Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Kastély körüli park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 24 ... 43  Next
SzerzőÜzenet
Nagyszentmiklóssy Zsombor
Diák - Extremus
avatar

Jelige : Illúzióromboló
Hozzászólások : 17
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Hétf. Ápr. 27 2009, 20:29

Hát, Zsombor mondhatni, hogy ilyen szemszögből szöges ellentét. Meg másban is, de mondtam már, hogy az ellentétek vonzzák egymást? Igen, ez egy nagy igazság, a való életben is meg lehet rengetegszer tapasztalni. Nárcissza nem hétköznapisága pedig csak "felizgatja", kifejezetten tetszik neki ez. Hiszen ha nem így lenne, lehet, hogy most sem beszélnének, hanem azonnal kerülné a lányt. De nem, ő nyitott az újdonságokra, szóval kifejezetten élvezi, ha a lány társaságában lehet. És ebből szerencsére nincs hiány, a nagybetűs Sors gyakran összeveti őket.
Nem kell menekülni. Az érzelmeknek tilos megálljt parancsolni, csak azért, mert úgy érezzük nem állunk rá készen. Itt nem azzal kell törődni ilyenkor, hanem azzal, hogy sodorjon magával az ár, és abban lubickolva szakítsuk le a gyümölcsöt az útbaeső fákról, majd a negédes gyümölcsbe harapjunk bele, és éljük az ízét... Melyhez fogható talán nincs is a világon. Az, hogy ebből a későbbiekben mi lesz, az még a jövő zenéje, azt később is át lehet beszélni, konkrét mederbe lehet terelni. De nem..! Ne adjunk fel soha azt, ami kell nekünk, mert ha nem küzdünk érte, akkor elillan. A lehetőségeket pedig sosem szabad futni hagyni.
- Akkor miért nem ölelsz? Nem akarsz netán? - kérdezi, és igen, ő is odateszi azt a bizonyos gúnyt, mely a lányból is hallatszik. Nem kötekedni akar, csak kipréselni egy teljes átérzést Nárcisszából, hogy ugyanolyan szenvedéllyel érezzen a fiú iránt, mint ahogy ez felé megtörténik.
- Akkor ne is próbálkozzon - flegma megjegyzést ereszt ki magából, szinte rendre utasítva így, közvetve a fiút. Olyan érzést akar ez kelteni, nem tudom mennyire megy át az írásomon, mintha ott lenne Daniel, és így akarná elküldeni a helyre, ahova mennie kell - Nárcissza szerelmi érzelmeitől nagyonis távolra. És ez nem kutyával való bánás, csak egy szimpla baráti jótanács.
- Engem nem érdekelnek a mellékhatásaid, a kockázataid. Én szeretlek téged, és mindenedet elfogadom. Én mindent vállalok, érted. Csak érted. Másért ezt soha sem tenném meg. De te más vagy, Nárcissza. Szeretlek. Teljes szívemből. És ezért, ha kell, mindenemet odaadnám. Ha kell, beteg leszek, nem érdekel, csak veled lehessek. Ez az egy számít. Hát nem érted? - a végére még egy kis értetlenkedő kérdést is odaszúr, persze nem azért, hogy felelősségre vonja a szerelmét, csak szimplán egy erősítést akar ebből előhozni. Amit elmondott éppen az előbb, teljesen igaz. Szerelmes. Talán életében először, igazán. Ha a lány mellett van, akkor nem érzi magát csak egy embernek a sok közül. Akkor igazi istennek... Melynek a forrása a lány maga, aki a megtesztelt titanisz, a földreszállt istenség, az Istennő, akire minden férfi felnéz.
Mennyei... földöntúli érzés.
Szerelem.
- És te? Szeretsz engem? - kérdezi, majd kezét a lány csípőjére teszi, és kicsit közelebb hajol a törékeny testhez. Még nem csókol. Előbb egy igent vár, utána tör magának utat. A macskával már nem is törődik, ha esetleg nyávogna, azt sem hallja meg. A szenvedély magával röpíti, egy távoli világba.
Ismétlem: szerelem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Pént. Május 01 2009, 14:45

[Cala Ninquë, Amelie Clarkson]

- Tényleg szép gyermekkorom volt - bólint, miközben ő is az iskola csodás fényeit kezdi szemlélni. Még soha sem látta a sötét éjszakában iskolájukat, és most lenyűgözve áll meg egy pillanatra Cala mellett. - Sok mindent köszönhetek nekik, de legfőképpen azt, aki most vagyok - mosolyogva néz fel a lányra. - Ha van kedved, és édesapád sem bánja, a nyár folyamán én is és a szüleim is szívesen látnánk az otthonunkban - ajánlja fel kedvesen, észre sem véve, hogy előbújt belőle kis aranyvérű énje. De amilyen gyorsan jött, úgy is múlt el ez a pillanat. A tünde felvetésére elmosolyodik és bólint egyet. - Már én is észrevettem a kettőnk személyisége közötti hasonlóságot. Talán ezért is jövünk ki olyan jól, hiszen könnyen megértjük a másikat, és nem kell attól tartanunk, hogy az egyik csak jelképesen figyel oda a másikra, miközben valami másra gondol - fejtegeti halkan, miközben újra megindulnak a finom virágillatot árasztó parkban.
*Leereszti pálcáját, itt már nem érzi úgy, hogy komolyabb bajban lenne. A pislákoló fény még mindig ott játszik pálcája végén, de az is már csak a földet világítja. Eddig is tetszett neki az iskola, és annak minden furcsasága, de most rájött, hogy hiba lett volna, ha nem látja éjnek évadján az épületet. Csillogó szemei elárulják, hogy már nyoma sincs benne félelemnek. Cala érzéseire megértően bólint, de a kérdés kicsit meglepi, ezért megrázza fejét, és belefog a magyarázatba. *
- Igaz, hogy magántanuló voltam, de otthon a szüleim sok partit szerveztek - kezd a mesébe. - Ha szerencsém volt, akkor érdekes, okos embereket hívtak meg, akik között hamar feloldódtam, és őket sem zavarta, hogy van egy halom kérdésem - elmosolyodik. - Persze az is előfordult, hogy sznobok társasága gyűlt össze - fintorogva húzza el a száját. - Nekem abban a közegben is otthonosan kellett mozognom - megrántja a vállát -, de ez nem jelenti azt, hogy azt élveztem is. És Charles..., vele is könnyű volt, hiszen előtte a tanárom volt. Már ismertem a szerelmünk előtt, így nem okozott gondot a kapcsolatteremtés - folytatja halkan, miközben lassan sétálva haladnak a park zöld füvén. - Azt viszont nem tudom, hogy mit teszek, ha készen állok majd egy új...kapcsolatra - elhúzza a száját. - Nem szeretem ezt a szót, inkább használom a szerelem szót, de azzal meg a legtöbb fiút, férfit, ki lehet üldözni a világból - gúnyos hangja még saját magát is meglepi. - Fogalmam sincs, hogy könnyen nyitok majd, vagy zárkózott leszek, és a múlt mennyiben fog befolyásolni. Nem szeretek egyedül lenni - vallja be -, de azt sem tudom elképzelni, hogy most valaki más legyen mellettem. Egyszerűen megszoktam, hogy volt valaki, akihez mindig fordulhattam.
*Kicsit zavartan néz maga elé, majd egy nagy, mélyről jövő sóhaj hagyja el ajkait.*
- Azt hiszem, meg tanulnom, hogyan is élhetek egyedül, hogyan találjak önmagamra. Ez talán egy önismereti út, amin végig kell mennem. És az elején mindenképpen egyedül, hogy megtudjam, ki vagyok, mit akarok saját magamtól és az élettől - szemei ködösek, nincs is teljesen itt. Szavait magának, és Calának is intézi. Bólint egyet, mint aki meg akarja erősíteni saját szavait, majd a tünde lány felé fordul. - Van olyan barátod, aki nagyon hiányzik az otthoniak közül? - kérdezi, miközben megpróbál nem arra gondolni, hogy ő milyen sokukat vesztette el egy előítéletes felfogás miatt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Verona DiMains
Diák - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : zöld szemű boszi
Hozzászólások : 14
Évfolyam : Első
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szomb. Május 02 2009, 16:57

Nem túl kicsi bőröndöt húzva maga után jelenik meg új iskolája udvarán. Mély lélegzetvétel után tekint fel az ódonnak nem mondható épületre. ~Még mindig nem értem, hogy mi a fenét keresek itt!~ Az élete elég nagy fordulatot vett azok után, hogy Lucius elment a bagolykőből. Talán éppen ezért hajtott fejet Nagyanyja kívánalmának, miszerint itt kéne tovább folytatnia az iskolát. Bár, vannak, akik 18 évesen már nem iskolába járnak, neki ezek szerint még ez lesz a sorsa, egy jó darabig.
A szélfútta kósza barna tincseket kisöpri arcából, majd a hatalmas levegőt tüdejéből kifújva topog tovább a kastély felé.
Nos, félelmek, azok vannak jócskán. Bár, félteni nem kell, hiszen talpraesett a kis barna, de azért mégis egy vadidegen helyre került, vadidegen emberek közé. Ahogy a gondolatok végigsuhannak fejében, ajkába harapva fojtja el a kibuggyanni kívánkozó könnycseppeket. Mivel mindennél jobban számít neki Nagyanyja akarata, és tulajdonképpen ő bólintott, ő vállalta el, így siránkozásnak helye nincsen, csak tennie kell a dolgát, míg egy kis ideig, vagy legalábbis addig, míg valami mágikus diploma nincs a kezében, és nem tud elhelyezkedni a minisztériumba.
barátokat pedig eddig is könnyen szerzett, nem is az a csendes típus.
A sok tekergő gondolat, a költői kérdések annyira elvonták a figyelmét, hogy már ott topog az iskola bejáratánál. Ahogy így visszagondol a másik iskola előző 4 évére, az is így kezdődött. Kétségekkel telve, lassan, aztán pedig elröppent 4 év. nem mondhatni, hogy nem volt tartalmas, számtalannyi emlék köti az iskolához, talán éppen ezért is olyan nehéz az a kézmozdulat, amivel kinyitja az ajtót.
Nem is sieti el. Kicsit tétován igaz, de mégiscsak visszafordul, és lehuppan a fűbe. Ráér még bemenni azon az ajtón, míg itt ül, addig kicsit élhet a honvágyának.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Robert Trianus
Diák - Extremus
avatar

