Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Hercegek kastélya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Akane Achironu
avatar

Female Kos Jelige : XVIII. A Hold
Hozzászólások : 2752
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanár
Kor : 683

TémanyitásTárgy: Hercegek kastélya   Szer. Ápr. 29 2009, 19:47




Az épületegyüttest két folyó által körülölelt kis szigetre építették. A folyó jelenlétét belekomponálták a park rendszerébe is. A folyón átvezető hídról egyenes út vezet a kastélyhoz. Az együttes része többek között udvarok, udvari kút, lóistállók, kamrák, pincelejárók, sütőház, jégverem, kertész és egyéb tisztségeket betöltő emberek lakásai, fogda, fürdőház, halastavak, díszbarlang valamint többek között citrusfélékkel és babérfákkal teleültetett üvegházak. A kertet gyümölcsfasorok, gazdag, táblás rendszerű virágos felületek és labirintusok gazdagítják. Ezt a területet magas, masszív kőfal veszi körül, e mögül magaslik ki a gótikus stílusjegyeket tartalmazó épületmonstrum, fellegekbe szökő karcsú, mégis valami megfoghatatlan ridegséget árasztó, zord tornyai. Éles, kegyes formák jellemzően, a lágy vonalvezetés sehol sem jellemző. A kastély belső részében főleg a fekete, ezüst, és méregzöld színek dominálnak, néhány teremben helyet kap az arany és vörös kombinációja. Drága kelmék, gazdag bútorzat, a berendezés királyi fényűzésről tanúskodik. Az épület centrumában a trónterem áll.

írta: Erin Corwell
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 00:21

[Cain magánlaboratóriuma]

*Szereti ezt a helyet. Kellemes légköre van, legalábbis szerinte, nem mellesleg a levegőben olyan méreganyagok terjengnek, hogy ha valaki nincs hozzászokva, akkor egész biztos pár percen belül rosszul lesz, már csupán attól hogy idebent tartózkodik. Persze ez olyasvalakinek, aki kiskora óta arra gyúr, hogy a méreganyagok ellen immunitást fejlesszen ki magnak, és már a szervezete is ráállt erre a funkcióra.. nos, annak meg sem kottyan. Cainnak meg aztán tényleg olyan ez, mint a friss hegyi levegő. Csupa szép dolgot tud ehhez a helyhez kötni. A terem egyébként szép nagy, tekintélyes méretű. A falak mentén hatalmas szekrények, polcok, tömve mindenféle morbidabbnál morbidabb vagy épp a legáltalánosabb komponensekkel, amik mind csak arra várnak, hogy az úrfi használatba vegye őket. Elvégre a jó méregszakértő nem csak gyűjti a régi egzotikus mérgeket, hanem igyekszik újabbakat kifejleszteni.
Jelen pillanatban is ezen ügyködik, elmélyült arccal méri ki épp a három gramm hydra-májat, hogy aztán az üstbe dobva elkeverje a már lilás színezetet kapott folyadékban. nincs szüksége könyvre, vagy hasonlókra, elvégre most ő az, aki kísérletezik, és minden szükséges tényanyag ott van a fejében. Érdekes látvány ez a laborban ügyködő tizenhét esztendős fiú, aki könyv nélkül, is képes kiszúrni és kombinálni a hozzávalókat. A klíma jóval hűvösebb itt, mint a folyosón, amiről az ajtó nyílik, és már közvetlenül a nyílászáró előtt is érezni az enyhe formalinszagot.
Claudius tegnap megint elvett egy fiolát a kinti szekrényről. Vegye csak, az elől hagyott üvegcsékben ártalmatlan altató van. Mikor tanulják már meg, hogy az ő mérgeit nem használhatják fel csak úgy ilyen gyerekes belső viszálykodásokra. Tekintetével elgondolkodva nézegeti az üst tartalmát, végül lepakolja a keverőkanalat, és elhátrál eddigi művétől, és felcsüccsen a mögötte lévő asztalra. Merthogy több is van. Van amelyik asztal teljesen üres, ott aprítja vágja a dolgokat. A másikon mérőműszereket, egyéb kacatok, a többin pedig mindig az amit épp odapakol. Néhány félhosszú, hollófekete tincs az arcába lóg, miközben semleges arccal nézelődik és vár, hogy a méregben szép lassan összeálljanak az eddigi komponensek. Amúgy ma is kitett magáért, már ami az öltözködést illeti. A bőrnadrág még rendben van, na de a ruházat felsőrésze jóformán szíjjakból tevődik össze, így néhány helyen a fekete bőrök közül kivillan a holtsápadt, fehér bőr. Mindegy, a szolgák nem mernek szólni, mert tudják, hogy kemény megtorlás jár érte.*

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu1
Jegelt karakter
avatar

Hozzászólások : 14

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 00:46

[Cain magánlaboratóriuma]

*Elég régen járt már erre... Mikor is? Fene tud már ezek után számolni. Sok év, annyi szent. Fiatalkorában hagyta el ezt a kastélyt, s azóta csak egyszer-kétszer tért ide vissza látogatóba. Most azonban cseppet se pár hetes látogatásról van szó. Végre visszatérhet ide, hiszen hiányzott már neki az otthon.. hm... meleg hangulata.
Felvont szemöldökkel lépdel be kicsi öcsikéje laboratóriumába, ahogy megcsapja az ismerős mérgek illata, csak előveszi kis legyezőt, és finoman kezdi lengetni az arca előtt. Annyira nem vészes a levegő, de azért még szoknia kell ennyi idő után.
Egy ideig csendben figyeli öcsikéje ténykedését. Mindig is szerette figyelni, ahogy Cain ügyködik a játékszereivel teljes koncentrációval. A másik kettőnek csak a marakodáson, meg a hülyeségeken megy az agya, ennek azonban sok-sok alattomos kis terven.
Elmosolyodik.*
- Otthon, édes otthon...
*Hümmögi, miközben bejjebb lépdel a terembe, ugyan nem kért rá engedélyt. Tulajdonképpen nem is érdekli, ha kell is hozzá. Mint a hercegek nővére, jogának érzi a szabad járkálást ezeken a helyeken. Kimonojában óvatosan lépked, kimérten, ahogyan azt egy úrihölgynek illik, miközben az arcát legyezgeti. Legyezőjén pedig ha jobban megfigyelik, láthatják is a mintát: csontvázak tánca. Kimonoján is ugyanez jellemző lila alapon és hulló cseresznyevirágok, szirmok környezetében. Hosszú, fekete haja feltűzve lazán, sminkje pedig tökéletesen illik kimonojához, mindazok mellett, hogy bőre tökéletesen hófehérre lett festve. Ez tulajdonképpen alap. A többi, a fönséges, arisztokratikus kisugárzás már mind a sajátja, amolyan veleszületett tehetség.
Vékony ujjait könnyedén végigtáncoltatja a srác hajtincsein.*
- Hát nem örülsz, hogy itt a te kedves nővéred...? Talán egy-két ostorcsapás ráférne a csinos kis hátadra...
*Arcán cinikus, gonoszkás mosoly.
Tulajdonképpen... hogy is mondjuk? A családban egyedien tudják kimutatni egymásnak a szeretetüket. Hm. Már ha ez tényleg az...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 02:25

[Cain magánlaboratóriuma]

