva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Scarlet Eulalia Hippolyta
Diák - Pugnax
avatar

Female Bika Jelige : hivatásosan cukormázból készült angyalbőrbebújt könyvszerető ördög.
Hozzászólások : 108
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 21:44

*Ártatlanul pislog egyik lányról a másikra, próbálja megérteni a szituációt, majd mikorra eljut a tudatáig, kárörvendő vigyorral az arcán bólogatni kezd.*
- Helyes, helyes, csak így tovább. Mindig a nők győznek, nem? *Újabb mosolyt villant Hailey felé. Ha már ilyesfajta fogadásokat mer kötni, akkor neki biztos, hogy szimpatikus. De ettől függetlenül több kérdés is motoszkál még benne. Először is, kivel fogadott, másodszor pedig mi volt pontosan a verseny, mikor, hol, hogyan, és ő miért is maradt ki belőle. A kiskacsa láttán csak még szélesebbre húzódik a vigyora.* ~Ki megy bele ilyesmibe?~ *Csak fel kellett tennie magában a költői kérdést, és a hős Raphael meg is jelent a színen, büszke tartásban, törülközővel a nyakában. Reakciója lassú, de biztos széles vigyora volt.*
- Kellemes délutáni órákat körünkben fiatalúr. Remélem nem bánja, hogy csatlakoztam showműsort nézni? *Kérdi udvariasan, nagyon nehezen, de levakarva a mosolyt arcáról. Amikor Raphael eltávozott a bokrok irányába Amelie felé fordul, és halkan odasúgja neki*
- A pop corn tényleg kár, hogy kimaradt. *Majd újra széles vigyor terül el az arcán. Fényképező van, csak hol fogják előhívni a képeket? Mert újonnan tisztelt prefektusukról kell egy kép a pugnaxos faliújságra lovacskás nadrágban, kiskacsával a szökőkútban. Ahogy a fiú visszatér, és nagy nehezen rászánja magát, hogy bemásszon pár kép erejéig a kellemesen langyos vizű szökőkútba, akkor ő óvatosan vízre helyezi a kacsát, mire az hatalmasat hápog.* ~Hmm életre kéne kelteni.~ *Ameliere néz egy pillanat erejéig, emlékezésképpen* ~Mint a levélből a denevért. Vajon nagyon visítana Raphy, ha hirtelen egy normális kacsával úszkálna, aki nem csak ilyen műanyag hangon hápog?~ *Egy pár perc erejéig leragad ennél a gondolatnál, de mivel Scarlet nem maga az ördög, és a nátha mellett nem akar segíteni Amelienek kacsaharapásokból is kikúrálni Raphaelt, ezért inkább mellőzi ezt a dolgot. Mire feleszmél, egy kacsa röpül a keze felé, és egy labda Hailey irányába. Felnéz nanopiroskára*
- Szerintem cseréljünk, te ördögfajzatabb vagy, mint én. *Újabb vigyor, ahogy odadobja neki az ördögkacsát*
- Egy közös képeeeet a két versenyzőről! *Ameliere néz, meg a többiekre, ilyen képet muszáj csinálni. Aztán mehetnek tőle a presszóba, persze csak akkor, ha nem akarják mondjuk valami melegebb éghajlaton látni.*

_____________

Hey, hey, girl! Are you ready for today? You got your shield and sword? Cuz its time to play the games.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 22:11

*Hailey beszólására csak elegánsan… Beint. Az oké, hogy ott dekkol egy lovacskás gatyájába, de hogy még beszól neki, plusz utasítja, hogy fogja meg azt a kantárt na ez kezd egy kicsit sok lenni. Végül nagyot sóhajtva teszi túl magát rajta, és a lányok arcát elnézve, és hallgatva a nevetésüket máris jobb kedvre derül tőlük, talán még egy pillanatra élvezi is a leégést. Ahogyan éppen felvenné a pózát egy hápogást hall, egész közelről, és lepillant a lába mellé, ahol egy kis lila valamit pillant meg, ami megint csak hápog, és ennek hatására Raphael ijedtében a szökőkút következő pillérére ugrik.*
-Mi a szent izé az a vacak!?- *Kérdezi fent hangon, miközben belekapaszkodik a szökőkútba. Pár perc múlva, amikor már nem jelent rá fenyegetést a műanyag játék, lenyugodva kászálódik le onnan, ahol védelmet talált a gumi kacsa elől. Honnan is tudhatta volna, hogy az a kacsa csak gumiból van…? Jó leszámítva a színét, meg, hogy szarvai vannak. Elfogadja Amelie segítségét, és kiszáll a vízből. A táskájából elő is szedi a törülközőjét, amibe megtörölközik.*
-Amúgy… Hova is akarjátok kirakni azokat a képeket, ha megkérdezhetem?- *Érdeklődik egy-egy sanda pillantással megjutalmazva minden lányt. A törülközőt a dereka köré tekeri, de ugye a lófej, elég kétértelmű dolgokhoz vezet, így kezeit felemelve nyugtatja a „tömeget”.*
-Nem ez nem az, csak a lófej… De komolyan… Bár ahogy mondtam egyszer, persze, amit ennyire letagadsz az tuti igaz, de itt most ez az állításom nem lenne igaz. - *Nagyon határozottan győzködi a lányokat. Végül körbepillantva, inkább a bokrok felé mutogat.*
-Mindjárt jövök, csak átöltözök.- *Talán felcserélhette volna a mondatokat, vagy legalább pár percig hagyhatta volna a lányokat, hogy leülepedjen, amit mondott, mert így rögtön azonnal, hát, sejtelmes. Gyors lépésekkel tűnik el, majd alig négy perc múlva máris ugyan abban a sötétkék ingjében, és fekete nadrágjában volt, mint a kis bosszú előtt. Fején a törülköző, kezében pedig a lovacskás nadrág, amit nagy kegyesen dob Haileynek.*
-Esküszöm, többet ilyenbe nem megyek bele.- *Fejét rázva fogadtatja meg magával, majd egy szélesebb mosollyal kérdez.*
-De remélem azért tetszett az első, és utolsó lovas gatyás szökőkútban való fürdőzésem?
Vissza az elejére Go down
Begonia B. Bones
Diák - Pugnax
avatar

Female Kos Jelige : Harisnyás Pippi
Hozzászólások : 88
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Jún. 18 2009, 22:20