Male Oroszlán Jelige : Művészúr
Hozzászólások : 534
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szomb. Május 02 2009, 17:16

Nem csak a lány új az iskola falai között. De olyan szinten új, hogy egy másik iskolát hagyott itt ezért. Több ok is közrejátszott a döntésben, pontosabban a beleegyezésbe. Bár azért ő kezdeményezte a dolgot, de ennek csak később. Minden azzal kezdődött, hogy rengeteg időt töltött már otthon. Hát igen, az iskolától kezdett egyre inkább eltávolodni. Ezután pedig már Verona is elhagyta az iskola épületét, követve a jegyesét, akiről persze Robert még mindig nem tud, de a tények ezek.
Kötötte őt már oda valami..? Nem, sajnos már semmi. Ráadásul a család is költözött vissza Londonba, semmi keresnivalója nem volt már Magyarországon. Magyar tudását most félredobva újra az angolt kell kamatoztatnia, elővennie, pedig már kezdett kijönni a formából, mivel aktívan egy cseppet sem alkalmazta. De az idők változnak.
Méretes bőrönd lebeg előtte, melyben a dolgai vannak. Ezen kívül egy pirosas színű póló van rajta, és farmernadrág. Igencsak lazára fogta most, de a jó időben nem fog kabátban, vagy dzsekiben mászkálni, az biztos. Viszont talán nem is ez a legkülönösebb most rajta. Elég csak ránézni a fejére. Kivilágosodott, sőt, kiszőkült a haja, és enyhe borostát is növesztett, ami hogy jól áll-e neki, azt majd a nők eldöntik, nekik kell, hogy tetszen. Bár ő ennél művészibb, minthogy csak azzal törődjön, hány nő sóvárog utánna.
Először csak egy barna hajú hölgyet pillant meg, aki a fűben üldögél. Végigméri a hajvonulatokat, és ismerősnek csengenek. Nem, ez most már tényleg lehetetlen. Hiszen az iskola teljesen új, ahogy végignézte a diákok listáját, minden név teljes ürességet hagyott maga után, semmi tudást. Akkor mégis miért tekint olyan nagy örömmel a hosszú tincsekre..? Szíve nagyot dobban, de még nem árulja el a gondolatait senki előtt sem, először megbizonyosodik az igazságtartalomról.
Táskájáról leveszi a bűbájt, mire az nagyot csapódik a fűbe, talán egy kis nyomot is hagy a hirtelen jött nyomástól, de ezzel nem törődik. Megkerüli a lányt, és a szemeibe néz. Az arcát kezdi el fürkészni. És ezen a ponton megy fel a vérnyomása biztosan az egekbe.
Verona - jelenti ki magában. Megrázza a fejét, ez biztosan csak egy álom, és annak negédes gyümölcsének levét issza. Nem, ez már-már annyira abszurd, hogy ilyen még drága Robertünk eszébe sem juthat. Azért ennyire még ő sem elvetemült, ha arról van szó, hogy a fantáziájára hagyatkozzon. De nem, akárhányszor is csukja le a szemét, majd nyitja ki, ugyanazt a csinos alakot pillantja meg, igéző zöld szemekkel.
- Khmm... Szia - a megilletődöttség sajnos több szót nem enged neki. Még mindig nem ébredt fel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Verona DiMains
Diák - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : zöld szemű boszi
Hozzászólások : 14
Évfolyam : Első
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szomb. Május 02 2009, 17:33

Mit is csinálhatna az ember a fűben ücsörögve, egy vadidegen iskola előterében?! No igen, a kérdés költői, a válasz igencsak várat magára. Verona sem tudja igazán, hogy mit tehet ilyenkor az ember. Mintha valami vagy éppen valaki mentőangyalt várna. De az angyal igencsak késik, Vero pedig kezd beletörődni a sorsába. Elég agresszíven túr bele a hajába, néhány tincs fenn is akad ujjai közt.
- áucs...! - hallatszik egy halk, vékony hang.
Kis igazgatás után, újra visszakerülnek a göndörödő barna tincsek a helyükre. Bár, a fejszerkezet elég istenes, ahhoz képest, milyen volt 2-3 éve.
Kissé hunyorít, a vakító napsugaraknak köszönhetően. Mérgelődik is magában, amiért hosszú farmerját vette fel, és nem pedig az új halásznadrágot, amit Ríka hozott neki Londonból. De általában így szokott járni a zöld szemű Boszi. Ha az lenne rajta, akkor tuti hideg lenne, és akkor mérgelődhetne amiatt. Kicsit lazít vékony ingén egy két gomb kioldásával. talán senki nem szól be, ha kicsit kivillan a köldöke.
Két kezére támaszkodva dől meg kicsit hátra, és úgy figyeli a távolban mászkáló diákokat. Szeirnte mindenki fura szerzet. Jól lehet eddig leginkább csak könyvben, vagy éppen képen látott tünde, törpe szerzeteket, de éppen ez volt az egyik ok, amiért Nagyija ezt az iskolát választotta. El is mosolyodik a fura "lényeken", de aztán igyekszik moderálni magát, hiszen most itt ő az idegen. De az is lehet, hogy a gúnyos mosoly inkább csak Lucius mellékhatása, aki jókora egoval engedte útjára a lányt.
Igaz, a madarak csiripelnek, a szél kissé himbálja a közeli fák ágait, mégis elég jól kivehető, hogy a fűben közeledik valaki. Hirtelen fordítja arra a fejét, és kikerekedett szemekkel néz fel a már közelében tartó alakra. Igazából az "ezt nem hiszem el" gondolat futkos végig agyhullámaim nem egyszer, vagy százszor. És körülbelül úgy is pislog hozzá. De szerencsére nem ő az, akinek először meg kell szólalnia. Van ideje némi harácsolással hangot köszörülnie magának, no meg felpattanni a földről. Egészen Robert nyakába. Lehet, az angol fiú nem igazán díjazza a lány kirohanását, de Vero mindig is ilyen érzelem dús, és egyből kimutató emberke volt.
- Sziaaaaa! - az ölelés szoros, csak meg ne fojtsa szegény fiút. - Ezt nem hiszem el ... tényleg nem hiszem el.... e-e-eeeez hihetetlen... - kissé ellép, de nagyon minimálisat, hiszen ha egy álom is, nem kéne olyan gyorsan elillannia - ...te hogy? Hogyhogy? Mikor?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Robert Trianus
Diák - Extremus
avatar

Male Oroszlán Jelige : Művészúr
Hozzászólások : 534
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szomb. Május 02 2009, 17:58

Robertnek szerencsére ilyenen nem kell gondolkoznia, mivel rögtön egy ismerős arcot pillant meg, amint megérkezik. Hát igen, Verona meglátása igencsak nagy hatással van rá. Kicsit letekint a ruhájára, hogy minden rendben van-e vele, a hajába is beletúr, és csak ekkor fordul oda teljesen a lányhoz. Még pár futó pillantást ő is intéz a furcsa szerzetek felé, ő még könyvben sem találkozott velük, de nyitott az új dolgokra, habár néha kicsit konzervatívnak hathat.
A lány hirtelen a nyakába ugrik, amit természetesen egy ugyanolyan öleléssel hálál meg. Az, hogy ezt most tolerálja-e, vagy sem, meg sem fordul a fejében, hát milyen feltételezés ez! A meglepődöttség, és az, hogy most minden jobbnak tűnhet, mint eddig volt, egy új környéken, mindent elfeledtet vele, és ráadásul ezt Veronától elfogadja, ismeri már a lányt, és ezt a stílust szokta meg, mást egyáltalán. Ez az, ami hiányzott neki, és ennek a nem létezése miatt hagyta ott a másik iskolát is, Magyarországon, főleg úgy, hogy szülei is ezt tanácsolták neki.
És ez milyen jó döntés volt! A Sors olyan irónikus tud lenni, most mégis örömteli perceket okoz a fiúnak. Percek..? Évek, hiszen még sok időn keresztül lesz ideláncolva, de ez nem tántorítja el, hiszen biztos háttérre lelt most. Egy igazi, és régi, kedves társra. Akivel bár anno voltak érdekes pontok, hiszen többször el kellett válniuk, gyakran köszönés nélkül, mégis, amikor visszatért, ugyanolyan hévvel folytathatták a barátságukat.
Még percekig öleli a testet, miközben arcán folyamatos mosoly, vigyor nyugszik. Igen, ez hiányzott neki... És most minden rendbejön.
- Akkor legalább nem vagyok egyedül. Nagyon remélem, hogy ez nem csak egy álom. Huhh... Még mindig nem hiszem el - vigyor, vigyor hátán, szinte le sem tagadhatná az örömét, minden ki van rá írva.
- Otthagytam az iskolát. Nem kötött már oda semmi, szüleim is visszaköltöztek Angliába, jobbnak láttam, ha elmegyek. Főleg akkor, amikor megtudtam, hogy te is elhagyod az iskolát. Nem láttam értelmét. És, mint látod - mutat a fűben fetrengő bőrönd felé. -, én is most érkeztem nem régen. De áhh, ez hogyan lehetséges? Mennyi esély volt rá, hogy ugyanabba az iskolába jövünk tanulni?
Ezt nem hiszem eeel. - még azért magában is elmondja párszor. Folyamatosan ki-be járatja a szemét, azt mondják, hogy ez még egészséges is, hiszen a könny, mely a szem alatt van, mossa a retinát, így az nem szárad ki. Szóval duplán jól jár, ugyanis így csak elhiszi végre, hogy ez nem egy álom, hanem a tömény, és kőkemény, most mégis gyönyörű valóság.
- Mi újság feléd, miért mentél el te is..? És mi történt veled azóta? Melyik karban vagy? Én Extremus, vagy valami ilyesmi a neve. Remélem, hogy most is kartársak leszünk - szapora lélegzetvétellel kérdezi a dolgokat, hirtelen rengeteg dolgot, de ez az újratalálkozás öröme. És ez cseppet sem groteszk, vagy torz érzés.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Verona DiMains
Diák - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : zöld szemű boszi
Hozzászólások : 14
Évfolyam : Első
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szomb. Május 02 2009, 18:16