*Természetesen amíg a bájitalon munkálkodik, nem veszi észre Akane érkezését. Nem lehet olyan könnyen kizökkenteni a munkájából. Törökülésben elhelyezkedik, elvégre most ahogy elnézi a méreg színét, még várnia kell jó 10-20 percet. Jobb, ha kényelmesen tölti el ezt az időt. A térdén könyökölve kissé előrébb hajol, állát a kézfején támasztja meg. Mint egy kucorgó, fekete macska, aki már akkor balszerencsét okoz, ha az ember csak ránéz. Van egyfajta kellemetlen aurája amit ha akarna se tudna elrejteni. Hallotta ugyan, hogy a nővére visszatér, na de annyira azért nem kíváncsi rá, hogy ő is személyesen köszöntse. Van jobb dolga. Nem csak a méregkeverés, de a pénzügyekre is időt kell szánnia. Tartani kell a gyeplőt, nehogy a két idősebb elszórja a királyi kincstár tartalmát.
Meg sem rezdül, amikor Akane először szólal meg, csak a mélyzöld, borostyán sárgával keretezett íriszek rebbennek oldalra. Sokan mondták már, hogy természetellenes szemszínnel rendelkezik, legfőképp amiatt idegenkedtek tőle kiskorában amikor még nem volt ennyi heppje a woo-doo-val, mérgekkel és egyebekkel. Ebben a korban nem szeretik az olyat, ami nem normális. Félnek tőle, ezt a félelmet pedig megpróbálják utálatba csomagolni. Cain viszont jó idomár, remek érzékkel terelte arra az embereket, hogy az utálatot tisztelettel helyettesítsék.*
- Üdv, Nővérem.
*Kifejezéstelen, és semmitmondó hangszín, mint általában mindig. Sokszor még akkor is így beszél, mikor élvez valamit. Az, hogy Cain kijöjjön a sodrából vagy felemelje a hangját, a "Leglehetetlenebb dolgok" listáján igencsak előkelő helyet foglal el. Még az sem tudja meghatni hogy Akane láthatóan évről évre folyamatosan szívja magába a sznobizmust, mesteribb és mesteribb fokon elsajátítva. Megszokta, néha Ludwignak is vannak ilyen allűrjei.*
- De örülök, viszont ha meg nem sértelek, az ostor lehetősége nem vonz már.
*Kiskorában oké, hogy Akane erősebb volt és könnyebben a kínpadra parancsolta, na de azok az idők elmúltak, Hercegként pedig ugyebár nem engedheti meg magának, hogy az ő hátát kínálja fel nővére szórakozásának tárgyául. A királyi büszkeség ugye.*
- Látom nem tört össze túlságosan a férjed halála.
*Tipikusan olyan hangnem, aminek a valódi, lényegi üzenete az, hogy "pontosan tudok mindent". Nem is kell magyarázkodni. Testvérek, egyszóval egyszerűen csak magából kell kiindulnia.*

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu1
Jegelt karakter
avatar

Hozzászólások : 14

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 17:04

[Cain magánlaboratóriuma]

*Öcsike bizony sokat változott, amióta itt hagyta ezeket a rendetlen kölyköket. Természetesen mióta meghaltak a szüleik, azóta maga volt, aki rendet tartott köztük. Persze aztán hozzáment feleségül egy japán nemeshez, de nyugodtan távozott, hiszen itt a kis Cain. Hiába ő a legfiatalabb a testvérek közül, mégis a három fiú között a legkomolyabb. Az egyiknek csak a hullanőcik járnak a fejében... a másiknak a vér, meg a pénz. Ha rajtuk múlna az ország sorsa már az összes női egyed Ludwig ágyában végezné -holtan. Claudius meg spontán háborúkat rendezett volna, a szerencsétlen parasztokból meg alig maradna, hogy szolgálják őket.
Milyen dolog az már?
Természetesen ő maga mindig is mértéktartó, sunyi volt a gyilkosságok terén. A kínzásoknál meg mindig is pontosan jól tudta, hogy hol kell abbahagyni, amikor már az egyed elviselhetetlen fájdalmat érez, de még nem hal bele. Cain azonban jól ért a pénzügyekhez, és az államvezetéshez, a másik két fiút rendesen kordában tudja tartani. Pont ezért nem is aggódott, amikor itt hagyta őket.
Letérdel óvatosan a fiú mellé, természetesen vigyázva kimonójának minden kis redőjére. Kíváncsisága az ital felé mindössze egy pillantásban rejlik, amit arra vet. Utána már öccse köti le inkább. Valószínűleg maga is csak akkor gondolná őrültnek a srácot, ha örömtelien a nyakába ugrana. Könnyedén hümmögi, mikor öccse megszólal.*
- Ó, valóban? Nah és mit szólsz mondjuk egy kis kerékbetöréshez? Olyan rég próbálhattam már ki valakin..
*Sóhajt csalódottan, majd legyezőjével tovább legyezgeti arcát, ahogy a kisöcsi megjegyzésére elmosolyodik. A mosoly apró, halvány, azonban furcsa tekintetével összhangban tökéletesen lejön: férje távozását a túlvilágra készségesen segítette felesége. Mégis, az ilyen dolgokat nem szabad csakúgy kimondani, még akkor sem ha pontosan jól tudja mindenki. A szavak könnyen fordíthatók a gazdájuk ellen. Nagyot sóhajt, és szomorú arcot ölt fel.*
- Sajnos, ha egyszer eljön valakinek az ideje... *reménytelen, színészies sóhaj*... akkor bizony eljön az ideje.. (27 évesen? -szerk.)
*Csóválja meg fejét, miközben egy-két fekete hajtincs könnyedén követi a mozdulatot. Tudja, hogy Cain tudja. Hiszen az ő öcsikéje, miért is ne tudná? Nem is magyarázkodik, ám hangjából pontosan tudhatja a fiú, mennyire élvezte Akane férje meggyilkolását. Valljuk be, az érdekházasságok nem tartanak túl sokáig.*
- A többiek?
*Teszi fel a rövid kérdés, melyben némi kis megvető hangnem is vegyül. Nem tagadja, hogy helyteleníti a másik két herceg logikátlan életmódját. Nem is érti néha, hogy a pestis hogy nem vitte el ezeket?*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 18:13

[Cain magánlaboratóriuma]

*Cain azért nem tartja teljesen értéktelennek a testvéreit annak ellenére, hogy jobban el vannak foglalva egymás eltiprásával, mint az országgal. Sőt, ugyan néha kifejezetten idegesíti, de ő maga enged teret ennek a viszálykodásnak, mert amúgy tagadhatatlan, hogy Ludwig és Claudius ettől függetlenül jól végzi a dolgát. Claudius sorban tér vissza a győztes hadjáratokról, Ludwig pedig a nyíltabb, szókimondóbb modorával remekül tud tárgyalni. Cain túl magának való, és túl különc ahhoz, hogy másokkal egy asztalhoz üljön, így kell valaki, akinek ez nem esik nehezére. Hiába, ő maga is tudja, hogy a bátyjai nélkül közel sem boldogulna ilyen jól. Ahogy ez fordítva is igaz. Végül is ugyan nem látszik, de van egyfajta összetartás is hármuk közt, csak ez igen furcsán ütközik ki a viselkedésükben vagy a cselekedeteikben.
Egyben azonban ő sem különbözik a testvéreitől. Az emberek élete neki ugyanúgy csak egy eszköz, ami felett teljhatalmat élvez, így joga van élet és halál felett dönteni. Igazságosan, vagy igazságtalanul, ez mind lényegtelen. Nagy híre van annak, hogy Cain úrfi szereti embereken kipróbálni az új mérgeit, vagy néha egyszerűen csak kedve támad "babázni". Valahogy neki is kell szórakoznia nem? Nem szereti, ha hozzáérnek, hacsak nem ad rá engedélyt, vagy utasítást, ezt pedig Akane is minden bizonnyal tudja, mégsem érdekli. Van ami sosem változik. Amíg az apja élt, a testi fenyítések mindennapiak voltak, a nővérének csak egy törtrészét köszönheti, ráadásul Akane még úgymond kesztyűs kézzel is bánt vele. nem úgy, mint az apjuk, aki nemcsak hogy őt hibáztatta a felesége haláláért, de véleménye szerint a fiú szeme maga a sátán megtestesülése volt. Ki gondolta volna, hogy ezek a gyermekkori élmények kényszerítik rá az úrfit, hogy felnőjön idő előtt.*
- Ugyan vonzó ajánlat, de csak egy szolgálót tudok felajánlani magam helyett. Vele játszhatsz. Pár napon belül úgy is meghal.
*Most már a fejével is hajlandó nővére felé fordulni. Rég nem látta, valamivel magasabb lett, de lényegében nagy változás nem történt. A szolgálónak pedig valóban úgy is teljesen mindegy. Ugyan egyelőre még tökéletesen jól érzi magát, és abban a tudatban él, hogy Cain úrfi legutóbbi mérge, amit kipróbáltatott vele félresikerült, és ezért nem történt semmi - az igazság nem ez. Egyszerűen csak egy olyan méregről van szó, aminek több napos lappangási ideje tökéletesen félrevezetheti a delikvenst.*
- Érdekes, én úgy hallottam fiatal volt.
*Jegyzi meg csendes érdektelenséggel, halkan.*
- Claudius valószínűleg ott, ahol Ludwig. Vagy lehet erre tart. Megtanulhatná már, hogy a kinti fiolákban csak egyszerű altató van.