*Vigyorogva figyeli a fényképező és a fényképezett feleket. Kifejezetten tetszik neki az iskola, és egyáltalán nem bánja, hogy ide került.
Kezébe kerülő szivárvány színű labdáját hóna alá csapná, ám Scar hangja kizökkenti tevékenységéből.*
-Szerény személyem kénytelen egyetérteni veled. *Szabad kezével úgy tesz, mintha nem létező hosszú haját kényesen megigazítaná, majd végrehajtja a segédeszköz-cserét kartársnőjével. A lila kacsa ütemesen hápogva vigyorog kezében, egyenesen a szőke fiúra. Bizonyára szimpatikus neki az úrfi.*
-Hát legyen... *Sóhajtja mosolyogva, mintha ő tenne szívességet azzal, hogy odaáll egy kép erejéig. A pajzsboard hivatalosan is sikert aratott. Papucsából egyszerűen kilép, majd a fiú mellé áll be, egyik kezében a kacsával, míg a másikat maga elé emelve mutató- és középső ujját felmutatva formázza a béke jelet. Arcára fotogén mosolyát varázsolja.
Mivelhogy egy mágikus fényképezőgép feltehetően mágikus képet készít - feltehetően mozgó mágikus képet -, a kacsát maga elé emeli, hogy a képen jobban látszódjon az ördögi kiskacsa.
Csak remélni tudja, hogy Raphy nem löki bele ez idő alatt a kút vizébe, hiszen tökéletes elégtétel lehetne a gatya, a labda és a kacsa után. Végül is, a fénykép elkészülte után gyorsan kilép a vízből és papucsát lábára öltve totyog egyet-kettőt.*
-Aha, persze, tudom én, hogy milyen lófej az... *Cinizmusát nem határolhatjuk be holmi éggel, vagy csillagokkal.
Megvárja, amíg Raphy visszaöltözik eredeti ruháiba, majd felszólal.*
-Oké, menjünk a kocsmá... presszóba és ünnepeljük meg pacis pugnaxos prefinket! *Mosolyog újfent, ahogy megrázza a kacsát és a labdát a levegőben, ezáltal visszaváltoztatva azokat eredeti formájukra. Zsebre vágja a játékokat, és elindul találomra az egyik irányba.*
-Amúgy meg merre is kell menni?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feyd Raude
Diák - Extremus
avatar

Male Jelige : Gaz csábító
Hozzászólások : 28
Évfolyam : Első

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Hétf. Jún. 22 2009, 18:17

~ Dana ~

*Ahogy lassan közeledik a lányhoz, szomorúan látja, hogy Dana bizony felébredt, legalábbis szemei kinyílnak, majd Feydre pillant. Ezek szerint a fiú nem ébreszthet fel újból egy leányzót és nem kap újból esőt a feje fölé. Pedig mennyire élvezte azokat a hűs vízcseppeket, na de most már mindegy. A bemutatkozás után várja a lányét is, aki hamar megteszi, majd egy becenevet is mondd utána, ami nem egy szokásos dolog a mai lányoknál, legalábbis Feyd eddig még nem tapasztalta.*
- Kisangyalom? Hát rendben, ha ezt szeretnéd. *kaccsint a lányra, majd amikor észreveszi, hogy Dana ujját a szája elé teszi, csak elmosolyodik. Leül a lány mellé, majd úgy figyeli tovább a szőkeséget. *
- Dehogy haragszom Dana. Amúgy is, nekem jó a kisangyalom becézés is, tehát maradjunk ennél, ha már mondtad. *mondja, majd észreveszi az apró pírt a lányka arcán és ezen el is mosolyodik. A szemeit nem veszi le a másikéról, miért is tenné. Megszokta már, hogy tartja a szemkontaktust a hölgyekkel, szereti figyelni a reakciókat, amik a szemet fürkészve látszanak a legjobban. *
- Szerintem mind a kettőnknek hamar sikerült majd beilleszkednie, bár majd meglátjuk, hogy hogyan. Vannak itt normális emberek is, azaz hát… remélem. *mondja, majd elvigyorodik és hallgatja tovább a másikat, de közben természetesen figyelgeti is őt. Szereti megnézni a szép lányokat és nézni ugyebár szabad, főleg, hogy Dana nem is szólta meg még ez miatt. Tehát nem zavarja Feyd viselkedése.*
- Utána jönnek a bókok, majd a lány arca még vörösebb lesz, egyre szembetűnőbb, főleg a szőke tincsek és a fehér bőr miatt. Tetszik a helyzet a fiúnak, már hogy ne tetszene, főleg, hogy a lány is észrevette viselkedését és még nem menekült el tőle, ahogy azt már jó páran tették. Nem lehet mindenkivel játszadozni, de nem is érdemli meg minden lány Feyd figyelmét. De ő csak játszik, de azt, amikor komolyan gondol valamit, észre lehet venni. Akkor a fiú teljesen más, mint egyébként és tényleg, még a vak is látja, ha igazán tetszik neki valaki. Eddig életében egyszer volt igazán szerelmes, de azt elszúrta… nem volt hűséges, mert egy szintén gonosz csábító nőszemély elvarázsolta egy rövid időre és Feyd nem tudott neki ellenállni. De most már mindegy, az a múlt. Ebben az iskolában is csak talál majd magának olyan hölgyet, aki megérdemli a szívét.*
- Hogy én gaz csábító lennék? Hát úgy nézek én ki? Nem is tudom, hogy miből jöttél rá erre. *mondja egy apró mosollyal az arcán, majd lassan feláll és jobbját nyújtja a lány felé. *
- Esetleg volna kedved sétálni? Oly szép most az idő és nem kéne egész nap itt ülnünk. Imádom az éjszakát és mivel ilyen szépek a csillagok, eltévedni se fogunk. Tehát bízz bennem és sétáljunk egyet a hold fényében. *egy kis romantika is mindig kell egy hölgynek és úgy tűnik, hogy Danának sincs eddig ellenére a fiú társasága, tehát csak belemegy a kis esti sétába. Nagyok már, Feyd legalábbis a 18 évével nem mondható éppen kisfiúnak és a lány is biztosan van már vagy 17. Szóval eltévedni nem fognak és vigyázni is tudnak magukra. Na meg mi bajuk lenne itt, az iskolában.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 00:06