Az unalmas utazás, és a még unalmasabb kezdet után, mintha valami hirtelen robbant volna, és az eddigi képzeteket, "valóságot" hirtelenjében megváltoztatta volna. Amolyan endorfin robbanás, minek hatására Vero szíve majd kirobban mellkasából. Alig bír viselkedni, alig bírja csillapítani magát. Noha ellépett a fiútól, azért a keze még közel van kezéhez, mondhatni összeérnek, hogy azért érezze, hogy tényleg itt van, és nem csalás nem ámítás, talán, sőt, egészen biztosan többre számíthat ebben az iskolában, mint ahogyan azt elképzelte idejövetele során.
Mandulavágású zöld szemeit Robertre emeli. Igen, könnyedén kiolvasható belőle Vero öröme, boldogsága, és a a nyugodtság, miszerint nem is rossz. Azok a hülye kényszerképzetek, amikre az ember úgy rá tud kattanni néhány unalmas perc közepette. Nah jó, volt egy pár unalmas óra az, de nem is ez a lényeg.
Itt áll előtte Robert, aki igazán meghatározó személy volt a lány életében, annak ellenére, hogy olyan sok időt töltöttek távol egymástól. De mindezeket az időket a viszontlátás öröme feledtette.
- Ezt annyira nem gondoltam volna... - mondja hatalmas veronás vigyorával arcán - ... de még álmodni sem mertem volna róla.
Igen, ilyenkor elég nehéz értelmes mondatokat összerakni, főleg Veronak, aki amúgy is szerencsétlen tud lenni, nem hogy még a töménytelen endorfin hatására még beszéljen is.
- Engem nagyi küldött... vagyis - vesz egy kisebb levegőt, és nyomatékosítva magyarázza idejövetele miértjét - ... jobban mondva, kötelezően ajánlott volt ide jönni. Először pocsék volt, de most... áááá - még egy mély levegő, hatalmas vigyor, szikrázó szemek - ... most nagyon tutíííí. És drága barátom, nagyon úgy tűnik, hogy te az én sorsom, és én a te sorsod vagyok. - teszi hozzá egy szájszéli vigyorral. Nos, Robert nem menekül. Nem mintha futásra készen állna vero mellett, de még az esélyt sem kapja meg. Legalábbis a lány nem hagyja. Bele is karol ex- és mostani háztárs, barát és régi nagy plátói szerelem karjába, majd szépen sorjában válaszol a feltett kérdésekre.
- De azért hozzá tartozik a történethez, hogy Lucius, nem tudom meséltem-e róla, de mindegy is, nagyon hosszú, szóval Lucius elment Svédországba, Alexával elég csúnyán öszerúgtuk a port, és egyéb nem is annyira fontos történések miatt, már nem nagyon találtam a helyem. Egy kicsit voltam Svédben, majd a Nagyinál Olaszban, aztán feltett a vonatra, és itt vagyok. - mondja el egy szuszra- És igen, én is abba az extremusba vagyok osztva. Minő véletlen... - sunyi vigyor az arcán, bár hátsó szándék nincsen, épp csak hatalmas öröm, hogy már nincs elveszve, és újra önmaga lehet.
- Igencsak megváltoztál Robert Trianus! - beletúr a kósza tincsek közé, kicsit össze is kuszálja - gondolom döelenek utánad a csajok! - kis kaján vigyor, kíváncsi tekintet. No igen, Verona az Verona.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sebastian Diederick
Diák - Pugnax
avatar

Hozzászólások : 49
Évfolyam : Első

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Hétf. Május 04 2009, 16:24

*Egy magas, fekete hajó srác lép be a kapunk, fekete csuklyás úti köpenyt visel, vállán egy fekete holló ül és nézi a park fáit. A fiú kezében egy közepes méretű táskát tart amiben cuccai vannak. Köpenye alatt kopott farmert és egy megfakult ujjatlan pólót visel, alkarjára egy tok van felerősítve amiben tőrét tartja. A lepukkant suhancnak kinéző srác, leteszi táskáját egy pad mellé és leül. Csuklyáját lehajtja, így láthatóvá válik szép vágású arca és méregzöld szemei. Kisimítja egyik fekete tincsét ami szemébe lóg és nagyot sóhajt.*
-Nos Ed, itt vagyunk. *Szólal meg hollója felé fordulva.* - Ez az új otthonunk úgyhogy viseld jól magad, megértetted? *Kérdi vigyorogva és megsimogatja madár fejét. Kényelmesen hátradől és várja, hogy valaki jöjjön és útba igazítsa. Lábait táskáján pihenteti. Pár perc ülés után lassan elalszik, nem hiába hosszú út volt és ő elfáradt.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Bristow
Karvezető - Pugnax
avatar

Female Bika Jelige : Néniiii ^^
Hozzászólások : 852
Tantárgy(ak) : Számmisztika, Mitológiák és Vallások tanár
Kor : 42

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Hétf. Május 04 2009, 16:58

*Pergamennel a kezében sétál a parkban, miközben szemei mindenhol az új diákot kutatják. Még nem vezetett fel egy diákot sem a körletbe, ezt eddig Amber tette, de talán ő is meg fog birkózni a feladattal. Gyorsan végig néz magán, és kicsit megnyugszik. A megjelenése mindenképpen olyan, amit elvárnak tőle. Mélyzöld nadrágszoknyája vígan lebben minden lépésénél, fehér inge tökéletesen illik hozzá, felül pedig fekete talárját kapta magára, mert hiába volt jó idő, a szél néha erősen fújt. Nem volt véletlen, hogy általában kerülte a hideg országokat, nem szeretett fázni, még a kisebb szélfúvásokat sem kedvelte.
Már kezd kicsit ideges lenni, hogy az új diákot még mindig nem találja, amikor a padon észrevesz egy fiút, amint csomagja mellett éppen...alszik. Szemöldökét meglepetten felvonja, és elindul felé. Amikor odaér elé, még mindig semmi reakció, így halkan megköszörüli a torkát, s míg a fiú ébredezik, érdeklődve nézi a madarat. A mocorgásra visszafordul, és kicsit meglengeti kezében a pergament.*
- Sebastian Diederickhez van szerencsém? - kérdezte mosolyogva. - Dorothea Bristow vagyok, a Pugnax karvezető-helyettese. Üdvözlöm az iskolában. Én fogom Önt felkísérni a padlásra, ahol karunk klubhelyisége található. De mielőtt elindulnánk - kezdte, majd pálcájának egy lendítése után a fiú csomagja eltűnt. - Ne aggódjon, a szobájában sértetlenül megtalálja a dolgait - nyugtatta meg a fiút. - A madara inkább jöjjön Önnel, nem hiszem, hogy örült volna, ha csak úgy őt is oda küldöm - jegyzi meg mosolyogva, majd elindul vissza a kastélyba, és int, hogy a fiú is kövesse. Visszafelé gyorsabban megteszik az utat, és miközben belépnek a kastély kapuján, a fiú felé pillant. - Ha van esetleg valami kérdése, tegye fel nyugodtan - adja meg a lehetőséget, miközben bezárja maguk mögött a nehéz faajtót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sebastian Diederick
Diák - Pugnax
avatar

Hozzászólások : 49
Évfolyam : Első

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Hétf. Május 04 2009, 17:11

*Mikor hallja, hogy valaki megköszörüli torkát, lassan felébred, ásít egyet, majd az illetőre néz. Elmosolyodik és feláll.*
-Nagyon örvendek. Igen én volnék Sebastian. *Illedelmesen meghajol. Nem nagyon reagál arra, hogy a csomagok eltűnnek, ám a holló kicsit idegesen borzolja tollait.* -Megmondtam, hogy viselkedj. *Súgja neki csöndesen. Mikor Dorothea elindul ő is utána indul, nyugodt léptekkel halad mellette és figyelmesen hallgatja.* -Köszönöm, de nincs kérdésem.
*Követi amerre vezeti és alaposan szemügyre vesz mindent.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rafaella B. Carmen
Egyéb személy
avatar