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Claudius Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Jelige : VII. A Diadalszekér
Hozzászólások : 5

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 20:59

[Cain magánlaboratóriuma]

A szövetségesek már megint lázadnak... Nem igaz, hogy nem bírnak pár percig nyugodtan ülni a seggükön, ezek folyamatosan elégedetlenkednek. Már-már szinte fárasztó, hogy naphosszakat kell emiatt a kis apró dolog miatt a kaszárnyában ülnie, és terveznie a leszámolást. Azaz a kínhalál minden pontos részletét kidolgozni. Ugyanis itt már nem lesz elég az, hogy a hadsereget leverik, hanem az kell, hogy végre egy életre megtanulják: kuss, vagy nem lesz mivel kussolni. Ezt a módszert már régóta gyakorolni kívánja Claudius, csak éppenséggel testvérei még nem engedték. De hát amit nem tudnak, az nem is fáj nekik.
Miután kellőképpen kitervelte magát, és véres koncepcióját kialakította, úgy dönt, hogy ideje visszahúzni a kastélyba. Jobb helyen nem is állhatna az épület, anno, még az ősök megtalálták a tökéleteset. Ráadásul a kivitelezés... Csodálatos. És ezt érezné is Claudius, csak éppenséggel a jelleme annyira vakká teszi a szép meglátásában, hogy ezekkel az apró részletekkel nem is törődik. Nem az az ember, aki könnyet fog ejteni szimplán csak azért, mert tetszik neki valami, és meghatódott. Ő és a meghatódás.. Na ne vicceljünk már, fel sem veszi az ilyesfajta ingereket.
Kinyitja - ne finomkodjuk -, kicsapja az ajtót, majd végigsétál a folyosókon, és a testvére magánlaboratóriumába igyekszik. Minden bizonnyal Ludwig még most is a vásárolgatással tölti az időt, addig is van ideje valami mérget lopnia az öcsikétől az öcsikének, hátha most végre hatni fognak. Arra még gondolni sem mer, hogy a terve dugába dől, hála annak, hogy a kis magánműhelyben nem csak egy, hanem kettő ember is tartózkodik. Köztük az a személy, aki egyedül idősebb nála a famíliában...
Sétál lefelé, oldalra nem is nézve, nem izgatja a kastélydekor. Amint a helyszínen van, ahova szeretne menni, kinyitja az ajtót, majd fütyörészve belép, azonnal megfordul, becsukja maga után hallkan, és ismét a terem közepe felé pördül. És az állát kezdi el kutatni a földön, mert bizony leesett.
- Hát te meg mi a f..t keresel itt? Miért nem hemperegsz a drága kis férjed ágyában? - néz Akanéra, Cainnal egyelőre nem törődik, mondhatni az természetes, hogy ő éppenséggel ezen a helyen tartózkodik, elvégre az ő magánlaborja. De a nővérét látni imét, ki tudja, hogy mennyi év után eléggé... elszomorító.
- Ha azért jöttél vissza, hogy újra kínozz, akkor csak annyit mondok, hogy erősebb vagyok azóta sokkal, tehát még inkább nem fogom magam hagyni - sértődött orrfelhúzás, nem titok, hogy a nővére ezerszer bántotta, de azért ő nem hagyta magát, nem véletlen, hogy Claudius áll a hadsereg élén, és nem Cain, vagy az a puhány Ludwig. Hát igen, utóbbi nem is kerülhetne oda, nekik győzniük kell, nem pedig az, hogy a csata közben a sereg szétloholjon.
Időközben tekintete áttéved öccsére is, akivel még nem is foglalkozott eddig.
- Már megint min kísérletezel..? Remélem még emlékszel a megállapodásra - jegyzi meg, még szép, hogy arra gondol, hogy akármilyen módon is halsz meg, az egyik bájitalodba fulladsz bele, vagy csak szimplán elvisz a természetes halál, netán a pestis, vagy egyéb betegség, Cain szeme még szép, hogy a kis hadvezérünké lesz. Mehet majd a gyűjteménybe. Milyen szép lesz, azzal együtt lesz pontosan 1000 darab. És a többi szervről még nem is beszéltünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu1
Jegelt karakter
avatar

Hozzászólások : 14

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 21:56

[Cain magánlaboratóriuma]

*Természetesen az ajánlaton majd kapva-kap, nagyon szeretné már kiélni magát. Ha a szolgálónak meg már úgyis mindegy, legalább hasznot vegyék már halála előtt. Magában már tervezgetni is kezdi, hogy hogyan fogja majd megkínozni szerencsétlen egyedet, milyen japán újdonságokat fog rajta kipróbálni. Még megtisztelve is érezheti magát a kicsike, hogy ilyen messziről jött, távoli egzotikumokat kipróbálnak rajta.
Persze, Cain megjegyzésére csak legyint egy aprót. Fiatal volt nah. És akkor mi van? Nem lehet fiatalon meghalni? Mi van, ha véletlenül csatában halt meg? Esetleg egy korai szívroham? Vagy valami csúnya kis betegség, ami már ilyenkor elvitte? Vagy esetleg egy elvetemült nőszemély, aki véletlenül beleállította a kést szex közben?
Hm.
Nah jó, az utóbbi azért eléggé esélyes, de erről nem beszélünk. Oldalra sandít öccsére.*
- Még mindig az a legjobb dolguk, hogy öljék egymást?
*Kérdi felvont szemöldökkel. Ugyan nem újdonság neki, de azért abban reménykedett egy kicsit, hogy ezzel a gyerekes hülyeséggel azóta felhagytak. Ahogy mindig, az emlegetett szamár most is megjelenik -szokásos nagy robajával. Nem lepi meg, hogy ittléte némi kis érzelmi törést okoz szerencsétlennek. Persze az illetlen beszédre felvonja a szemöldökét. Úrinői lelkülete nem szokott hozzá az ilyenhez. Azonban a látható sértettségre szélesen elmosolyodik.
Mindig is szerette, ha valakiben mély nyomokat hagyhatott. Továbbra is legyezi magát, s halkan, borzongatón felkuncog, szinte már-már sötét kéjjel hangjában.*
- Claudius, drága öcsém. Durva, és csökevényes szavaid azóta se változtak.
*Kis szünet, amíg halkan nevetgél a másikon, hogy aztán folytassa. Tekintete figyelmeztetőn villan meg.*
- Tán szeretnéd, hogy kimossam a szádat savval?
*Kérdi könnyed hangon, persze a szavak mögött mégis komoly fenyegetés lappang. Nincs kétség affelől, hogy meg is tenné szívesen. Ugyan kissé büdös ez az eljárás, de igazán szórakoztató, ahogy a páciens sikolya folyamatosan szakadozik a szétmaró savtól.
Színészies sóhajjal csóválja meg fejét.*
- Szegény férjuram távozott az élők sorából. Hoztam még neked szuvenírt is.
*Azzal egy kis csomagot vesz ki a kimono redői közül és Claudiusnak dobja finoman. Ha kicsomagolja az öcsike, akkor egy fület talál benne, szépen eltárolva egy kis üvegdobozban. Közben kedves nővérük elmélázgatva simogatja Cain hajtincseit. Tudja nagyon jól, hogy nem szereti öcsikéje, mégis kifejezetten szórakoztatja, mintha csak egy babával tenné ugyanezt..*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Vas. Május 03 2009, 22:26

[Cain magánlaboratóriuma]