*Egy feketeruhás lány lép ki a kastély kapuján. Elege van már a bent nyüzsgésből és csak egy kis nyugalomra vágyik. Ezért dönt úgy, hogy a parkban keres menedéket. A késő délutáni napfény ellenére kevesen vannak odakint és a japán leányzó ennek most nagyon örül. Fehér bőrét óvva, fejére széles karimájú, fekete kalapot tett. A haja, mint mindig most is kibontva van. Fehér bőréből a hosszú ujju ruha miatt nem sok látszik. Azonban ha valaki ránéz nem az jut eszébe, hogy sápadt, vagy beteg. Az ő fehérsége sokkal inkább valamiféle eleganciát sugároz. A kezében egy könyv van. Tankönyv. Bent a klubhelyiségben, vagy a folyosókon nem lehet olvasni, a többi diáktól. A szobáját pedig egyszerűen csak unja már. A könyvtárba is mehetne, de a nap melege őt is csábítja, így végül a szökőkút felé veszi az irányt.
Szerencséje van, most senki sincs ezen a helyen.*
~ Merlinnek hála. Szeretnék egy kicsit nyugodtan olvasni. ~
*Sóhajt egy nagyot, ahogy körülnéz, majd leül a szökőkút szélére és kinyitja a természetmágia könyvet ott, ahol korábban befejezte. Élvezi a hűs szellőt, ami meg-megemeli a haszálait. A napfénye kellemesen melegíti ugyanakkor és ahogy ül, még a könyvet sem árnyékolja le... *
~ Egyszerűen tökéletes...~
*Jut eszébe, ahogy a madarak csiripelését is meghallja. Biztos benne, hogy semmi sem zavarhatja meg, így egy mosollyal az arcán merül bele a tanagyagba.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 00:28

*Talán nem igazán oda kéne visszatérnie, ahol a „Nagy esemény” történt, de valahogy a szíve mégis visszahúzza ide. Közben persze a lovacskás alsónadrág, és a lila, hápogó, gumikacsa. De hiába, akár honnan is nézi szép emlékek. Már messziről megpillantja a fekete ruhás alakot a szökőkút szélén.*
~Ehh, ilyen melegbe, hogy-hogy feketében kibírja?~ *Kérdezi magától, ahogyan végig néz magán. Megszokott drapp rövidnadrág, és egy piros póló. De hát ízlések és pofonok. Közelebb lépve a kúthoz, kezd derengeni neki valami, aztán megpillantja a könyv gerincét, amin a természetmágia szó töredéket látja.*
-Szia… Kumiko, ha jól tudom…- *Kicsit bizonytalanul kezd bele a mondani valójába, de hát, ha magabiztos, akkor csak nagyobbat bukik.*
-Ha jól tudom, és nem csal a szemem, akkor egy órákra szoktunk járni.- *Ajkaira egy barátságos mosoly kúszik. De az információkból itt ki is fogyott, még azt sem tudja, hogy melyik házba jár, de hát ő nem valami tudakozó, akitől mindent meg lehet tudni. Lássuk múltkori eset, amikor az elsőről akart elindulni a földszintre, és végül a padlásra szambázott be.*
-Amúgy természetmágiát tanulsz? Bocs, nem akarok tolakodónak tűnni, csak érdeklődök.- *Szabadkozik, még mielőtt csúnyán néznek rá, vagy rossz szavakkal éltetik. Vagy ilyen esetekben mondja azt, hogy felmérést végez, csak nincs nála a papírja, pergamenje meg a tolla, pennája, vagy akármivel, amivel írni lehet.*
Vissza az elejére Go down
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 00:46

*Igencsak jól sikerül belefeltkeznie az anyagba. Épp a levgő és a föld irányítását és harcokban való használatát olvassa, amikor egy fiú hangját hallja. Elsőre összerezzen, de hamar megnyugszik, ahogy felnéz és egy "ismerős" arcot lát. Bár még nem beszélt a fiúval, de több órán is látta már. Többek közt természetmágián is. S bár, nem örül hogy megzavarják, azért illedelmesen visszaköszön.*
- Szia! Igen Kumiko vagyok. Téged pedig Raphael-nek havnak, ugye?
*Válaszolja kedvesen és magabiztosan. Igen jó a memóriája, és biztos benne, hogy hallotta, hogy a többiek így szólították a fiút. Ahogy az folytatja a beszélgetést elmosolyodik. A könyvbe becsúsztatja a könyvjelzőjét, majd bacsukja.*
- Igen... Láttalak már párszor én is téged.
*Feleli nem igazán tudva, hogyan kéne a beszélgetést tovább gördíteni... Elvégre a kínos csend az mégis csak kínos lenne. Raphael tekintete azonban a könyvére tévedhet, mert arról kezd kérdezgetni.*
- Igen, gondoltam átnézek ezt-azt a következő óráig. És szerintem ebben nem volt semmi tolakodó.
*A második mondatot megnyugtatás képpen fűzi csak hozzá, bár valószínű, hogy a másiknak erre semmi szüksége... Hirtelen felpattan, mert eszébe jut, hogy bár találkoztak már, és tudták is egymás keresztnevét, azért nem árt, ha rendesen is bemutakoznak. Náluk japánban legalábbis illik. S mivel még mindig vannak gondjai az itteni szokásokkal, így a sajátjait követi. Félig-meddig. A könyvet a balkezébe veszi, a jobbat pedig a fiú felé nyújtja. Ezt az európai szokást már nagyon jól megtanulta, de azért kicsit zavartan, magán mosolyogva mutatkozik be.*
- Egyébként még be sem mutakoztam. Már úgy rendesen. Kumiko Midorikawa. Extremus.
*Ha a fiú viszonozza a gesztust, akkor a kézrázás után visszaül a szökőkút szélére. A könyvet maga mellé teszi és a másikhoz fordul.*
- És te mi járatban vagy erre felé?
*Kérdezi meg kicsit kiváncsian, de nem akar tolakodó lenni. Az sem zavarja, ha fiú nem válaszol, de végülis Raphael ment oda hozzá, tehát biztosan szeretne beszélgetni vele. Kumiko ezt reméli. Ha már megzavarták olvasás közben, akkor legyen rá jó oka a másiknak.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 01:12