Female Hozzászólások : 26
Tantárgy(ak) : Varázsfegyvertan tanár

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Kedd Május 05 2009, 22:12

*Egy alak jelenik meg a távolban. Egy karcsú, magas nő közeledik, légies, de határozott léptekkel. Sötétbarna haja fátyolként lebeg utána. Élvezi, ahogy a lágy szellő időnként bele-belekap a selymes, hullámos fürtökbe. Fekete blúza könnyedén simul tornázástól és futástól edzett alakjára, alul fekete farmerszoknya van rajta, lábaira a változatosság kedvéért fekete színű magassarkút húzott fel. Haját kibontva hagyta. Leheletnyi smink látható arcán. A késői óra miatt, apró lángocska lebeg előtte, s mutatja neki az utat. Bőröndjei közvetlenül mögötte lebegnek, konkrétan kettő bőrönd. Kezei így sem szabadok. Mind két kezében egy-egy ketrec van. A jobb kezében lévőben egy mongúz, a bal kezében lévőben, pedig egy kis sün lapul. Imádja az állatokat, s ez meg is látszik rajta. Persze a fő specialitása a varázstárgyak és a fegyverek, de emellett sok minden más is érdekli. Aki esetleg kitekint az ablakon, még nem tudhatja, hogy ki lehet az, de azért sejthető, hogy az új tanár az, aki az iskolában Varázsfegyvertant fog tanítani. Amikor megkapta a levelet, amiben felkínálták neki az állást, kicsit habozott, hiszen nem igazán akart elszakadni szeretett szülőhazájától, de végül elfogadta, s már boldogan és magabiztosan közeledik az iskola épülete felé.
A sötét miatt, igazából még nem sokat lát az épületből, de remélhetőleg, majd az idő alatt, amit itt el fog tölteni, lesz elég szabadideje rendesen megismerni a gyönyörű épületet és környékét. Azért amennyire sikerült, igyekezett körülnézni. Az ódon iskolaépület hatalmas méretei még a sötétben is jól kivehető. Igen sok ablakból szűrődik ki fény, ami barátságosabbá teszi az amúgy sem rémisztő épületet. E tavaszi estén igen csak kellemes az idő, s a virágzó fák kellemes illatot ontanak magukból. Egy pillanatra megáll, s lehunyt szemekkel mély lélegzetet vesz, ezzel beszippantva a kellemes illatokat.
A sün a kis ketrecében békésen szunyókál, de a másik ketrec lakója kevésbé ilyen nyugodt. A kis mongúz izgatottan nézelődik a rácsok között.
Rafaella mosolyogva megsimogatja a kis mongúz fejét, persze úgy, hogy leteszi a ketrecet a földre, megnyugtatja a kis állatot, majd visszaveszi a kezébe azt. Vesz egy mély lélegzetet és elindul az épület bejárata felé, mely a következő időben lakhelyéül és munkahelyéül is szolgálni fog. Arcára egy halvány mosoly ül ki egy pillanatra, majd folytatja útját az ismeretlen, az az a Tornerans Mágusképző Szakiskola épülete felé.*

//Egyből fagyok is!//


A hozzászólást Rafaella B. Carmen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 06 2009, 18:00-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ireth Benkovits
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Skorpió Jelige : Könyvmoly
Hozzászólások : 881
Évfolyam : Második
Kor : 45

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 13:30

*Irethet is kicsalta végre valami a kastélyból, ez a valami pedig nem más, mint egy egészen furcsa látvány. Amikor a lány felébredt, első dolga volt - mint általában mindig-, hogy kinyissa az ablakát, és mély levegőt szippantson tüdejéből a friss tavaszi illatokból. Ám a mai reggelen egy egészen furcsa és különös látvány várt kis főhősünkre, aki csak dermedten bámult ki az ablakából. Meg persze az a friss levegő sem volt az a megszokott friss levegő. A döbbeneből magához térve jobban kidugta a fejét a tárt ablakon, hogy teljesen körülkémlelhessen.* ~Még jó, hogy nem az alaksorban lakunk, mint az extremusosok.~ *És valóban, akkor ennyit sem látna. Nem sok fejforgatás után, máris észrevett a távolban egy városkát, ami egyálltalán nem hasonlított a megszokotthoz, amikor pedig még tovább bámészkodott, meglátott egy a távolban megbúvó kastélytornyot.* - Mi a fene...? *Nyögte hangosan és már sietett is, hogy felöltözzön és leszaladhasson az udvarra. Gyorsan kapkodta magára ruháit, szinte válogatás nélkül és rohanva, pillanatok alatt a parban találta magát. Tehát most itt áll a parkaban, éppen most lép ki a kastély ajtaján. Kissé fázósan dörzsöli meg karját, ám ezt nem csak a hideg okozza. Szó szerint borzong a látványtól. Körbetekint és elakad a lélegzete. A kastély ajtajától csak pár lépésnyire áll meg és mégis, minden olyan, mintha egy teljesen más helyen ébredt volna. Óvatosan felfelé emeli szemeit, fel a kastély megszokott falaira, de azokon semmi megszokottól eltérőt nem tapasztal. Végül gondolkozva a szája szélére harap és így próbálja meg kitalálni, mi is történik itt valójában.* ~Keresni kéne valakit, egy tanárt, vagy bármit.... Bár lehet ők még nem is tudják.~ *Ám nem mozdul helyéről, csak figyel tovább. Ő nem az a szelburdi faja, aki csak úgy máris futásnak ered, hogy körbenézzen a városabn. Nem, egyedül megfontolt és felnőttes észjárása van. Hiszen ki tudja, még akár veszélyes is lehet. Az a kastély pedig a távolban, amit éppen a szemével vizslat, neki nem tűnik egy hívogató és meleg, barátságos helynek. Bár legalább itt, a kastély közelében biztonságos... gondolja és reméli, hogy ez tényleg így is van, és nem csak áltatja magát. Felnéz az égre és halkan morogva felmordul.* - Ez legalább még kék. *Majd továbbra is a kastély ajtaja mellett marad, mivel zavarában azt se tudja, mit kellene most csinálnia.*

//Ha valaki szeretne, nyugadtan csatlakozhat Smile//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 17:28

Egy idegen jelenik meg a kapuban. Már messziről jól látható, hogy nagyon magas. Aranybarna haján táncot járnak a fények, s a halvány szél kissé összekócolja már így is zabolátlan tincseit. Vállát egy igencsak nagy méretű, fekete sporttáska nyomja, s ha idősebbnek is néz ki, mint az itt lévő diákok ebből leszűrhető, hogy bizony ő is diák.
Lassan, komótosan sétál végig a parkon, miközben sötét napszemüvege alól fürkészi a kastélyt. Arcán halvány mosoly fut át. Tudta, hogy jól döntött. Valószínűleg megbánta volna ha más helyre iratkozik be. Ez a hely olyan varázslatos, nyugodt, s csöndes. Pontosan erre van szüksége. Itt új életet kezdhet, s elfelejtheti a múltat.
A kastély előtt áll meg jó pár méterre, s néz körbe a parkon. Mindent alaposan megvizsgál, hiszen teljesen új számára ez a helyzet. Leginkább az, hogy immár tényleg egyedül maradt. De nem gond, majd csak lesz valahogy..
Vissza az elejére Go down
Susanna Hillien
Diák - Extremus
avatar

Hozzászólások : 530
Tantárgy(ak) : Gyom-, és Gyógynövénytan tanársegéd
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 17:34

*Épp Serával sétál a parkban, haja lágyan lengedezik a szélben, a jó időre való tekintettel kényelmes farmer és póló van rajta. A kastélykapu előtt megy át éppen, mikor meglátja az új fiút. Éles tekintettel azt is kiszűri, hogy kartársa, így közelebb lép hozzá, és megszólítja.*
- Szia, igaz új vagy még itt? Susanna Hillien vagyok, én is Extremusos vagyok. Ha gondolod, felkísérlek a körletbe, és szobát is tudok adni, a kar egyik prefije vagyok. Bármilyen gond adódna, nyugodtan szólj.
*Mosolyodik el halványan, és várja a válaszokat.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 17:44

Nem is kell sokat ácsorognia, mivel egy diák lép elé. Végighallgatja a valószínűleg betanult mondókát, majd apró mosolyt villant az idegen felé. Furcsa emberek az egyszer biztos, még hozzá kell szoknia ehhez a környezethez. Pár pillanatig némán áll a lány előtt, majd kezét nyújtja felé, s mutatkozik be, természetesen anyanyelvén.
- Bonjour Mademoiselle! Je m'appelle Damien Zephyrine. Enchanté. - Mutatkozik be kellemes tónusú hangján. Nahát nem biztos, hogy sokat ért belőle a lány, bár francia nyelvtudás nélkül is leszűrhető, hogy bemutatkozásról van szó. A szemüveget nem veszi le, általában bunkósának szokták tartani az ilyet, de az ő esetében talán ez megbocsájtható. - Megköszönném, ha felkísérnél.
Aprót biccent a lány felé, majd ha ő elindul, a fiú is követi. Minden ember hülyének fogja titulálni, hiszen merőben más, mint a többiek. Persze, az is lehet, hogy vannak még nála furcsább alakok is. Kitudja, ez idővel biztosan kiderül. Egyenlőre amúgy sem vágyik másra, mint egy szobára, s egy jó alvásra. Kimerült a hosszú utazás során...
Vissza az elejére Go down
Susanna Hillien
Diák - Extremus
avatar

Hozzászólások : 530
Tantárgy(ak) : Gyom-, és Gyógynövénytan tanársegéd
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 17:56