- Mondtam, hogy jön.
*Kicsit félre biccenti a fejét, miközben Akane mellett elnézve az ajtóra pillant. Már kintről hallatszanak a bátyja léptei, már csak idő kérdése, hogy ideérjen. Igazság szerint nem örül kifejezetten annak, hogy Claudius, és Akane az ő laborjában ejtik meg ezt a kellemes testvéri viszontlátást. Igen, igazából jogosak a kétségei azt illetően, hogy a bátyja képes lesz-e fiola törés nélkül lereagálni a dolgot. Egy biztos. Ha bármit összetör, repül innen, másrészről neki kell majd pótolnia az okozott kárt. Cain pedig ugyan csendes, és visszahúzódó, de remek meggyőzőereje van a szavainak, pedig még csak nem is ordít. továbbra sem látja értelmét annak, hogy a törökülésből kikecmeregve lemásszon az asztalról, remekül megvan itt, jó ez így. Abszolút semleges tekintettel figyeli a kis közjátékot. Az idősebb bátyj úgy tűnik meglepődött azon, hogy nővérüket itt látja. Pár másodpercen belül úgyis ki fog szakadni belőle valami alpári.
~Három Kettő. Egy.~
*Nem mozdul meg a hirtelen hangerőre, és a durva hangnemre, de muszáj lehunynia a szemeit. Na igen, valószínűleg most számol el tízig.*
- Ha kérhetlek.. csendesebben. nem szeretem mikor idebent hangoskodnak.
*Meg tulajdonképpen mindennemű kiáltozás, és hangoskodás iránt ellenérzésekkel viseltet. Ráadásul ez a hely olyan, mint egy könyvtár, csupa csupa értékes darabbal a polcain, csak itt nem könyvekről hanem drága komponensekről beszélünk. A mérgeit érthető módon nem itt tárolja, az túlzottan egyszerű lenne, és nem is jó ötlet őket szem előtt hagyni. Az igazi gyűjteményhez senki sem férhet hozzá rajta kívül, nagyon jól elrejtette. Véletlenül sem szerezné, hogy Claudius, és Ludwig valamelyik egzotikus, több ezer éves drágaságát pocsékolja el a másikra. A bátyja persze azonnal úgy reagálja le Akane jelenlétét, mint ahogy azt várta, szóval Cain kénytelen már most elejét venni a további ilyen irányú beszélgetésnek.*
- Már felajánlottam neki a legutóbbi kísérleti alanyomat, vele eljátszhat pár napig, addig is nincs értelme aggódnod. Valamint a továbbiakban sem, ha tényleg erősebb vagy nála. Nem?
*Annak ellenére, hogy a beszédmodora kissé vontatott, de tulajdonképpen semmi provokatív él nincs benne. Mégis borzasztó irritálóan hathat ez, az úrfi által képvisel modor. Visszapillant az üst tartalmára, és egy apró sóhajt követően lemászik addigi ülőhelyéről, ezzel egyszerre elhúzódik Akane kezétől is. A polchoz lép, és amíg egyik kezével az üveg felé nyúl, addig másikkal az egyik bőrszíjat igazítja el a vállán. Ráérős léptekkel ballag vissza az üst melletti asztalkához, hogy ott lecsavarja az üvegcse tetejét.. addig aztán a másik kettő nyugodtan marhatja egymást.*
- Semmiféle megállapodásra nem emlékszem. Arra emlékszem, hogy te még mindig reménytelenül próbálod megnyerni a beleegyezésem. De a válaszom még mindig...
*Meglötyögteti az üveget maga előtt, aztán pár cseppet a sötétlila-feketébe hajló masszába önt. Dolga végeztével visszadugaszolja, és már pakolja is a helyére.*
- Nem.
*Esze ágában sincs megengedni Claudiusnak, hogy halála után, már ha egyáltalán ő, Cain halna meg előbb, a testvére még ezután is zargassa, és kivájja a szemeit. Lehet, hogy mindennél jobban gyűlöli őket, de ettől függetlenül hozzá tartoznak, így nem szándékozik eladományozni, még akkor sem, ha neki már nincs rájuk szüksége.*

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Claudius Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Jelige : VII. A Diadalszekér
Hozzászólások : 5

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Május 04 2009, 11:07

Bűn lett volna kihagyni azt a csodás helyzetet, amikor öccse már előre felkonferálta jöttét. Nem éppen az a csendes lépkedő fajta, ő annál határozottabb, de ha szeretne, akkor talán megpróbál egy kicsit minimálisabb hangerővel közlekedni. De most nem tekeri le a hangfalat, szóval az alapjában véve csendes laborba - ahol csak a fiú bájitalainak sistergése hallatszik, minden egyéb nyugodt - tökéletesen beszűrődik minden egyes hang, és így a forrásra is egy pillanat alatt rá lehet jönni, ha a jellemvonásokat nézzük.
Cain eléggé naiv ember lehet, ha azt hiszi, hogy Claudius kifizeti majd az okozott kárt, ha esetlegesen egy fiolát eltörne, de most nem szándékozik rombolni, neki csak a lopás jár az eszében. Kissé érdekes világszemléletben nőtt fel, hiszen apja, amíg Caint verte, Ludwiggal ki tudja, hogy mit csinált, addig Claudiust a hadviselésbe vezette be, és néha még a csatákra is elvitte. És ott bizony, egy nyertes háború után, szabadon mindent ki lehet fosztani, így neki a rablás mondhatni az élet természetes része, és már így is kezeli: mint egy nagyon közeli barátot.
Belép a helyre, majd ugye jön a szokásos, nála már megszokott köszöntés, melyet más egy testvéri öleléssel helyettesít, de az nem jellemezné Claudiust, ő annál magához méltóbban is ki tudja fejezni érzéseit. És ezek az érzések a gyermekkori kínzások után sajnos eléggé egyediek, és nem éppen egy jó testvérhez illőek. Persze azért kedveli a nővérét: valahol nagyon mélyen, de ez lehet csak a közös vérnek köszönhető.
- Hát nem köszönthetem méltó módon szerencsére csak egyetlen nővéremet? - fordul Cain felé, amikor az felelősségre vonja a hangos beszéd miatt. Pedig nem is volt hangos, neki ez a normál szint, melyen beszélgetni szokott, a magába forduló öcsinek ez biztos a sutyorgás. Félnivalója annyira tényleg nincs, viszont Akana, ha arról van szó, hogy kínozni kell valamit, nem válogat az eszközökben, és előszeretettel csinál személyre szóló "ajándékokat". És ha figyelembe vesszük Claudius erejét, akkor minden bizonnyal valami olyasmit fog kitalálni, amely sajnos nyers fizikummal nem legyőzhető.
Hirtelen egy csomagot vesz elő a nő, és Claudiusnak dobja. Először elkezdi körbeméregetni, gyanakvóan néz rá, majd megrántja a vállát, és kinyitja a csomagot.
- Csak nem egy korbá... - ideje sincs kimondani teljesen a mondatot, ugyanis hirtelen megpillantja a drága fület. Szemei elkezdenek ragyogni, és magában számolgatni kezd. Tehát, most jön az a nagyon nehéz matematikai képlet, hogy adjunk hozzá 993-hoz egyet. És akkor meg is van az eredmény, hogy 994. Mindigis tudta, hogy matematikusnak kell elmennie, bár mostanság az még nem menő szakma. Bezzeg ha a XXI. században élne, és mindezt keresztezné a fizikával és a rajzzal, akkor simán elmehetene mérnöknek, és arra mostanság van kereslet, de még mekkora. Na de mindegy, térjünk vissza az ennél izgalmasabb sötét középkorba.
Talán kissé túlságosan is sötétbe, ha elnézzük ezen országot.
- Tudod én nagyon is kedveltem a férjedet - ezt fogjuk fel úgy, hogy köszönöm, csak éppenséggel Claudius-módra. Majd hirtelen Cain felé fordul, aki időközben kifejtette, hogy kin fog kísérletezni a nem rég megérkezett nővérke.
- A barnahajúra gondolsz, vagy a vörösre? Vagy a szőkére? - kérdezi. A falnak dől, és közben a polcra néz, milyen újdonságokkal van megspékelve a kis tár. Legyint egyet, most az egyszer megkegyelmez az öccsének, de ezt köszönje annak, hogy szeretett idősebb testvérük megérkezett. Ez egy gesztus akart lenni.
- Van nekem majdnem ezernyi másik szemem, kivesszük a tiédet, és beb...szuk a helyére azt, amelyik tetszik neked - mintha csak arról beszélne, hogy kivág egy fát, és a helyére ültet egy újat, mert a régi már el van korhadva. Hát igen, ez egy sajátos felfogási mód, az ő szakterülete nem az idegrendszer teljes ismerete.
Az övé a kőkemény sebészet.
A mészárlós fajta.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu1
Jegelt karakter
avatar