*Örül annak, hogy a lány nem utasította vissza, majd a kérdésre bólint.*
-Igen Raphaelnek hívnak.- *Azért jó érzés azt tudni, hogy akik nap, mint nap találkoznak órákon, nem csak homályos foltok egymás életében… Hanem névvel rendelkező homályos foltok. Máris egy jobb pont, aztán a tanulási kérdésre kapott válaszra, kicsit oldalra biccenti a fejét.*
-Csak nem a természetmágia a kedvenc tananyagod? Vagy te, rendes diák vagy és minden órára készülni szoktál?- *Érdeklődik tovább, hát a saját tapasztalati szerint nem túl sokan szoktak tanulni, maximum az óra előtti tíz percben. Pedig mennyivel könnyebb lenne az élet, ha folyamatosan tanulnák az anyagot… Kísérteties lenne. A hirtelen felállásra lép egy kisebbet hátulra, majd a jobb kéz nyújtására megnyugszik, hogy semmi más nem történik csak egy kis bemutatkozás.*
-Raphael Wyld, Pugnax prefektusa. Örvendek a találkozásnak.- *Finoman megrázza a lány kezét, aztán egy pillanatra elgondolkozik a japán szokásokon. Egy aprót ránt a vállán a kérdésre.*
-Úgy őszintén én sem tudom, csak kijöttem megemlékezni pár… Hogy is mondjam… Érdekes, és kissé kellemetlen pillanatra.- *A szó használatától függetlenül, ajkain egy mosoly lapul, ami arról árulkodat, hogy nem volt annyira vészes az a dolog.*
-Amúgy a nevedből ítélve, Japánból jöttél vagy nem? Csak mert ott nem az a szokás, hogy a bemutatkozásnál a kezüket a combukra vágják, és meghajolnak?- *Érdeklődik, miközben be is mutatja. Látszik rajta, hogy most csinálja először. Eddig még csak a szívére tett jobb kézzel tisztelget hazája, és annak himnusza előtt.*
-Amúgy bocsi ha hülyeséget kérdezek, vagy valami, ez egy rossz szokásom. Néha túlságosan is kíváncsi vagyok, minden apró dologra, de ha zavar, akkor befejezem.- *Zavarában megvakarja a tarkóját, és halkan kuncog a saját dolgain.*
Vissza az elejére Go down
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 01:37

*Elégedetten konstatálja, hogy megint csak jól emlékezett és Raphaelnek hívják a fiút. Valószínűleg tanulnia sem kéne, annyit amenyit szokott de nála ez már amolyan megszokás. A következő kérdés egy kicsit meglepi... Kedvenc tantárgy? Ő ilyesmin még sosem gondolkozott.*
- Nem, nem hiszem, hogy kedvenc... inkább a rendes diák kategória. Bár szerintem ez a természetes.
*Mondja el őszintén a véleményét. Sosem értette, hogy képesek mások arra, hogy az óra előtti 10 percben tanulják meg az anyagot. Vagyis érti, csak nem látja a hasznát. Tudja, hogy az ilyen 10 perces tanuló szakaszok csak arra jók, hogy a következő tanórára felidézzék az anyagot, de hosszú távon nem alkalmazhatóak. Most azonban kicsit elgondolkodik, mi is az ő kedvence?*
- Azt hiszem ha választanom kéne akkor a bájitaltant és a bűbájtant sorolnám a kedvencekhez. De igazából még nem gondolkoztam ezen. Neked mi a kedvenced?
*Ahogy végig mondja, arcán látszik, hogy komolyan elgondolkodtata a kérdés, de mire befejezi, már biztos abban, hogy az említett két tantárgy az amelyiket a legjobban szereti. Most hogy életében először elgondolkodott ilyesmin komolyan érdekli a fiú válasza és ez az érdeklődés a szemeiben is megcsillan.
Szerencsére a fiú viszonozza a kézfogást. Sőt kedvesen a származására és az ő hagyományaikra is rákérdez. A származását illetően Kumiko csak bólint egyet, hogy helyesen gondolja a pugnaxos fiú, a meghajlásán azonban muszáj felnevetnie.*
- A combracsapás az azért erős túlzás...
*Mondja kissé nevetve, majd ismét feláll, hogy megmutassa a helyes mozdulatot.*
- Inkább csak ráhelyezésnek nevezném. *folytatja, s közben a tenyerét a combjára teszi* És sokkal lassabban hajolsz meg, miközben lehajtod a fejed. *Miközben beszél, szép lassan erőhajol. A háta gyönyörű egyenes vonalat mutat. A fejét is lehajtja.* Ez amolyan tisztelet kifejező dolog. Ha nem hajtod le a fejed, akkor tiszteletlen vagy a másikkal szemben.
*Fejezi be a helyreigazítást, miközben felegyenesedik.*
- Egyébként nem hiszem, hogy hülyeség más kultúrák felől érdeklődni. Persze fura, hogy valami ami nekem természetes, másnak nem az, de egész biztos tudnék én is olyat kérdezni, ami neked alapvető dolog lenne.
*Nyugtatja meg a fiút, a maga sajátos módján. Hisz még emlékszik, amikor a kézfogásról tanultak odahaza, tiszta őrültésgnek tűnt. De mostanra kezdi megszokni ezt a formát is. Persze biztos sok mindent kell még tanulnia.*
- Hogy lesz valakiből prefektus?
*Tesz fel végül egy számára érdekes kérdést. Ő világéletében "csak" a legjobb tanuló volt mindenhol, korábban nem is foglalkozott azzal, milyen más tisztségek vannak egy iskolán belül. De ez az iskola sokkal közelebb áll hozzá, mint a korábbiak, így jobban is érdekli minden, ami itt történik.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 02:17