*Mindenkit máshogyan üdvözöl, ő már csak ilyen. A szép francia nyelvet meghallva megcsillan a szeme, előveszi kevés franciatudását, és határozottan megrázza a fiú kezét.
- D'ou est-e que tu es? Rendben, akár indulhatunk is. Hogyhogy csak most érkeztél?
*Érdeklődik kíváncsian, miközben a klubhelyiség felé tartanak. Reggel azt hitte, hogy álmodik, mikor a szokatlan környezetet észrevette, még mindig furcsa neki, de kezdi megszokni. Nem érti, mi történt, csak reméli, hogy nemsokára minden visszaáll a régi rendbe, túlságosan is sok most a szokatlan. Felvezeti a fiút a szobájába, elmondja a legfontosabb információkat, majd visszatér a saját lakrészébe Seranahval együtt.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Clio Wynmore
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Szűz Jelige : Harcica^^
Hozzászólások : 158
Tantárgy(ak) : Természetmágia tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 19:24

[Ireth Benkovits]

*Clio ma valahogy nagyon nem akart kikelni az ágyából. Egész nap csak feküdt és vergődött, hiszen torka rettentően fájt, s reggel még hangja sem volt. Kétségbeesetten túrta fel a szekrényét valami gyógyszer után kutatva, de csak annyit tudott elérni, hogy már némileg visszajött a hangja, s kissé elviselhetőbb a fájdalom. Mikor végre gyógyszerkereső hadművelete végére ért, úgy döntött, hogy felöltözik és körbenéz, hátha valahonnan szerezhet valami hatásosabb orvosságot.
Fekete bő, csípőnadrág van rajta, egy vörös topp, kedvenc szürke pulcsija, aminek kapucnija baseballsapkás fejére van húzva, lábán egy szürke edzőcipő, vörös cipőfűzővel, haja hajgumival van felfogva, de nem mindet tette fel, így egy hosszabb frufru takarja arcát. Torkára egy vörös-fekete kendőt kötött, hogy valami melegítse.
Elindult lefelé a szobájából, zsebre dugott kézzel, leszegezett tekintettel. Nem volt most túl jó hangulata és azt sem értette, hogy mi a baja a torkának, mivel mielőtt lefeküdt volna, még minden rendben volt. Nem is nézett körül, sőt semerre sem nézett. Akár be is csukhatta volna a szemét, hiszen ismerte a járást a suliban, így kevés volt az esélye, hogy valamibe beleütközzön. Haladt előre, azt sem figyelve merre megy, majd egyszeriben az iskola bejáratánál találta magát. Gondolt egyet, s kinyitotta a kaput, s kilépett a szabadba, ahol azonnal melegebb levegő csapta meg, hatalmas napsütés és madárcsicsergés. A hatalmas fény egy pillanatra elvakította, amint felemelte a fejét, de aztán hamar sikerült megszokni a fényt, s kilépett az iskola épületéből. A faajtó nagyot csapódott mögötte, s ő folytatta útját, illetve céltalan bolyongását.

Amint sétálgat, egyszeriben olyan furcsa érzése támad. Beleszippant a levegőbe, s ismeretlen szagok ütik meg az orrát. Nem feltétlenül kellemetlen, de egyértelműen ismeretlen szagok. Érzi, hogy valami nem stimmel, habár a földet nézve sétálgat. Meg akarja igazítani a frufruját, s el is indul a keze, de végül nem ér célba. Félúton megállítja kezét. Most már muszáj körülnéznie, mert tuti, hogy valami megváltozott. Megtorpan, majd felemeli baseballsapkás fejét, s már nem csak érzi, hanem látja is, hogy valami nem százas. Az első, amit meglát, az ismeretlen dombok, amiknek nem kéne ott lenniük. Döbbenten áll, s nézi az ismeretlen tájat. Szeme lassan vándorol végig a messzeségen, míg nem meglátja a kastélyt, ami tegnap még szintén nem volt ott. Egyre nagyobb döbbenet ül ki arcára, az álla is leesik, persze csak képletesen. Most már gyorsabban nézi tovább a messzeséget, így a várost is meglátja, aminek régies házai igazán nem tartoznak bele a 21. századi világnézetébe. Keze, ami eddig a frufruja megigazításához vezető út felénél megragadva marad, most hirtelen leesik maga mellé, s Clio egyre kevésbé érteti, hogy vajon mi történhetett. A távolba bámulva áll, azt sem tudva, hogy van e valaki a környezetében, majd megszólal.*
- Itt meg mi a fészkes fene történt?*Kérdezi a megfázástól kissé rekedtes hangon. Ez egy felkiáltás akart lenni, de mivel hangja nem teljesen jött még vissza, így körülbelül egy normális beszédhangosságnyi hang jött ki végül torkán.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ireth Benkovits
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Skorpió Jelige : Könyvmoly
Hozzászólások : 881
Évfolyam : Második
Kor : 45

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 19:53

[Clio Wynmore]

*Az eltelt időben, kissé messzebb sétált az ajtótól, körbenézett a kastély környékén és szerencsére azt tapasztalta, hogy a kastély tartozékai, mint pl. az üvegház, az uszoda vagy egyéb ilyen építmények, mind a helyükön vannak, hiszen láthatóak a parkból. Legalább ez egy kicsit megnyugtatta. Arra jutott, hogy csak a külső környezettel történt valami. De vajon mi? Végül is újra a kastély ajtaja felé veszi az irányt, valami olyasmi célzattal, hogy keres valakit, aki talán érti, tudja, vagy egy icipicike fogalma is van róla, hogy mi folyik itt. Már az eszébe jutott, hogy küld egy levelet otthonra, hátha ott tudnak valamit, de a messzi kisváros koránt sem modern képe elkedvetlenítette.* ~Olyan, mint valami időutazás...~ *Képed el a saját ötletétől és el is veti a levélírást. Ha nem is utaztak vissza a múltba, akkor sem valószínű, hogy otthonról, sok száz km-ről tudnánk valamit is segíteni. Képtelen egy helyzet....
Ekkor pedig hirtelen megszólal mellette egy hang: "Itt meg mi a fészkes fene történt?", és ez a hang eléggé váratlanul éri Irethet, aki éppen gondolataiba merülve, cipőcskéjét bámulva körbe sem nézett. Tehát a hang hallatára hirtelen ugrik egyet. Nem igazán az az ijedős fajta, de ez a mostani szokatlan helyzet erősített aggodalmain. Szóval kissé ijedten kapja fel a fejét, ám megnyugszik, amint szerencsére egyik diáktársát látja maga előtt. A mai napról már bármit el tudott volna képzelni, szóval még akár azt is, hogy egy hatalmas sárkány telepedett melléje és hozta rá a frászt. Még jó, hogy nem így van. Tehát az kezdeti ijedtség után megnyugodva lép a lány felé, akit ismer is, azt meg kell hagyni, hogy nem túl sokat beszélgetett vele. Pedig Clio a szobatársa, de mivel Ireth keveset mozdul ki a külön kis lakrészéből nem volt sok alkalmuk társalogni.*
- Hát nekem fogalmam sincsen. *Szólal meg, mintegy válaszként Clio kérdésére és közben újra körbe tekint, kezét pedig a hajkoronájába fúrja, hogy megvakarja a feje búbját. Szemével követi azt az irányt, ahová a lány is néz, majd folytatja.*
- Amikor kinyitottam a szobaablakot, ez a látvány fogadott, lejöttem, hogy körbenézzek és még mindig tart. Vajon mi történhetett? *Zárja le egy költőinek tűnő kérdéssel, hiszen valószínű, hogy a lány sem fogja tudni. Az is lehet, hogy a tanárok sem tudják.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ludwig Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Hozzászólások : 20