Hozzászólások : 14

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Május 04 2009, 11:44


[Cain magánlaboratóriuma]



- Légy tekintettel Cain-re, Claudius. Nem illik üvöltözni egy ilyen kényes teremben....
*Inti le öccsét szélesen elmosolyodva, egyik szemöldökét felvonva. Természetesen tényleg Cainre való tekintettel szól rá a srácra, másrészről meg amúgyis szereti cukkolni, ahol tudja. Tulajdonképpen mindegyik öcsikéjét nagyon szerette kínozni. Cain-t az engedelmessége miatt, Claudiust pont az engedetlenségért, Ludwig meg.... Ludwig meg bármelyik női alanyát lekörözte sikolyok terén.
Elégedett mosollyal nyugtázza, ahogy Claudius buzgón csomagolgatja ki az ajándékot. Persze azért megjegyzi fejét csóválva, mintegy mellékesen.*
- Oly' naiv vagy, kedves Clauuuuu... Akár bombát is rakhattam volna vele... vagy éppenséggel méreggel átitatott ajándékot, ha már stílusos akarok lenni a helyszínhez.
*Mutat körbe somolyogva. Bár valóban, fene tudja, hogy Akane miben itatta át a fülecskét, amit most nagy örömmel fogadott el testvére. Persze, nem akarja rögtön kinyírni a fél családot. Ráér még ezzel szórakozni. Annyit elért, hogy férje hatalma, és birtokai, vagyona rámaradt (némi kis ügyes furfanggal és csalással)... Ki hitte volna, hogy egy halálos kimenetelű szeretkezés előtt férje aláírt egy örökösödési papírt? Előfordulnak az ilyenek.. Öccse kijelentésére csak felvont szemöldökkel sandít rá.*
- Tudom. Én is. Szép kastélya volt.
*Jegyzi meg maga is közönyösen, egyértelműen kifejezve, hogy a vagyona és a hatalma jobban érdekelte, mint az a fajankó. Ez nem is csoda, tekintve Akane mérhetetlen hatalomvágyát. Nagyravágyásból a testvérek közül igencsak neki jutott a legtöbb. Csak amíg két legidősebb öccse egymást marja, addig ő szépen áskálódik és sunyít a háttérben.
Tekintetével követi Cain mozdulatait. Mostmár egészen hozzászokott a lenti levegőhöz, így aztán nem is ver annyira a legyezővel. Claudius kérdésére csak hümmögve sóhajt egyet.*
- Ugyan mit érdekel az téged? Mire a kínzásomnak vége lesz, addigra nem sok marad belőle neked, vagy Ludwignak...
*Jegyzi meg mintegy mellékesen, miközben néha elmélázgat rajta, hogy milyen módszereket alkalmazzon majd. Ebben a gondolkodásban persze megakadályozza két öccse, így kénytelen visszatérni a beszélgetés témájához. Sóhajtva sandít Claudiusra.*
- Még mindig a szemét akarod?
*Majd negédes mosollyal pillant Cainre, s kuncog fel halkan.*
- Azok pontosan ott jók, ahol vannak. Cain nem is lenne Cain, nélkülük. Ugye, kedves kisöcsém?
*Kérdi dallamos, édes kis hangon. Talán iróniával, talán őszintén mondja, talán bántásból, talán kedvességből. Nem tudni, hogy pontosan mire is célozgat szavaival. Akane pedig nagyon is szeret az emberekkel játszadozni, ahogyan a testükkel, úgy az érzéseikkel és a lelkükkel is. Kínozni, folyamatosan, és minduntalanul. Újra és újra felszakítani a sebeket, hogy aztán sót hintsen beléjük...
Ez Akane, Akane-t így szeretjük.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Május 04 2009, 15:26

[Cain magánlaboratóriuma]

- A szőkére.
*Cain személy szerint nem szeret azzal dicsekedni, hogy hány embert bántott, vagy hogyan. Igen, tulajdonképpen a halálozási statisztikák közül Cainé az, amelyik a legkevésbé kétségbeejtő. Nem tartja különösebben érdekesnek elvenni mások életét, igazából sokkal szórakoztatóbb játszani velük, mint a sakkfigurákkal. Talán emiatt a csendesség miatt látszódhat a legártalmatlanabbnak négyük közül. Másrészről szerinte felesleges dicsekedni a kegyetlenkedésekkel. Ha már Claudius csinálja, akkor csinálja magának, őt például nem érdeklik a bátyja viselt dolgai - persze ennek ellenére így is vannak róla információi -. Ezért hát nem is szeretne hozzáfűzni semmi a jelenlegi beszélgetéshez. Akane és a bátyja láthatóan remekül lefoglalják egymást. Ő sem beszél hát többet, mint amennyi szükséges.
Cain pedig nem naiv, vannak módszerei amivel jobb belátásra bírhat másokat és hála ennek a magába forduló jellemnek, ezekről még a tulajdon rokonai sem tudhatnak. A gondolkodásmódja mindenki számára teljesen idegen lehet révén, hogy soha senkivel nem osztotta meg a gondolatait. testvéreinek háttal állva tekintetével keres valamit a polcon, ah, meg is van. Leemeli a por állagú anyagot tartalmazó üvegcsét. A mérőműszerekkel felpakolt asztalhoz lép, és elveszi onnan az egy pár fekete bőrkesztyűt. Ez az óvintézkedés szükséges, tekintve, hogy az őrölt hályoglepke szárny már akkor halált okoz, ha bőrrel érintkezik. Óvatosan szór bele olyan kevés adagot, hogy egy rendes ember azt mondaná, hogy ennek a mennyiségnek még a húszsorosa sem lenne elég ahhoz, hogy kellő hatást váltson ki. Na de bízzuk ezt szakértőkre.*
- Mint már mondtam, nem szeretném, ha megvakítanál. Nem.
*Majdnem hozzáteszi, hogy mert akkor kénytelen lenne viszonozni ezt a kedvességet, vannak olyan mérgei ami a mostani készülő drágasághoz hasonlóan képesek egyszerűen a pórusokon keresztül behatolni a szervezetbe, felkúszni a központi idegrendszerbe, és ott megbénítani a látásért felelős idegeket. Elég lenne csak Claudius szobáját bekenni vele és a bátyja már attól megvakulna, hogy befekszik a tulajdon ágyába. Ez pedig csak egyetlen lehetőség a sok közül. Mint már az említve volt. Cain csendes, de rendkívül kreatív kölyök.
Azzal nem is fáradozik, hogy felvilágosítsa Claudiust azt illetően, hogy csak mert a régi helyére új szemeket pakol, attól ő még nem fog újból látni. Ha egy kicsit többet foglalkozna anatómiával, tudná. Emellett igyekszik nem odafigyelni a szeméről folytatott csevejre. Érezhetően elhatárolódik a párostól, mint ahogy mindenki mástól ezen a szép kerek világon. Visszatelepszik az asztalra, ahol azelőtt ült. Fogai közé csippenti a kesztyű anyagát, így húzza le a középső ujjáról, majd a kézfejéről.*
- Sokkal érdekesebb témák is vannak a szememnél, úgy hiszem.
*Ez Cainhoz képest egészen agresszív megnyilvánulás volt, még ha a taglejtés ugyanolyan színtelen is, mint eddig. Nem elég hogy gyűlölnie kell a szemeit, de még ezek ketten is csak ezen a témán képesek lovagolni. Természetesen azt az örömet azért nem adja meg a kedves testvéreknek, hogy ingerültnek lássák. Valójában jelenleg abszolút, teljes mértékben nyugodt, csak már kezd kellemetlen lenni a téma.*
- Meddig szándékozol maradni?
*Egyszerű kérdés, és végül is érthető, hiszen eddigi látogatásai során Akane csupán egy, legfeljebb két hétre látogatott vissza hozzájuk, és végeredményben a volt férje kastélya most már a nő birtokában áll. Nem tagadja magának, hogy próbálja terelni a témát, hiszen ahányszor szó esik a szemeiről, rossz emlékek köszönnek vissza a múltból.*