*Az elméletre bólint egyet, kicsit megvakarva az állát.*
-Hát, ahogy mondani szokás, kinek mi a természetes. Van, akinek az, hogy a későbbiekben is hasznosítja az itt megszerzett tudást, év van olyan, akinek csak annyi, hogy átmenjen egy-egy vizsgán.- *Vállat ránt, ő valahogy a kettő között áll. Ami érdekli azt megtanulja, ami nem azt nem. Bólint a két tantárgy hallatán.*
-Azok nem rosszak, bár szerintem az igazi az a Sötét varázslatok kivédése, egész jó buli szokott lenni a gyakorlati része. Aztán meg ami még úgy érdekel az a Legendás Lények Gondozása, csak a lények miatt, amúgy megtanulni nem igazán akarom.- *Bár ő minden tantárggyal így van, bejár, mert érdekli, csak ne kelljen megtanulnia. Aztán következik a nevetés, amiből meg tudhatja, hogy eléggé elrontotta a dolgokat, így zavartan, de nevet a lánnyal együtt. A helyes mozdulatra figyel, és nagyon fülel a hallottakra. Aztán követi a lányt, és szintén meghajol, miközben a fejét is lehajtja, de mivel figyelni akar Kumikora, ezért kicsit kitekeredett helyzetben van most a nyaka. Aztán pedig biccent egyet, hogy megértette a hallottakat, aztán nagyobb lendülettel jön vissza, míg jobb kezét a derekára helyezi.*
-Hát mit ne mondják, látszik a tartásodon, hogy nem most kezdted.- *Párszor megforgatja a felső testét, mintha csak valami reggeli nyújtó gyakorlatot végezne, aztán nagyot roppan a háta, mire elégedetten szusszant egyet. A kulturális dolgokra bólint egyet.*
-Jó, csak egyesek néha a falra másznak az ilyenektől. Egyszer egy franciától, megjegyzem sráctól, kérdeztem, hogy ők miért puszival köszönnek el, még ha fiú-fiú van, akkor is. Hát basszus, rögtön halott lettem volna, ha tekintettel meg tudnának ölni. Szóval az óta félve kérdezem meg az ilyen dolgokat.- *Karjait széttárja, és megrántja a vállát. Soha nem értette az ilyen túl reagálásokat. De hát nem mindent tudó. Leül a lány mellé a szökőkút szélére, és a kérdésre sóhajt egyet.*
-Hát, magam sem tudom. De ahogy észrevettem nem feltétlenül a legjobb diákokat választják ki. Már, mint a legjobban tanulókat, mert lehet, hogy visszamondja, amiatt, mert tanulnia kell. Legalábbis a barátnőm ezért mondta le a címet. Amúgy egyik nap megkeres a karvezetőd, vagy hagy neked egy üzenetet, hogy keres, lemész az irodájába, megdicsér az eddigi eredményeidért, aztán közli, hogy lehetsz prefektus. Szóval nem tudom, lehet, hogy megjelenésre megy. Ez az, amivel én sem vagyok tisztában… De szerintem bárkinek van esélye.- *Bíztatóan mosolyog a lányra, de közben kicsit ránt is a vállán.*
-És amúgy honnan jöttél? Már, mint azon belül, hogy Japán. Mert én valahogy nem ilyennek képzelek el egy Tokióból érkezett diákot. Azt valahogy úgy tudom elképzelni, hogy folyton búj valami gépet, vagy feltalál egy robotot, ami éppen a… Szóval éppen valami újabb egyszerű feladatot végez el. És folyton kérdezgeti, hogy hány mobil van egy tenyerében. Bár elég nehezen lehetne megoldani a dolgot, elektromos áram hiányában…- *Elgondolkozva megvakarja az állát, aztán hirtelen kapja vissza a tekintetét.*
-Bocsi, ne vedd sértésnek, nem azért mondtam.- *Szabadkozva emeli fel a két kezét maga elé.*
Vissza az elejére Go down
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 02:44

*Kumiko végül igazat ad, magában a srácnak, végülis van aki, csak azért jár iskolába, hogy legyen valahol, azokat biztos nem érdekli a tanulás. A fiú által említett tárgyakat ő nem tanulja, de többektől hallott már róluk, és egész biztos, hogy érdekesek. Neki azonban a szakmájához felesleges lenne. Ezért nem is vette fel őket. Ezt a fiúval is közli.*
- Azok is biztos érdekes tárgyak, de én nem vettem fel őket. Csak azokat a tárgyakat vettem fel, amik a gyógyító-méregkeverő pályához szükségesek. Jah meg a mitológiák és vallásokat. De azt csak azért, mert a kvh-nk tartja.
*Figyeli, ahogy a fiú leutánozza a mozdulatait. Majd ahogy felegyenesedik, azt is látja, hogy az a derekát tornáztatja. A hangos roppanásra becsukja a szemeit és egy kicsit fel is nyög. Nem szereti az ilyen hangokat. Ennél már csak az a rosszabb, ha valaki végighúzza a körmeit a táblán.
Raphael megjegyzésére azonabn újra mosoly jelenik meg az arcán*
- Másodszorra már te is sokkal jobb voltál. De ha ennyire ropog a hátad, szerintem maradj a kézfogásnál.
*Teszi hozzá viccelődve, mivel az ő füleinek szinte fizikai fájdalmat okozott a reccsenő hang. Megrökönyödve hallgatja az esetet a francia fiúval. Egyrészt mert szerinte nincs abban semmi rossz, ha valaki nem tud valamit, de meg meri kérdezni, másrészt mert úgy gondolja, mindig örülni kell annak, ha valaki nyitott más kultúrákra.*
- Hát én mondjuk nem tutdtam, erről a francia szokásról, de az is biztos, hogy sosem viselkednék így, ha valaki Japánról és a hagyományairól kérdezne.
*Visszamosolyog a fiúra és reméli, hogy mostmár nem fogja magá rosszul érezni a másik. Ha kérdezni akar, tőle nyugodtan kérdezhet. Raphael veszi a lapot, és egy igen érdekes gondolattal áll elő a lány szűrmazását illetően, akinek erre megint mosolyognia kell.*
- Igen... A tokióiak elég kockák... Én Kiotóból jöttem. Ott a mai napig elég hagyomány tisztelő emebrek élnek. Vagyis, a jövőben is azok fognak élni, mert most a középkorba még Tokió is normális helynek számít. Egyébként nem sértődnék meg. Sajnos van igazásg abban, amit mondtál.
*Reméli, hogy a rövidke válasza is érthető a fiú számára, bár nem tudja, mennyit tud a többi városról. Tokióról elég jól elmondta milyen. De mindegy is. Ha érdekli a dolog, majd úgyis kérdez még. Viszont ő még nem tudja, honnan származik a pugnaxos, és ennek hangot is ad.*
- Te honnan kerültél ide?

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 03:16

-Ohh értem. És a kettő közül melyik szeretnél lenni? Csak, hogy tudjam, hogy ha vállalkozok egy önkéntes kísérletre, mit várhatok. Bár így első ránézésre nem nézel ki valami pszihopatának, de ahogy többen mondták jobb félni, mint megijedni. Amúgy a mitológia sem olyan rossz… Csak az ember próbáljon meg rajta nem látványosan horpasztani.- *Hangjában egy kis színlelt aggodalom is van. Bár talán jobb az ilyenekkel nem viccelődni. A dicséretre, ajkaira egy mosoly kúszik, bár látja a lányon, hogy mennyire nem tetszik neki az ilyen és ehhez hasonló hangok, de hát kopnak a csontok az öregkor eljövetelével.*
-Rendben, úgy lesz.- *Fogadja meg Kumikonak, hogy a hajolgatással nem próbálkozik, hanem marad a szimpla kézfogásnál. A francia szokásokra csak kicsit elhúzza a szája szélét, és megpróbálja felvenni a francia akcentust.*
-Hát nem is csodálkozom rhajta, hogy oly arhogáns népnek tarthanak minket.- *Ez nem tudja, hogy mennyire sikerült, mivel ilyet elég kevésszer játszott el, de a szándék a lényeg. Aztán mosolyogva hallgatja végig a lány származását, és a városokat.*
-Kiotóról még nem hallottam, de érdekes hely lehet, főként, hogy ha ennyire tisztelik a hagyományokat. De ha úgy vesszük, azért a muglik sokat köszönhetnek Tokiónak. Ultra vékony, hajlíthatos telefon, hogy oda ne rohanjak.- *Kicsit lenéző hangnemben mondja, de csak amiatt, mert neki nem volt ilyenje, pedig nagyon oda van a modern technológiáért. A származására rákérdezve, mosolyogva válaszol.*
-Én Kanadából jöttem, azon belül pedig Vancouverból. Az a nyugati partoknál lévő kikötőváros. Egész jó hely én szerettem, bár így a középkorban nem hiszem, hogy bármi is lenne ott, ahol van.- *Nevet egy kicsit a dolgon.*
-Tényleg…- *Egy újabb érdekes kérdés fogalmazódott meg benne.*
-Ha ti annyira követitek a hagyományokat, akkor van olyan asztalotok, amit általában télen használnak? Tyhű, ha jól tudom kotatsu-nak hívják, bár egy rajzfilmben láttam az egészet, szóval nem is biztos, hogy így hívják, vagy, hogy létezik egyáltalán.- *Egy pillanatra összevonja a szemöldökét a saját kérdésein, és azoknak a keletkezéséről.*
Vissza az elejére Go down
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Pént. Jún. 26 2009, 03:51