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 20:45

*Természetesen a mai napon nem csak a diákok vették ám észre a változásokat, hanem a középkorban élők is. Hamar híre szállt ám a városban, hogy rengeteg furcsa ember kezdett el sétálni közöttük. Egyesek démonoknak vélik őket, másik csak ellenséges ország katonáinak, besúgóinak. De persze ezen kívül még volt a szektás, a mágikus lények, szellemek, sőőőőt, még égentúliak (lásd jelenkor szóhasználatával: UFO) verziója! Tehát amennyi ember, annyi pletyka, s nem volt kétségtelen, hogy előbb vagy utóbb ez a hercegek fülébe is eljut. S nah vajon melyikük hall erről először? Nanáh, hogy a mi kis gyöngyszemünk, Ludwig, aki a sok vásárlás közepette jobban kifüleli a pletykákat, mint a piaci kofák.
Szőkeségünk pedig -micsoda véletlen- a legkíváncsibb a hárim fivér (plusz egy nővér) közül. Persze nem rögtön indult el! Ugyan kérem, hogy nézne már ki, ha így látnák az idegenek? És mi van ha nőnemű lények is vannak köztük? Főőőő hangsúly az első benyomáson, kérem szépen.
Egy kis púder ide, egy kis púder oda, hosszú szöszke haját még be is csavarta, hogy szép göndör fürtjei legyenek, és a legünnepélyesebb ruháját vette fel erre az alkalomra: bőrnadrágját, melynek üleprészén két csinos lyuk éktelenkedett, hogy a formás hátsórészt -szószerint- kiemelje. Emellé fehér csipkés ingjét is felvette, melyet szétnyitva hagyott, hadd ámuljon ám az új nép!*
~Amint meglátják a testem, bomló testüket vetik elém! Mármint... hm. Bomló majd csak azután lesznek, ha elviszem Cain laborjába őket..~
*Gondolkodik el, miközben megigazítja rózsaszín boáját a nyakában, majd szépen elrendezi a rózsákat, és a rózsaszirmokat a kosarában. Természetesen most is combig érő szárral rendelkezik tűsarkú csizmája, amin most... khm.. rózsaszín rózsák díszelegnek. A látvány érdekes, és mindenképpen bizarr.
Szóval Ludwig elindult nagy hittérítő útjára, mely szerint az összes idegent az ő ragyogó isteni mivoltának imádására fogja átkeresztelni. Bevezet pár tömeges öngyilkosságos ünnepélyt -szigorúan csak nők körében- amik után istenük örömmel fogadja őket háreméül. Ahogy ezeket végiggondolja, csillogó szemekkel halad a kastély felé, s egy pillanatra megtorpan, gyanakodva méregetve az épületet.*
- Nahát.. Nem pont itt állt Akane leörökölt vára? Ezért tuti kiakad Hisztéria Úrnő.
*Tűnődik el magában egészen, s talán még komoly ábrázatot is ölt...ene, ha nem látná meg a két ifjú hölgyeményt a kastély parkjában. Először még jól megnézi magának mindkettőt, hogy nem-e visel valamelyik kimono-t, és néz kígyótekintettel. Felszusszan megnyugodva, még talán egy izzadtságcseppet is letöröl homlokáról, majd kihúzza magát, és hatalmas léptekkel indul el a lányok felé. Sugárzó mosoly, könnyed léptek a szado-mazo csizmában, mint egy igazi balerina.*
- Szép jó estét hölgyeiiiiiimmmmm!
*Fuvolázza dallamosan, majd ahogy a lányokhoz és kacagva dobál az ég felé rózsaszirmokat, hogy aztán mindannyiukra visszahulljanak. (Ezzel tökéletesen hülyének is nézhetik, és talán nem is állnak messze az igazságtól) Meghajol mindkettő előtt, majd megfogja kicsin kezüket, és egyiknek-másiknak ad egy kézcsókot kuncogva.*
- Nahát, nahát, nem is tudtam, hogy az égentúlról ilyen csodálatos lények jönnek majd le! Mondják csak!
*Bizalmasan előrébb hajol, suttogva kérdi.*
- A vénuszról jöttek? Claudius biztosra veszi, hogy a marson van élet, de az a bögöly nem tudja, hogy onnan csak a férfiak jönnek.
*Csicsergi megállíthatatlanul. Valószínűleg folyamatos beszédének, és hihetetlenül megdöbbentő belépője mellett ruházata is lesokkolja annyira a lányokat, hogy ne tudjanak egy ideig megszólalni. Ezt maga is észreveszi, s valami szöget is üt a fejében.*
- Óhh, hát persze! Én butuska nem emlékeztem, hogy ti primitív lények nem tudtok a nyelvünkön!
*S úgy, ahogyan annak lennie kell, szépen taglaltan kezd el beszélni hozzájuk.*
- Éééééééén leeeeenn-niiiiiiiiiiiiiii Luuuuuuuuuudddddddddd-wiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiggg. Tiiiiiiiiiiiii kiiiiiiiik vaaaaaaagy-toooooook?
*Közben nagyban artikulál és mutogat is, csakhogy teljes legyen az előadás.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Clio Wynmore
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Szűz Jelige : Harcica^^
Hozzászólások : 158
Tantárgy(ak) : Természetmágia tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 21:23

*Mikor reakció érkezik kérdésre kissé megdöbben, s lassan fordul csak a hang irányába. Nem fél csöppet sem, miért is félne, de azért örül annak, hogy szobatársa Ireth a hang gazdája. A lánnyal még nem ismerik egymást túlságosan, talán ezentúl másképp lesz, talán nem. Egy biztos, most már Clio biztosan nem dilizett be, hiszen ha más is látja azt amit ő látni vél, akkor nem lehet hülye. Kivétel, ha mindenki más is dilis, vagy hallucinogén anyag került a levegőbe, vagy ilyenek. Talán még az is felmerülne a fejében, hogy mindössze csak képzeli, hogy Ireth ott van, de mivel biztos elméje épségében, így visszafordul, s újra a távolra mered.*
- Mint valami történelmi film. Azért remélem dinoszauruszok nem szerepelnek benne. Azokkal azért nem szeretnék találkozni!*Mondja, persze nem tartja valószínűnek, hogy ez az egész csak egy film lenne, hiszen elméletben a varázsvilágban nincsen mozi, se TV, szóval semmi értelme nem lenne filmet forgatni. Elfintorodik, majd Irethre néz.*
- Ugye nem valószínű, hogy valaki belevarázsolt minket egy történelem filmbe?*Ez is csak az ő agyából pattanhat ki. Amint Ireth-t nézi, a háta mögött meglát egy alakot. Ahogy a férfi közeledik, s kinézete egyre jobban láthatóvá válik, Clio álla egyre jobban 'leesik', s szólásra nyitja a száját, de egyetlen egy hang sem jön ki torkából és ez most nem a megfázása miatt van. Becsukja a száját, majd inkább úgy dönt, hogy megböki Ireth-t, hogy ő is nézzen abba az irányba, ahonnan az érdekes külsejű férfi közeledik. Mikor a férfi odaér hozzájuk és meghajol, majd kezet csókol nekik, de mind ezek előtt virágszirmokat dobálva, Clio döbbenete már olyan mértékre nő, hogy ezt fokozni már lehetetlen, legalább is ő így véli. Meg sem tud szólalni, és ez bosszantja. A férfi a Vénuszról, meg valami Claudiusról, meg bögölyről hadovál össze vissza, s belőle kitör a nevetés. Nem bírja tovább a csöndben ácsorgást, szabad útjára engedi kacagását, még akkor is ha ez neveletlenség, de hát ezt az embert látva, nem igazán lehet mit tenni, csak nevetni. A férfi ekkor folytatja a dumálást, s Clio egészen addig nem is hagyja abba a nevetést, míg el nem hangzik a 'primitív' szó. Ezen aztán kikerekednek a szemei, és már nyitja a száját, hogy cifra dolgokat vágjon annak az embernek a fejéhez, de ekkor a férfi elkezd tagoltan és elnyújtottan beszélni.*
- Mi vagyunk primitívek? Nézett manapság tükörbe?*Kérdezi már egyáltalán nem rekedtes hangon. A nevetés a legjobb gyógyír, ez biztos, de ilyen gyors hatást azért nem várt volna. Szúrós szemekkel néz a férfira, de közben a nevetés újra feltörne belőle, ha nem tudná visszafojtani. De mivel visszatudja, így csak bámul a férfira, de következő szavait már Irethhez intézi.*
- Bolondok napja már elmúlt! Vagyis az sem valószínű, hogy ez a vezetőség tréfája! És nem hinném, hogy cirkusz, mivel a táj is megváltozott. És ha csak illúzió lenne, akkor ez a luzer nem valószínű, hogy ennyire eleven lenne.*Mondja, egy pillanatra a lányra nézve, majd újra a férfira néz.*
- Az előbb milyen 'égen túlról' beszélt nekünk?*Kérdezi, majd felrémlik benne, hogy mint ha a Vénuszt mondta volna. Ekkor leesik neki, s Irethre néz.*
- Ez azt hiszi, hogy Földönkívüliek vagyunk!*Tévedett, az a döbbenet, amit pár perce érzett, semmi sem volt ahhoz képest, ami azóta felgyülemlett benne. Elfintorodik, majd tanácstalanul néz a lányra.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ireth Benkovits
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Skorpió Jelige : Könyvmoly
Hozzászólások : 881
Évfolyam : Második
Kor : 45