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Claudius Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Jelige : VII. A Diadalszekér
Hozzászólások : 5

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Május 04 2009, 16:40

Nővére kioktatását szinte meg sem hallja, az ilyenekre nem nagy szokása figyelni, az évek során ha valamit megtanult, hát azt biztos, hogy a kritikára ne hallgasson. Elvégre egy csata előtt az ellenfél folyamatosan a sárba tiporja a nevét, így ezeken fenn sem szabad akadni. A katonalétnek ez egy nagyon jó pontja, bár azért néha jól jön, ha felkapjuk a fejünket, amikor véleményt mondanak rólunk, főleg akkor, ha az építő jellegű. Azonban Claudius már ezekre sincs tekintettel, szabadelvűsége nem ismer határokat.
Hát igen, amikor kínzásról van szó, ő még akkor is küzd. Akane éppen ezért talált rá jó ellenfélre, ugyanis ő nem hagyta magát, ez talán egy kicsit élvezetesebbé tette a játékot. Sajnos kiskorukban mindig a lány győzött végül, de ez csak annak volt köszönhető, hogy olyan eszközöket használt, melyeket jobb helyeken övön alulinak is nevezhetnek. Kinek van akkora tűrőereje, hogy elviselje azt, hogy egy tűzforró vasat, ha rányomnak a karjára, ne essen menten össze. Hát igen, az emlékek. Viszont ő ettől függletlenül érdekes mód' még hálás is nővéréken, elvégre ez is kiedzette a legnagyobb fájdalmakra, így a faktor, mely ezt méri, igencsak magas lett.
- Hát képes lennél megölni engem, Nővérkém? Azt hittem még mindig többet adsz a kínzásnak - jegyzi meg, nagyon jól tudja, hogyha választani kellene Akanénak a halál vagy a fájdalomokozás között, akkor az utóbbit választaná. Persze ha van kínhalál opció... No igen, abba bele sem mer gondolni. Tisztában van azzal is, hogyha Cain szeretné, akkor a mérgeivel secc-pecc alatt a vesztére törhetne, de mivel ez a három herceg stabilan együtt képes uralkodni, ez nem történik meg, biztos benne. Hiszen ha csak az egyikük is feldobná a talpát, a triumvirátusnak végeszakad, és az emberek lázadni kezdenek. Ha pedig éppen Claudius hal meg, ki fogja vezetni a királyi polgárháborús pártot..?
Na ugye.
Akane pénzsóvárgós megjegyzése olyan, mintha csak egy természetes beszélgetést hallana közte, és a nővére között. Már-már annyira triviális az, hogy a nőnek csak a vagyon, a gazdagság számít, hogy az évek folyamán ezt tartja az alapvető témának, melyről beszélgetni lehet vele teljesen őszintén.
- Hát, csakhogy Ludwig és köztem van pár különbség. Neki az egész test kell, nekem meg csak bizonyos részei. Szerinted érdekli Ludwigot, hogy bent van-e még a szőke haj alatt az agy..? Észre sem venné - a kívülálló ezen társalgási módot érdekesnek érezheti, de meg kell, hogy mondjuk: az is. Eléggé sajátos, már-már horrorisztikus módot sikerült találniuk a hercegnek, és a nővérnek, melyen kommunikálnak egymással. Ismerik egymást tetőtől-talpig, már amennyit kimutatnak. És a legszebb az egészben, hogy a jellem formálódásában Akane nagyon sokat tett. Nem véletlenül lettek azok, akik. És persze az apát ki ne hagyjuk, Caint leginkább ő formálta meg, mintha csak agyagozott volna.
- Hát, tényleg nem lenne nélkülük az én drága öcsém. Ha ez nem lenne, kevesebb emléket kellene most magában tartania - majd szépen, lassan, de mégis biztosan leakaszkodik a témáról, nincs több hozzáfűznivalója. A legifjabb Laenaren kérdése, melyet a legidősebb felé intéz, nagyonis találó, és már-már szinte tárgyra térő. Ő is kíváncsi arra, hogy a nővér meddig fogja itt kínozni az időt. Visszamehetne Japánba, előáshatná a hullát, és szakíthatna le még róla pár apró kis szervet. Majd a szuvenírosztást meg is ismételhetnék.
Apropó, szuvenír. Claudius lassan elkezdi méregetni a fülecskét, mintha csak valami lelet lenne. Szemmel megméri, és konstatálja magában a pontos adatokat. Nem titok: mindent kategorizál, ami ezen hobbijával kapcsolatos, így máris elsorolja magának, hogy ezekkel a tulajdonságokkal mely csoportokba kerülhet bele. Cain szemei már évek óta el vannak raktározva, külön helyet készített nekik, és nap, mint nap le is poroltatja azt, hiszen bármikor oda kerülhetnek a sárgás-zöldes árnyalatú szivárványhártyával megáldott golyók.
Hmm... első kategória lesz - mondja magának, majd már azon jár az esze, hogy mi mellé fogja helyezni. Ez egy különleges darab, elvégre királyi, nem mehet a pórnép fülei közé. Különleges megtiszteltessel hagyja meg ezt az ajándékot az utókor számára.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu1
Jegelt karakter
avatar

Hozzászólások : 14

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Május 04 2009, 21:30


[Cain magánlaboratóriuma]


- Jahjj, ugyanmár. Emlékszem még, hogy kamaszkorában is mennyire ragaszkodott a... a barátnőihez. Ha csak egy hajuk szála görbült, máris kitört a balhé.
*Erre márcsak azért is emlékszik, mert két idősebbik öccse folyamatosan marták egymást Ludwig hullajó nőinek szervéért. Lehet szegény lányokért még életükben sem veszekedtek ennyit, mint haláluk után.
Szeme sarkából figyeli legkisebb testvére mozdulatait. Közben azért az asztalára tol neki is egy aprót csomagot. Ha kinyitja Cain, akkor egy kis japán mérget találhat benne. Természetesen a kis Ludwig se maradhat ki a sorból, odakint egy egzotikus, csábos leányzó vár rá - bőröndben.*
- Pedig én szeretek a szemeidről beszélgetni. Olyan egyediek...
*Pillant rá kisöccsére szélesen, sunyin elmosolyodva, felvont szemöldökkel, s ártatlan tekintettel.
Tulajdonképpen a saját szemei is eléggé jellegzetesek. Szimpla barnák? Uuuugyan. Talán vörösek? Meglehet. Ha közelebb megnézzük... Nos, akkor akár enyhe lilaárnyalatot is kaphatnak. Bár ez lehet, hogy a sok lila színű cucc átka is, melyeket szinte mániákusan hord.
Nem húzza tovább a húrt, tudja pontosan jól, hogy hol kell megállnia. Azzal meg tisztában van, hogy Cain-t nem tudná kihozni a sodrából. Ellenben Claudiust élvezettel húzná fel addig, amíg már az agresszívabb megnyílvánulásokra is képes lenne. Az emberek mindig vicces és szórakoztató dolgokat tudnak tenni dühükben. Ezt pedig Akane mindig szívesen nézi végig.
A téma azonban kényes és kínos... legyen gyereknap, nem akaszkodik tovább a témán, ha már ilyen "mohósággal" kíváncsi testvére ittlétének hossza felől. Hümmögve gondolkodik el, szélesen elmosolyodva, miközben legyezgetni kezdi újra magát. Nem is szólal meg egy ideig, persze csak a hatásszünetet hagyja meg szavai előtt. Már-már azt hihetnék, hogy a szó benn is ragadt, amikor szinte dallamos hanggal szólal meg.*
- Örökre.
*Jelenti ki büszkén kihúzva magát, hol az egyikre, hol a másikra sandítva. Kíváncsia a reakciókra, bár vélhetően fiatalabbik testvére arcáról nem fog sokat leolvasni. Majd kuncogva folytatja.*
- Szeretem Japánt, de úgy döntöttem, hogy itt maradok a szomszéd várban. Kicsit kicsinosítom, utána erősítem a ti kis... triumvirátusotokat.
*Felvonja szemöldökét, miközben sunyin csillannak meg szemei. Akane-nél kétséges, hogy mindössze honvágyból itthon ragad. De külhonban már nincs semmi dolga, megszerezte a hatalmat, amit akart, onnan fejjebb már nehezebben tudna mászni. Jó lesz majd nyaralónak. Azonban itthon... Nos, itthon lehet, hogy nem is annyira erősíteni akarja a csapatot, inkább viszályt szítana, hogy aztán könnyedén -követve az "Oszd meg, és uralkodj" elvet-, elintézze öccseit.
Pontosan jól tudja, hogy hamarabb bíznának meg egy kígyóban, mint benne. De meglennének a saját kis eszközei, hogy megoldja ezt az apró kis bökkenőt.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Május 04 2009, 23:36