- Igazából mindkettő érdekel. Szerintem csak akkor lehet hatásos ellenmérgeket készíteni, ha tisztában vagyunk a mérgek készítésével és hatásával. Szóval, azt hiszem a méregkeverés az elengedhetetlen része a gyógyításnak.
*Feleli őszintén, és reméli, hogy a fiú nem riad meg ettől a választól. A mitológiák és vallások tanórára tett megjegyzésen csak mosolyog. Ő mondjuk igyekszik mindig nagyon odafigyelni. De ha már az unalmas óráknál tartanak, be kell vallania, hogy van egy, amit nagyon nehezen tud végig ülni.*
- A krisztallográfia szerintem sokkal unalmasabb... És a tanárt sem bírom...
*Félve pillant a fiúra, vajon most mit gondol róla? Ő a nagy stréber azt mondta, hogy nem bír egy tanárt és hogy unalmas az óra. De tényleg az. Nem lehet ezen változtatni. Pedig maga a tárgy fontos a gyógyítói pályához. És talán ha más tartaná még érdekes is lehetne. Az ehhez hasonló gonolatok azonban hamar kikerülnek a fejéből, ahogy a fiú utánozni kezdi a franciát. Bár ő maga sosem beszélt még igaz franciával, hitelesnek találja a srácot és egyszerűen elneveti magát. Később azonban a fiú hangjában enyhe lenézést, talán irigykedést fedez fel a mugli kütyük birtoklói felé.*
- Nekem is olyan volt... Nem nagy szám. Pont ugyanazt tudja mint a többi. Tévé, zene, fénykép, lépésszámláló, valódi zenés csngőhang, stb... Telefonálásra meg már nem is használják....Mugli születésű vagy?
*Meséli Kumiko az otthon használt mobiljának funkcióit csak úgy dióhéjban. Az utolsó kérdés csak úgy kicsúszik a száján. És rögtön a szája elé kapja a kezét és egy bocsit is suttog az ujjai között, miközben a fiúra pillant.
Figyeli ahogy Raphael a hazájáról beszél, és látja rajta, hogy tényleg szereti az a helyet...*
- Kanada biztos jó hely. Tanultunk róla, bár nem sokat...*majd a középkoros megjegyzésen csak elmosolyodik.*
- Nah jah, még csak valamikor most fedezik fel azt a kontinenst. Ugye?
*Kérdezi meg, kicsit bizonytalanul. Az ő tanárai állandóan csak Japánt szajkózták. Egyedül az angol tanár beszélt az angol nyelvterületekről... de nem sokat. Inkább a nyelvtanra koncentráltak.
Meglepi, hogy a fiú mennyi mindent tud hazájáról. És a meglepetés az arcán is megmutatkozik mikor a fiú a kotatsu-ra hivatkozik.*
- Igen jól tudod és létezik. Nekünk is van kotatsunk. Szerintem 4 is. *Bólogat, majd elgondolkodik, hogy jó számot mond-e. De végül csak mevonja a vállát. Tulajdonképpen neki mindegy mennyi van nekik. De látva a fiú érdeklődését megpróbálja megmagyarázni a dolgot.*
-Tudod az édesanyám teamester és a téli szertartásokon kellenek azok az asztalok...Csak nem szoktál japán rajzfilmeket nézni? Még senkivel sem találkoztam itt, aki nézett volna ilyesmit...
*A rajzfilmekről még tényleg nem beszélt senkivel sem, amióta ide érkezett. Kellemes meglepetéseket okoz neki a pugnaxos.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dana Delia Diamond
Diák - Pugnax
avatar

Female Oroszlán Jelige : Kívül angyali, belül ördögi teremtés
Hozzászólások : 36
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Kedd Jún. 30 2009, 19:09