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 22:01

*Továbbra is figyeli a tájat, és ő is elgondolkozik a hallottakon. Valóban olyan, mint egy történelmi film: régi város képe, olyan igazi sötét, zegzugos utcákkal, gyilkosokkal és rablókkal, csatornázás nélkül. Legalábbis távolról ilyennek látja és képzeli. Ott az a másik kastély pedig kissé nyomasztóan hat rá. De hát hogyan történhetett ez az egész? Lehetséges volna, hogy valaki csak szórakozik velük? Ha ez egy tréfa lenne, akkor lassan le kellene már leplezni, elég volt ennyi döbbenet is. Tanácstalanul áll Clio oldalán és most, hogy ketten törhetik az agyukat a dolgon, talán többre mennek így együtt.*
- Dinoszauruszok?! *Hördül fel Ireth Clio szavai hallatán.* - Na ne, már csak az hiányzik... Egy T-Rex szerintem pár harapással simán szétszedne egy kastélyt. *És közben a messzebbi tornyok felé pislant. Még szerencse, hogy az ott épségben van.*
- Hát, nem hiszem. *Nyögi a film ötletére és nem is tudja eldönteni, mi lenne a jobb. Lehet a film, hiszen az "csak" film, ez meg a valóság. Legalábbis egyelőre úgy látszik. Bár ha egy filmben lennének, bár lehet, hogy akkor az lenne a valóság. Hmm... érdekes kérdés. Ireth éppen ezen kezdené el törni a fejét, miközben tekintetét a távoli kastélyra függeszti. Hirtelen kap észbe, amikor Clio könyökét érzi meg az oldalában? Először a lányra néz egy "mi van?" nyögése közben, majd annak tekintetét követve, meglátja miért is kapott egy oldalba lökés. Hát egyet éret Clioval, ez megérte.
Ireth nagyra nyílt szemekkel, kissé baloldalra hajtott fejjel bámulja, leplezetlen döbbenettel a fejéjük közeledő férfit. Különös öltözetében igazán érdekesen hat, kigombolt ingje, nadrágja, hát még az a csizma. És akkor még a rózsaszirmokról nem is beszéltünk.* ~Te jó ég, onnan szalasztottak ezt?~ *És valóban eléggé furcsán hat ez a fickó (mert Ireth egyelőre jobb szót nem talál rá), szóval Irethünk döbbenete is kiteljesedik. Aztán amikor a férfi eléjük lép, ő sem képes kipréselni egyetlen szót sem magából. És azt hiszem, ez meg is érthető a jelen esetben. A kézcsókra is csak elképed, hiszen nem mindennapos, hogy férfiak kezet csókolnak, ha mégis akad egy két eset a kastély falai között, azok sem éppen így néznek ki, mint ez a fickó. Ám reflexei még működnek, tehát amikor a férfi bizalmasan közelebb hajol, Ireth gyorsan hátrább húzódik. Nem szereti, ha valaki a képébe bújik. Ám közben igyekszik mindenre odafigyelni, amit az idegen mond, hátha tőle kiderül valami, hogy mégis mi ez az egész. De ahogy látja ő is csak össze-vissza hadovál, nem is érteni miket beszél. Tanácstalanul Cliora néz, aki éppen elneveti magát és így Ireth sem állhatja meg egy adag jó ízű kacagás nélkül. Ám a "primitív" szóra neki sem lesz jobb kedve, sőt...na ne már, hogy őket primitívezzék le, amikor ők valószínűleg több száz évvel későbbi korban élnek...általában. A jelen helyzet kivétel. Szóval Irethnek sem esik jól ez a kis szó, ám amikor a férfi ismét mutogatni kezd, újra kitör belőle a nevetés.* ~Hát ilyen vicces fickót régen láttam, az biztos~ *Majd Clio szavaira abbahagyja a kacagást.*
- Ké, lehet igazad van. *Mondja halkabban az orra alatt a lánynak, majd egy kis tétovázás után inkább kinyújtja a kezét egy kézfogásra a férfi felé. Majd kissé hangosabban, mint általában, megszólal.*
- Ireth Benkovits. Örvendek. *És várakozva várja, vajon mit fog csinálni a férfi. Ám reméli, hogy nem hagyja abba a szokatlan viselkedését, hiszen az az igazság, hogy Ireth már régóta nem nevetett ilyen jóízűt.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ludwig Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Hozzászólások : 20

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 22:29

*Itt kacarásznak rajta, ő meg igyekszik a legjobbat kihozni magából. Hát miféle dolog ez? Látják, látják, Ludwig pont ezért nem szereti jobban, ha barátnői nem túl beszédesek. Ne röhögjenek neki a képébe, amikor éppen udvarolgatja körbe őket. Persze ezt a kört még eleinte le kell játszani, a Cain laborjába tett látogatásuk után mindegyik jóval hallgatagabb típussá válik. Ilyenkor olyan szépek és nyugodtak...
Végülis szegény kis napsugarunk szemére nem vethetjük, hogy milyen jelzővel illette őket, hiszen őmaga nem is tudja, hogy a jövőből érkeztek hozzá ezek az emberek. Akkor minden bizonnyal egyet mindenképpen meg kellene ölnie közülük, hogy megtudja miben jobbak a modernkori nők az ágyban? Ez bizony egy komoly dilemma. Ahogy így első látásra megnézi ezeket a kis hölgyikéket, sokkal ápoltabb a bőrük, és a hajuk is, mint az ő ismerettségi körében lévőknek (bár tegyük hozzá, hogy szűkebb társasági körében a nők igencsak hullaszínnel bírnak).
A kérdésre pedig előkelően kihúzza magát, felszegi állát.*
- Hogy Ééééééén néztem-e tükörbe? Mindennap, kisasszony. Sőőőt, minimum naponta 685-ször! Kérem, egy herceg adjon magára, ez az alap!
*Jelenti ki minden fennhéjázással hangjában és büszkeséggel mivoltára. S ha jól figyelnek a lánykák, most hallhatják először, hogy a borzadály öltözködés mögött egy herceg lapul. Egyetlen szerencséje Clionak, és Irethnek, hogy szegény kis szöszkénknek fogalma sincs, mit jelent e "lúzer" szó. Különben már valahol a vártömlöcben végeznék, hiszen azzal igencsak sértenék nemesi mivoltát. Persze azért így is fúj egyet önérzetesen.*
- Nem "EZ", hanem Ő. És jobban szeretem az "Őfelsége" megnevezést.
*Azzal Irethre sandít, aki a kezét nyújtja. Persze kézfogásra, de a középkorban nőknél ilyet nem igazán ismertek, csak a kézcsókot, mint üdvözlést. Azt meg kaptak már mindketten. Így egy ideig a kinyújtott kézre mered, majd végül mintha csak filmszakadás lett volna az előbb, újra felengedve kuncogja legyintve.*
- Jahjj, hölgyem, ne legyen ilyen kis telhetetlen! Nálunk is csak nálam szokás egynél többször kézcsókkal illetni kacsómat.
*Kuncogja teljes természetességgel. Rendben van, hogy nőneműek, és a középkori lányoknál szebbek. Na de kééééérem... Ludwigot szépségben túlszárnyalni? Naív, és gyermeteg álom.
Még kéretné is magát tovább, de mosolyogva Cliora pillant, felvont szemöldökkel.*
- És kegyedben kit tisztelhetek?
*Kérdi kíváncsi tekintettel, azonban ahogy tekintete megakad a kastélyon, máris újra kérdez, újra csacsog, újra csicsereg, mint egy hiperaktív papagáj. Megfogja Clio kezeit, majd megpörgeti kacarászva, hogy aztán vidoran dobjon újra pár rózsaszirom kupacot a levegőbe.*
- És honnan jöttek? És az a kastély az önöké? És maguknak ki a vezetőjük? És királyuk van? És milyen a társadalmuk? Vannak törzsi szokásaik? A női egyedek mennyire életképesek önöknél? Megnézik a hullajó gyűjteményemet?
*Csak beszél és beszél, kérdez és kérdez, de végül nagyot lépve terem Irethnél és újra közel hajol, duruzsoló hangon intézve felé szavait.*
- Hölgyem, szívesen körbevezetem a kastélyomban. Oly' tágas, s én meg oly' magányos vagyok ottan!
*A szadista tesókról meg nem tesz említést. Még szekálnák neki itten a kis barátnőit. És még gyorsan ki akarja a szebbeket választani, mielőtt Claudius lerohanná a várat, vagy Cain nézne körül és állítaná le a hullakereső hadjáratot, vagy ami legrosszabb, maga Akane jelenne meg itt. Mivel eltűnt a vára, és az itt lévő épületben láthatóan nyüzsög az élet, nagyon nem fog tetszeni neki a helyzet.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Clio Wynmore
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Szűz Jelige : Harcica^^
Hozzászólások : 158
Tantárgy(ak) : Természetmágia tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 23:14

- Herceg?*Akad le a szavon. Jó, hogy még a XXI. században is vannak hercegek, és az oké, hogy régen gyakori volt a vérfertőzés, de ez kissé túlzás. Ennyire elfajzott egyedet azért nagy munka lehetett összekreálni. Legalább is Clio így vélekedik a dologról, amit persze nem mond ki hangosan, mivel ha ez a pojáca tényleg egy herceg, abban az esetben nem igen szeretne semmilyen büntetést kapni. Az is igaz, hogy sehol a távolban nem lát egyetlen egy gorilla mérető öltönyös fickót sem, akik biztonsági őröknek nevezik magukat, s véleménye szerint, egy ekkora ficsúr, biztosan tartana magának legalább 100-at, hogy biztosan megvédjék az ő királyi hátsófelét. Ireth bemutatkozásán nem lepődik meg, hiszen ez természetes, de mikor az az egyed, akit eddig férfinek hitt, de egyre inkább kételkedik abban, hogy az ilyesfajta dilis ficsúrokat férfinak lehet nevezni. Szóval, mikor ez a személy, értetlenül nézte a lány kezét, lassan felmerült benne egy új ötlet, arra, hogy vajon mit történhetett itt. A herceg szavain most már csak mosolyog, nem tud mást tenni. Ludwig herceg megkérdezi tőle a nevét, s már éppen válaszolna, mikor egyszeriben megfogja a kezét, és körbeforgatja, meg újra szirmokat dobál, meg ilyenek, Clionál betelik a pohár.*
- Ezt fejezze be "Őhencegsége"!*Monjda kissé gúnyosan, de ügyel, hogy úgy ejtse ki a szavakat, mint hogyha tisztelettel mondaná. Persze aki nem féleszű, annak azonnal leeshet, hogy merő gúny az egész.*
- Clio vagyok!*Veti még oda, majd leveszi a kapucniját a fejéről, baseball sapkáját is leveszi, s a nadrágja övtartójára csatolja, kiveszi a gumit a hajából, beletúr, hogy normálisan álljon, s a gumit zsebre rakja. Már nagyon melege volt, s hajgumi meg idegesítette. Így kényelmesebb, és eme idegesítő személy elviseléséhez muszáj volt kényelmesen éreznie magát, mivel szüksége volt az információkra.*
- És az ön neve?*Kérdezi vissza, de ekkor Ludwigból áradni kezdenek a kérdések, szinte még be sem fejezi az egyik mondatot, mire már bukik is elő belőle a másik. Clio nem is tud igazán figyelni, szóval amit felfog, arra válaszol, a többit meg Irethre hagyja.*
- Ez itt a Tornerans Mágusképző Szakiskola! A többi kérdés igen csak érdekes! Mi diákok vagyunk, és ez nem állandó lakhelyünk. Ez amolyan kollégium. Iskolaidőben tartózkodunk itt, különben mindenki a saját családjában, saját környezetében, saját szokásai szerint él.*Monjda, az utolsó kérdést inkább figyelmen kívül hagyja. Ameddig a herceg Irethel bazsalyog, addig Clio igyekszik újra átrágni magán mindene, amit hallott, s felvetődik benne egy kérdés, ami ötletét cáfolná meg, esetleg megerősítené. Azért reméli, hogy nem az történt, amire gondol, de hát majd meglátja.*
- Őhencegsége! Válaszolna egy kérdésre? Még is hányadik évben vagyunk? Naptári idő szerint, milyen nap van ma?*Kérdezi és kíváncsi tekintettel néz szerencsétlen félnótásra, aki látszólag keményen küzd azért, hogy meghódítsa őket, de látszólag igen csak rossz úton jár. Udvari bolondnak viszont nem is olyan rossz. Persze Clio ezt is magában tartja, így csak mosolyog egyet, ami talán még bíztatás képen is hat a herceg számára.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ireth Benkovits
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Skorpió Jelige : Könyvmoly
Hozzászólások : 881
Évfolyam : Második
Kor : 45