[Cain magánlaboratóriuma]

*Nem szereti amikor Claudius így néz rá. Nem mintha félne tőle vagy ilyesmi, sosem rettegett igazán semmitől, hacsaknem attól, hogy egy mérge félresikerül, és az áldozat két nap helyett egy, vagy három nap alatt hal meg. De akkor is rendkívül kellemetlen érzéssel tölti el ez a kutató tekintet, amivel a bátyja méregeti, főként a szemeit. Idegesíti. Igen, irritálja ez a hiénatekintet. Még Ludwig beteges imádata a hullái iránt is elviselhetőbb, mert abban legalább van egy szemernyi őszinte öröm, és ártatlan boldogság. Ettől függetlenül számára továbbra is undorító, hogy valaki holttestekkel henteregjen, még ha pont ő volt is az, aki tartósította számára a lányokat. Ez minden amit tehet, ha nem akarja, hogy a bátyja rohadó testekkel csinálja, azt amit egészséges ember élő nőkkel szokott. Ezzel legalább azt megakadályozza, hogy valami mutálódott fertőzést elkapjon azt az elmebeteg. Szándékosan nem néz se Claudius, se Akane szemébe, hiányzik is neki, hogy még ezzel arra késztesse őket, hogy a a sátánt megtestesítő íriszeket bámulják. Nézik így is eleget, pedig volt 17 évük megszokni. Tökéletesen tisztában van, hogy nem csak a saját, de a bátyjai keresztjét is neki kell viselni. Gyerekkorában Claudius, és Ludwig helyett is őt büntették, a család minden bűnének ő az epicentruma. Azaz ez az, amit kiskora óta belé neveltek, természetesen, ha tudatában lenne, hogy milyen önostorozó gondolkodásmóddal rendelkezik, akkor se tudna ezen változtatni. Akanet mindig szerette az apjuk, mert a kislányban ugyanannyi hajlam volt mások kínzására, mint benne. Claudius volt a legidősebb fiú, a tehetséges hadvezérpalánta. Ludwig a magántanárok kedvence, aki szókincsével bárkit lenyűgözött. Cain meg a bezárt fekete bárány // bariiii - a szerk.//. Végül is Cain olyan, mint egy kegyetlen kísérlet eredménye. Lehet, hogy a családfő kíváncsi volt milyen egy szeretet nélkül nevelkedett gyermek. Milyen kár, hogy ezt nem érte meg. Nem rossz név ez amit kapott. Ugyanúgy kiűzték a családi házból, és őt sem bánthatta senki. Elvégre ettől függetlenül még ő is királyi sarj, csak valahogy kiszorult a körből. A szeretetre vágyó gyermekből a saját apja faragott "érzéketlen szörnyet"; eleinte nem volt ebben a fiúban semmi ördögi vagy gonosz. Tulajdonképpen most sincs, csak egyszerűen érzéketlen lett, egy gyönyörűen megkomponált melódia, aki ugyan nem gyűlöl - már -, de továbbra is áthatja mások gyűlölete. Nem is kellett volna csodálkoznia az apjának, mikor az ostora markolatára erősített aprócska, méregbe mártott tű megszúrta a tenyerét.
Máig senki sem tudja, hogy ki volt a tettes, és ha gyanakodnak is ugyan a fiúra, bizonyítani senki sem képes. A tűt gondosan eltüntette, és a méreg gyorsan szívódott fel a szervezetben, így nem hagyott nyomot. Szép, rendes tiszta munka. Az az icike-picike tűszúrás meg valószínűleg senkinek sem tűnt fel, olyan apró volt.*
- ...
*Claudius pontosan tudja, hogy az emlékek felhozatalával csak sebeket tép fel, de szerencséjére az öccse olyan ember, aki képes tűrni. Amúgy is, ez a földi élet a pokolhoz képest semmiség lesz, az ilyen apróságok eltörpülnek a rá váró örök szenvedés mellett. Akkor miért is idegesítené fel magát ilyesmiken?*
- Értem. *Hümmögi csendesen. Ha Akanenak ennyi örömöt szerez az, hogy az ő átkozott szemeiről beszéljen..*
~Igazán elmehetnétek már.~
*A válaszra, miszerint nem szándékozik távozni a közelből csak aprót biccent, de más reakciót valóban nem sikerül kicsikarni belőle. Kezébe veszi a kis csomagocskát, és bontogatni kezdi. Ujjai közé veszi az aprócska fiolát. Ismerős ez a smaragdzöld színezet. Óvatosan lecsavarja a tetejét nem törődve azzal, hogy a másik kettő nem immúnis az erős mérgekre, ha azok a levegőbe kerülnek. Ez egyébként is csupán akkor lenne halálos, ha 10 percnél tovább hagyná nyitva a kristályüvegcsét. Egy-két perctől nem dől össze a világ, este hányni fognak párszor és kész. Elég érdekes mérget hozott magával a nővére, jó ízlésre vall, csakhogy..*
~Ilyen már van a gyűjteményemben.~
*Fél kezével megtámaszkodik a háta mögött, és félig ülő, félig fekvő helyzetbe tornázza magát, miközben kicsit meglötyködi az folyadékot. Ejnye, lehet direkt csinálja? Megillatozza az üvegcse zöldet tartalmát és a másik kettőre pillant, de főleg Akanéra.*
- Vermis cruciamentum.. "A kígyó kínszenvedése" Azon ritka mérgek egyike, amik minden lehetséges módon felszívódhatnak a szervezetben. Ha belélegezzük, ha lenyeljük, de akár pórusokon át is. Fő komponense egy japánban honos kígyó mérge, melyet a halál előtti pillanatban csapolnak le, másképpen a méreg nem halálos - innen ered a neve.
*Visszahajol törökülésbe, és lezárja a fiolát. Nem említi meg, hogy ilyen már akad a drágaságai közt, ahhoz túl tapintatos. Rajta kívül egyébként sem látta még senki a gyűjteményét, ettől fogva csakis ő tudja milyen mérgek lelhetők fel benne.*
~Nem csodálkoznék, ha a halálod előtt tőled is tudnék levenni méregmintát.~
*Nem utálja Akanet, de nem is szereti. Teljesen semlegesen áll hozzá, mint ahogy másokhoz is. Talán vele, és a bátyjaival kevésbé arrogáns.. ötven évben egyszer.*
- A színéből ítélve már több évtizedes, ideális. Szép darab, igazán köszönöm.