~ Dana & Feyd ~

*Dana első pillantásra meghökken, hogy a fiú Kisangyalomnak fogja szólítani, de miért ágálna ellene, végülis ha jól emlékszik ezt a nevet még senki nem használta irányába. Egyenlőre nem teszi szóvá, hagyja, hogy a fiú is kibontakozzon előtte, miközben ismét a csobogó víz alá tartja hosszú ujjait és végigsimít egy újabb tincsen, hogy a nedves haj megcsillanjon a kerti lámpák fényében.
A hűvös levegő, mintha felforrt volna egy ideje, elmúlt a hidegrázás, a libabőr, talán talárját a semmibe ejtve sem fázna. Azt mégsem dobja le, nem lehet, hisz túl lengén és kacéran van ahhoz felöltözve, hogy úgy mutogassa magát mások előtt itt az iskolában. Iskolán kívül nincs gond, szemrebbenés nélkül felvesz bármilyen szexi rucit, de itt mégiscsak más a helyzet, ez nem a való világ, ez annak egy átváltoztatott, csodálatosabb létformája, valami felsőbbrendű, ami megmagyarázhatatlan és lenyűgöző.
Lelke mélyén a szavak feltörni vágynak, szabad utat enged nekik, úgy dönt nem fogja vissza mondandóját, miért is tenné, hisz nem akarja megjátszani önmagát és legbelül eltemetni azon szavakat, melyek kikívánkoznak ajkai közül.*
- Szóval ezentúl a Kisangyalod leszek? – teszi fel bájos mosollyal az arcán a kérdést – Mivel is jár ez a hivatás? – kacérkodik tovább.
- Tudod, ha én kiérdemeltem ezt a csodás becenevet, talán találhatnánk neked is valami hozzád illőt – néz gondolkodó tekintettel. *Nem is tudja mi lenne a megfelelő név erre az elbűvölő teremtésre, de biztos akad megfelelő szó, kifejezés őrá is csak még nem sikerült megfogalmaznia.
A szőke hajú szépség nem tudta nem észrevenni a beszélgetés folyamán, hogy a fiú folyamatosan igyekszik fenntartani a szemkontaktust, ő olykor elnéz jobbra vagy balra, esetleg fel a csillagos égre, de nem tudja sokáig távol tartani tekintetét a megbabonázó szempártól. Feyd mosolya élesen hasítja át az éjszaka sötétjét, kedvesen, megbabonázóan. Danát zavarta, hogy pironkodó orcáján is ellebbent egy-egy mosolyt, de most mit szégyellje, legalább egy kis színt sikerül varázsolnia pofikájára és nem hat olyan sápadtnak a holdvilág ezüst színének köszönhetően, mely a fiú haját még csillogóbbá, selymesebbé, ezüstösebbé varázsolja. Jól áll neki a holdfény – mosolyodik el sületlen gondolatain.
Gaz csábító… Igen, az a megfelelő szó Feydre, aki zökkenőmentesen képes ontani a bókokat, mintha betanulta volna vagy éppen felolvasná a „Csábítás Művészete” című Dana fejében megszületett könyvből.*
- Igen, Gaz Csábító vagy – ismétli meg széles mosollyal orcáján – Talán ez a megfelelő becenév rád. Hogy miből jöttem rá? Hát a bókjaid elég árulkodóak egy olyan csaj számára, akit a külvilágban állandóan próbáltak ledönteni mindenféle szép szóval a lábáról, de tudod rájuk már immunissá váltam az idők folyamán, igyekszem kiszűrni az őszinte és a hazug bókokat, mondjuk félsikerrel, de egyszer majdcsak rájövök a trükkökre. Hogy úgy nézel-e ki? Hát… - nevet fel és simít végig a fiú egy apróbb tincsén – ez a haj, ez a szempár… - húzza szélesebbre ajkait, majd hirtelen kapja vissza kezét – Ne haragudj – vág bűnbánó arcot, már megint elragadtatja magát, ideje lenne felfognia, hogy nem otthon van…
*Feyd mosolyogva emelkedik a kút széléről. Dana szeme szélsebesen jár, na tessék, már el is riasztotta új ismerősét butaságaival, nagy szájával és kacérkodásával. Le kellene állnia végre és nem ellenségeket és haragosokat, hanem barátokat szereznie.
De a fiú nem megy el, felé nyújtja kezét, melynek következtében Dana szemei elképedtből a meglepettbe csapnak át. Sétálni hívja a gyönyörű csillagfényes éjszakába. Agya villámgyorsan pörög, hogy elfogadja-e a meghívást és helyezze kacsóját egy idegen kezei közé, de ajkai szóra nyílnak, nem várják meg a villámsebességgel zakatoló gondolatok végét.*
- Sétálni? Miért is ne? Én is imádom az éjszakát és nem félek attól sem ha eltévedünk – néz a fiúra sejtelmesen – De bízni benned? Alig ismerjük egymást, így… - megrázza buksiját – Miért is ne? Éljenek az éjszakai kalandok! – nyújtja kezét a fiú felé és erős kezébe kapaszkodva egy szempillantás alatt szökken talpra. Kezeik még összeérnek, a közelség már picit bizarr, ezért egy apró lépéssel hátrál egy alig észrevehetőt.
- Indulhatunk? – villant az új ismerősére egy bájos mosolyt.
*Nem éppen a romantika híve ő, inkább a kalandoké és az éjszaka még nagyon hosszú, bármi megtörténhet… Szíve hevesen kalapál, de valahogy bizalommal viseltetetik a fiú iránt. Kezei kicsusszannak a másikéból és lábai megindulnak előre egy sötétebb ösvény felé…*
- Gyere – nyújtja most ő a másik felé kacsóját – Nem igazán ismerem még a kertet, az ösvényeket, főleg így éjszaka, nem tudom te mennyire vagy jártas ezen a téren, ha egyáltalán nem, akkor ideje felfedeznünk az udvart – kacsint egy alig észrevehetőt útitársa irányába.
*Szíve csak remélni tudja, hogy a fiút nem rémíti meg viselkedése, erős akarata, tettrekészsége, de ő nem a gyengeség híve, ha fáj, ha ordítani tudna bánatában, akkor is mosolyog és igyekszik nem mutatni belső kínjait, még ha szíve meg is hasad… De olykor feltör a sok keserűség, fájdalom és akkor eltörik az a bizonyos mécses…*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Júl. 16 2009, 15:17

[Kumiko, Raphy]

*Arwen a szép időnek köszönhetően sétált ki a szökőkúthoz. Mivel elég meleg van sehol se bír meglenni, így inkább sétál. Egy rövid, vékony nadrág van rajta és egy top. Még ebbe is belesül a lány, de hát nem vehetett fel fürdőruhát. Elég viccesen nézetne ki. Mikor közelebb ért a szökőkúthoz két ismerős arcot látott. Odalépett hozzájuk, majd köszönt nekik.*
- Sziasztok! Ti se bírjátok ezt a hőséget?
*Kérdezte mosolyogva, bár most nem igazán jött mélyről. Ebben a melegben még mosolyogni sincs kedve az embernek. Megvárta a választ, majd közelebb lépett a szökőkúthoz és leült a szélére. Belemártotta a vízbe a bal kezét, majd kirázta a hideg. Kellemesen hűvös volt a víz, szívesen megmártózott volna benne. Nem is foglalkozna a többiekkel, de ha egy tanár meglátja, hogy a szökőkútban fürdik lehet ugrana a prefektusi címe. Fejét elfordította és Kumiko-ra nézett. Kis lendülettel le is locsolta a lányt. Nevetve hátradőlt mikor észre vette, hogy ez így nem lesz jó és pár pillanat múlva bele is borul a vízbe. Próbált kikecmeregni, bár ez eltartott egy ideig. Mikor kimászott a szökőkútból a haját kicsavarta, majd a ruhájára nézett. Mivel elég meleg volt, így nem csavarta ki a ruháját, mondván úgy is megszárad. Legalább kicsit lehűsítette magát, csak nem pont úgy ahogy szerette volna.*
Vissza az elejére Go down
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Júl. 16 2009, 15:58