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Szer. Május 06 2009, 23:56

*Ireth is valahogy úgy érez, mint Clio. Elképedve húzza fel szemöldökeit a homloka közepére. Ő már azon is meglepődik, hogy szokott ez az illető tükörbe is nézni, nem még azon, hogy herceg is. Hát mit ne mondjunk, eléggé érdekes. A történelem könyvek hercegei nem éppen így néznek ki, és nem is tünnek ilyen... hmm.. "furcsának". Bár azt legalább látni, hogy ez az alak tud meglepetéseket szerezni. Na és persze a felé tartott kezet sem fogadja el. Ireth szemöldökei még magasabbra húzódnak a homlokán. Kezdi magában kialakítani ennek a drága félnótásnak a képét. Olyan, mint valami nagyképű ficsúr, aki azt hiszi körülötte forog a világ, és hogy egyetlen nőnemű egyed sem tud neki ellenállni. Ireth erre a gondolatra magában is felröhög. Lehet, hogy ez menő volt az ő korában, na de most? Á, inkább kiröhögnék ha látnák. Nem hogy felség, meg tükör, meg rózsaszirmok. Na peeerrrszee....
Az, hogy a felényújtott kezet sem fogadja el, ismét arra ad gyanút, hogy túl nagyképű, hogy egy nővel fogjon kezet. Két pillanatig, figyeli, ahogyan a férfi a kezére bámul, majd "ha nem, hát nem" vállrándítással inkább leereszti és zsebre dugja a kezét. Ő aztán nem fog bosszankodni, hogy elmaradt a kézfogás. Majd amikor elkapja és megpörgeti Cliot, tátva marad a szája.* ~Hát ez kész, csak velem ne csináljon ilyeneket!~ *Nyögi magában elborzadva. Közben pedig szemével követi a lehulló rózsaszírmokat. Ez a másik amit nem tud mire vélni... mire valók ezek a rózsák? Vajon honnan szedett belőlük ennyit? Egy egész rózsaültetvény kellene naki, ha minden nap ennyit szór belőlük.
Azon egy cseppet sem lepődik meg, hogy Clio felháborodik és tömény gúny a hangja. Ireth egyetért vele mindenben, és ezt egy kurta, de sokatmondó pillantással tudtára is adja. Na ne már, hogy ez a fura figura irányítson?
Amikor pedig kitörnek belőle a kérédések, Ireth nem tud elfolytani egy vigyort. Hát ez tényleg vicces, az előbb ő maga "Kevélység őfelsége", de egy pillanat múlva már olyan, mint egy mindig mindent megkérdező kisgyerek. Hallgatja Clio szavait és nem sok minden hozzáfűzni valója akad. Így inkább csak bólogat helyeslően. Még hogy törzsi szokások? Hát a kőkorban vagyunk, kéremszépen?! A hullajó gyüjtemény hallatára kissé felvonyja nem régiben leereszkedő szemöldökét, de csak az egyiket. Vajon ezt érti félre a férfi? Talán ezért is hajol közelebb és kérdezi meg tőle, hogy követi-e. Na persze, Ireth eddig is úgy nézett ki, mint aki tökéletesen csak arra vágyik, hogy egy ilyen félnótással a nem túl szimpatikus kastélyában sétálgasson? Na nem, azt már nem.*
- Köszönöm az ajánlatot, de tökéletesen megfelel nekem ebben a kastélyban is. *Mondja sietve és közben egy lépést háttrább lép a férfitól.
Clio pedig felteszi azt a kérdést, ami valóban egy kis megértést adhat a helyzetre. Valószínűnek tűnik a válasz, hiszen az nem igazán lehetséges, hogy a jövőbe kerültek, hiszen ha ilyen lényekké képződik az emberi faj, hát akkor jobb öngyilkosnak lenni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ludwig Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Hozzászólások : 20

TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   Csüt. Május 07 2009, 03:47

*A gúnyos megjegyzésre összevont szemöldökkel durcásan kicsücsörített szájjal fordul Clio felé, majd egyik kezét csípőre teszi.*
- Hmpf! Kisasszony, jól vigyázzon ám a szájára, mielőtt csúnya dolgokat csinálnék!
*Ugyan a hanglejtése alapján valóban vicces inkább a kijelentés, mintsem fenyegető. Ennek ellenére a szemében van valami, ami nagyon is az ellenkezőjét mutatja. Hogyha valóban azt akarja, megteheti.
Természetesen Ludwignak nincs szüksége védő gorillákra. Kezdjük ott, hogy rontaná az összképet, amikor meglátják őt az emberek. Tudjátok hogy van ez, egy ilyen ragyodó tünemény mellett azok az otromba majmok igen förtelmesen néznek ki. Már Claudius mellett is 5 méter távolságban lépked. Még azt hinnék, hogy vele van. Az persze megint más, hogy amúgyis csak ölnék egymást. A kérdésre elszörnyedve pislog óriásiakat a leányzóra, majd úgy mered rá.*
- Ó, voltam oly' butus, hogy erről megfeledkeztem? Hölgyem....
*Azzal elkezdi maga fölé dobálni a rózsákat. Normális esetben ezt a szolgák csinálják, de tegyük azt is hozzá, hogy a normális hercegeknél csinálnak ilyet.*
- ... Ludwig Laenaren herceg, személyesen!
*Ki is húzza magát, felszegett állal. Az aurája meg vakít, mint a napfogyatkozás. Persze azért valamicske tapsot elvár, ha már volt oly nagylelkű, és megosztotta velük ezt az isteni nevet! Ha mindez elmarad, akkor kétségtelenül nagyon csalódott, szomorú pofit fog bevágni.
A kérdéseire pedig válaszolnak, ő pedig felvonja a szemöldökét. Egy pár percre olyan tökéletesen értelmes képet vág, amitől az ember megijed, és jelentősen elgondolkodik, hogy vajon valóban ennyire hülye ez az ember, vagy csak játssza magát? *
- Ha ez egy iskola, akkor többen is vagytok. És ha többen is vagytok...
*Megáll benne egy pillanatra a szusz is. Gondoljunk csak bele mennyi nő közül válogathat majd, mennyi hullát készíthet majd az itteniekből! Persze amiatt erősen aggódik, hogyha holnap Akane felfedezi az iskolát, akkor kő kövön nem marad. Végül ártatlan kis mosollyal a képén kérdi izgatott csillogással tekintetében.*
- És van több lány is itt nálatok? És szépek? Szebbek nálam?
*Ireth visszautasítására persze lebiggyeszti alsó ajkát játszva a szomorút szipogva.*
- Pedig.. ez.... kivételes ajánlat áááám...
*Bólogat mellé nagyokat, s már térdelne is le Ireth elé, majd verset meg miegymást szavaljon önmaga fényességéről, s hogy a lánynak milyen szerencséje van, hogy egy ilyen fess fiú rákacsint. Vagyis tenné ezt, ha nem szólal meg Clio.
Értetlenül is pislog párat, majd elmosolyodik kuncorászva.*
- Ó, 1356-ot írunk május havában, éppen vásár nap van. (vasárnap -szerk)
*Kuncogva hajol közelebb Cliohoz, széles mosollyal az arcán, rákacsintva.*
- Tán csak a kishölgy nem randevút szeretne tőlem kérni? Szííííívesen adok ám, csak feljegyzem a listámra, hogy azért a jelentkezési sorrend megmaradjon. Hohohó!
*Ne kérdezze senki, hogy hogyan szűrte le a dátumból a randizást, egészen hiperaktív agyának forgását még maga se tudja valószínűleg követni, nemhogy mások megpróbálkozzanak ezzel. Széles, kisfiús vigyorral a képén pillant hol egyikre, hol másikra.*
- És ismertek olyan lányokat, akik eljönnének velem szívesen a kastélyomba? Megmutatnám nekik a koronagyűjteményemet!
*Érthető, hisz a középkorban nem volt bélyeg. Ekkoriban még a hóhérok fejgyűjteményeket mutogattak, a boszorkányok varangytenyészetet, s még sorolhatnánk. A férfi pedig nem akar üres kézzel távozni innen, mégha otthon várja is egzotikus barátnője. Szóval a leányzók vagy nagyon ügyesen rázzák le magukról, vagy át tudják passzolni valakinek ezt a féleszű alakot.*

// Fagyiiiiiii csajszikáim Wink //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Kastély körüli park   

Vissza az elejére Go down
 

Kastély körüli park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
6 / 43 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 24 ... 43  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: A kastély parkja :: A kastély körüli park-


Forumotion.com | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Free blog