*Értelmes arcot vágva bólogat párat, bár kissé elgondolkozik azon, hogy mi hogyan kapcsolódik egymáshoz, de annyira még ő sem szőke, hogy ezt ne értse, így a végére egy határozott bólintással zárja le a dolgokat. Az újabb tantárgy említésére kissé megvakarja az állát.*
-Hát azt meg kell hagyni, hogy tényleg nem egyszerű óra a Krisztallográfia, de mivel már csak ez hiányzott az óráim közül, így úgy döntöttem, hogy felveszem. Talán nem kellett volna, de hát, mindegy, átvergődök rajta.- *Nos igen, talán elhamarkodott döntés volt, de ha nem veszi fel, akkor nem is tudja, hogy miből marad ki. De nincs mit tenni, majd jövőre változtat a csoportokon, ha nagyon, muszáj lesz. Elmélkedéséből egy nevetés zökkenti ki, még hozzá Kumikoé, és érdeklődve hallgatja a felsorolást.*
-Nos igen, a mobiltelefon teljesen elvesztette az értelmét… A kérdéssel meg semmi baj sincs.- *Mosolyogva legyint egyet, ő nem szégyelli.*
-Hát nem tudom, hogy a mágus világban, hogy mondják az ilyet, már, mint milyen kifejezés van rá, de visszatérve a témához. Anyum mágus volt, apám mugli, aztán, a mugli világban éltem, de úgy, hogy tudtam, hogy létezik a mágus világ, és, hogy én is mágus vagyok.- *Kicsit érdekesen, és sok szóismétléssel, de elmondta a lényeget. Hiába, ezt jobban nem tudta megfogalmazni, de ha visszakérdez Kumiko, akkor értelmesebben is kifejti a dolgot. A kérdésen elgondolkozik.*
-Hát szerintem azt kicsit később fedezték fel. A városiak viselkedését elnézve, szerintem a sötét középkorba csöppentünk, és kissé később fedezték fel Amerikát. Pláne Kanada nyugati részeit. Legalábbis szerintem, bár ki tudja.- *A végére megrántja a vállát, sosem volt jó történelemből, de hát ez van, ezt kell szeretni, vagy nem szeretni. Kumiko arcáról valami meglepettséget olvashat le, de végül aztán nem kérdez rá, csak tovább hallgatja a lányt.*
-Aha, értem. Biztos jó lehet, bár nálunk az esti szertartások kb annyi volt, hogy végig hallgattam apám… Hm… Hogy mondjam…? Vélemény kifejtését a jéghoki csapatokról… Szóval számomra egy téli tea szertartás maga a felüdülés lenne.- *Mosolyog a lányra, és már válaszolna az újabb kérdésre, amikor megzavarják. Hátra pillantva egy ismerős lányt pillant meg.*
-Szia Arwen! Hát lényegében én csak kijöttem, de mondjuk igaz, hogy meleg van.- *Egy pillanatra felpillant a napra. Meg kell hagyni tényleg erősen süt a nap, de hát mit kezdjenek magukkal. Amíg Arwen elszórakozik, Kumiko felé fordul, és válaszol a kérdésre.*
-Igen, néztem animéket. Meg kell hagyni elég sok érdekes sorozatot láttam. Lényegében egész jók voltak, csak hát egy-kettő, amolyan elborult elmés volt. Én jól…- *Ekkor azt látja, ahogyan Arwen lefröcsköli a beszélgető partnerét. Pár csepp rá is érkezik, de komolyabban nem foglalkozik vele. Aztán a következő kép az, hogy ahogyan a jól szórakozó lány a szökőkútban köt ki. Kicsit felvonja a szemöldökét, és halkan megjegyzi.*
-Az oké, hogy meleg van, de van uszoda is.- *Ajkaira egy széles mosoly kúszik, na persze nem azért, mert olyan kárörvendő lenne, hanem csak más szép emlékek miatt.*
-Esetleg, segítsek a megszáradásban?- *A mosolyát visszafogja, a kérdést komolyan gondolja. Ha már a levegő a természeti eleme, akkor hagy használja ki.*
Vissza az elejére Go down
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   Csüt. Júl. 16 2009, 16:46

[Raphy, Togi]

*Figyeli Raphy minden szavát, hátha később szüksége lesz valamire belőle. Bár az is igaz, hogy a pugnaxos, nem mond túl sok használhatót. Mindenesetre ő is bólogat, hogy érti, meg igen-igen úgy van...
A család leírás már valamivel érdekesbb. Kumikonak furcsa, hogy egy félig mágus csemete mugliként nevelkedik. Igaz ő is járt mugli iskolába, de őt otthon mindenre megtanította a papája. Persze ez nem az ő dolga, meg ahány ország annyi szokás. Az Amerika felfedézésével kapcsolatos dolgokon elgondolkodik.*
- Én még nem voltam a városban, de tudod mit, hiszek neked!
*Mondja mosolyogva, de magában el is határozza, hogy nem fog kilépni a kastély területéről, amíg vissza nem kerülnek a jelenkorba. A jéghkis szertartásokon elhúzza a száját. Az pont egy olyan sport, amit nem szeret. Nem mintha sok sportot szeretne. De azért annyit muszáj hozzáfűnie, hogy a teaszertartás az nem jó.*
- Én mondjuk, nem nagyon szeretem a hokit. De a tea szertartásoknál biztosan jobban élvezném. Tudod utálom a teát.
*Az érkező Arwenre pillant és ő is szépen visszaköszön.*
-Szia Arwen! Szerintem nem vészes a meleg.
*Lehet furcsán néznek rá, de igazat mond. Bár az is igaz, hogy az ő hő érzékelése nem éppen normális, amióta kórházba került, de ezt nem szokta reklámozni. Inkább Raphael válaszára figyel, észre sem veszi, milyen merényletre készül ellene a signumusos lány.*
- A francba Arwen! A könyvem!
*Kiált fel végül, mikor "betemeti" a víz és rögtön felpattan, hogy megtörölje magát. Ahogy Arwen a vízbe pottyan, nevethetnékje támad.*
~Megérdemelted.~
*Gondolja magában és csak nevet a pórul járt lányon. Raphy szavai csak még jobban nevethetnékje támad. Majd kapcsol, hogy ő nem is tud róla, hogy itt van uszoda is, így rá kérdez.*
-Tényleg van itt uszoda? Miket meg nem tud az ember...
*Tényleg nem fedezte még fel, hogy van uszoda. Nah, nem mintha lement volna úszni. Raphael Toginak szánt kérdésére is válaszol.*
- Hagyd megérdemli, egyébként is elég jó idő van, majd megszárad. Ugye?
*Néz rá a másik lányra, kissé kárörvendően. Hiába az extremusos éne nem szunnyad örökké a mélyben...*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Szökőkút   

Vissza az elejére Go down
 

Szökőkút

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 ... 17  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: A kastély parkja :: A kastély körüli park-


Free forum | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Free blog