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Claudius Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Jelige : VII. A Diadalszekér
Hozzászólások : 5

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Kedd Május 05 2009, 11:54

- Hát, a változás az élet természetes része. Most pedig változnia kell - jegyzi meg önkényesen, azért az egoizmusa neki is megnőtt azzal, hogy uralkodó lett. Igaz, hogy csak egy a három közül, de azért mégis ott van az élen, testvéreivel együtt. Bár azzal tisztában van, hogyha bármelyikük is egyeduralkodó szeretne lenni, akkor simán meg tudná tenni, csak éppenséggel más módszerekkel. Cain egyből a mérgeihez fordulna, míg Ludwig... hát, ő minden bizonnyal kihasználja az Akanétól szerzett tudást. Claudius pedig egyértelműen a csak és kizárólag neki engedelmeskedő hadsereggel ostromolná az országot. Olyan ez, mint az ókori Rómában, a légió csak a hadvezérének engedelmeskedett, és őt tekintették egyeduralkodónak, így alakulhattak ki a polgárháborúk abban az időben.
De mégis... Ő biztos, hogy nem fogja testvéreit ledönteni, mert a hataloméhséget leszámítva azt is tudja, amit már korábban is mondtam: egyikük sem tudna szilárd talapzaton uralkodni, józan fejjel. Akane szeme pedig tényleg lilás árnyalatú, a szín már biztosan szinte beleégett a retinába. Kicsit előbb, mint azt Verne anno megmondta, de mindegy. Ugyanis azon állítás szerint az utolsó pillanat egy holttest szemébe örökre beleég. Most ugyanez történik a lilával, elszíneződik a szívárványhártya. No, de abbahagyom az orvosi dumát.
Cladiust nem nehéz felidegesíteni, bár teljes düht ilyen mesterséges módon sosem lehet belőle előnyerni. Ellenben egy csata folyamán az adrenalinja olyan szinten az egekbe szökik, hogy onnan visszahozni már nem lehet. Mintha csak egy túlélő ösztön törne elő belőle, de végülis ebben van valami, mert egy csatában vagy megsebesülsz, és túléled, vagy megsebesülsz, és meghalsz. Más opció nincs, mert valamilyen horzsolásod biztosan lesz.
Akane kijelentésére, miszerint örökre ittmarad, elhúzza a száját. Tehát nem hoz neki több fülecskét, nem, ez így nem pálya, bizony az első repülővel, akarom mondani hintóval máris megy vissza a helyére, mégis ki lesz ott Japán élén? És amúgyis, a nő már ahhoz a klímához, illetve kultúrához szokott, itt szinte semmi sem maradt neki. Na jó, csak a kínzókamrája, de az már részletkérdés, lehet már azt sem tudja, hogy hol van. A legidősebb öcsi meg nem fogja neki megmutatni a helyét, az biztos. Jól lezárták, amikor elment, hogy frigyre kelljen a japán császárral.
- Viszont ha erősíted, egyrészt már nem hárman, hanem négyen, illetve nem csak férfiak, hanem egy nő is lesz benne - jegyzi meg fintorogva. Önző disznó lesz most, nem ad több kézbe hatalmat, de nem ám. Persze Claudius még nem is tudja, hogy miféle játékok fognak még ebbe a menetbe bekavarodni. És egy ideig nem is fogja tudni, ugyanis hamarosan indul is a csatába a drága lázadó pajtások ellen. Milyen szép lesz... Most jöt haza egyből, és már megy is a következőbe. De hát Rómának is folyamatosan terjeszkednie, védekeznie kellett.
Hát igen, Claudiust tényleg bírta az apa, ez természetesen több dolognak volt köszönhető. Egyrészt mégiscska első szülött fiú, a középkorban ez sokat tett a latba, és meghatározta egy egész gyermek sorsát. Ha jobban belegondolunk, akkor hivatalosan neki kellene a királynak lennie egyedül, de a paktum értelmében megosztja a hatalmat testvéreivel, és így alkotnak tökéletes triót. És már csak az a tény, hogy tehetséges hadvezérnek született, megint azt eredményezte egy apa szemében, hogy a gyermekből még lehet valami, és nem az utcán fog koldulni, attól teljesen függetlenül, hogy királyi sarj.
Teljesen tisztában van azzal, hogy Cain nem kedveli, ha a múltbéli verések emlékének már-már begyógyuló sebét újra feltépi, majd hagyja, hogy abból folyjon a vér. Azt az örömöt meghagyja idősebbik öccsének, hogy felnyalja azt. Valahol a szíve mélyén, a maga érzéketlen módján kedveli a fiatalabbikat, de azért ezt nem viszi túlzásba, és annyira nem mutatja ki, hogy azt sem mondhatjuk, hogy esetlegesen ez létezik-e.
A méreg illata azonnal megcsapja az orrát. Iszonytatosan elkezdi irritálni az orrát, de még tartja magát. Az ajándék igencsak kedves, persze arról fogalma sincs, hogy ilyenje már van Cainnak. Na mindegy, azért annyira még öccse sem különc, hogy visszaadja szimplán azért, mert tárol már egy ilyesmit. A pontos meghatározást végighallgatja, viszont nem igazán érdekli, hogy milyen kígyó, milyen utolsó mérgéről is van szó. Nem hatja meg a tan, nem az ő műfaja a méregtan.
- A szövetségesek már megint lázadnak - tér el teljesen a témától, tereli egy olyan mederbe, mely közel áll ahhoz, ami őt érdkeli.
- A diplomácia itt már mit sem segít, a hadsereget már mozgósítottam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu1
Jegelt karakter
avatar

Hozzászólások : 14

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Kedd Május 05 2009, 15:20


[Cain magánlaboratóriuma]


*Ahogy számított is rá, Cain egyáltalán nem reagál, Claudius azonban fintorog. Mit is várna kedves kistestvéreitől? Elégedett mosollyal nyugtázza mégis az idősebbik reakcióját, somolyogva pillant felé, kérdő tekintettel.*
- Tán bajod, hogy egy nő is erősíti az oldalatokat...?
*Kérdi teljesen ártalmatlanul, bár ez cseppet sem olyan könnyed, mint amilyennek látszik. Akane sajnos egy hímsoviniszta világba született, maga pedig egy igazi modernkori nőnek felel meg, valódi feminista alkat. Megveti a férfiakat, s pont ezért olyan könnyű likvidálnia is őket. Szóval lássuk be, igen érzékeny pontot talált meg Claudius, amin nővére kifejezetten szeret lovagolni. Mármint a témán. Felegyenesedik és közelebb lépdel ringó, könnyed léptekkel. Somolyogva járja körbe Claudiust, miközben szinte dallamosan hümmögi.*
- Nem kell bizonyítanom, hogy mire vagyok képes. Ennek ellenére szívesen fenem újra az eszközeimet rajtad, ha szükségesnek látom a fegyelmezést...
*Duruzsolja mosolyogva, miközben -amint Claudius háta mögött van- finoman végighúzza valami hegyesnek a végét a ruháján. Nem döfi belé, nem szúrja meg. Csak finoman végigkarcolja, ahogy nyomatékosítja szavait. Amint újra melléér, már nem is látható semmi a kezeiben, csakis legyezője. Egy ilyen nőnél bárhol, és bármi lehet fegyver. Akár a könnyed kis legyezőben is lehet apró tőr, a hajtű lehet igazi gyilkoló eszköz, a kis gömböcskék a fülbevalóiban pedig nyugodtan tartalmazhatnak különböző mérgeket, melyeket a delikvenseknek szán. S ki tudja, hogy még miket rejtegethet a kimono redői alatt. Ahogyan egy ajándék, úgy egy fegyver is könnyedén kicsusszanhat onnan.
Öccsének akár tetszik, akár nem, meg kell osztania a hatalmat. Nem csak a szerződés, de Akane nyomós okai miatt is. Elég csak egyszer egy altatót csempésznie Clau italában, és a következő pillanatban már a kínzókamrájában ébredhet. S valljuk be, a nő mágikus tehetsége is igen hamar megmutatkozott gyermekkorában, főleg az átváltozások terén. Alakja természetesen egy fekete mamba //ha valaki kicsit utánaolvas, akkor találhat leírásokat, miszerint a fekete mamba arról kapta nevét, hogy a szája belső fele olyan, mintha tintás lenne. szerk. megjegyzés: Akane nem szokta tátogatni a száját//. Testvérei ugyan ismerhetik mágiára való hajlamosságát, de kígyó alakját egyikse. Az egész családban csak az apja tudott erről, az pedig magával vitte a sírba. Természetesen a nő nem kívánta híreszteni öcsikéi körében, tekintve, hogy egy ilyen alak, ilyen előnnyel bármikor jól jöhet. Ráadásul ellenszer is csak nála van.
Arca kissé megrándul "A kígyó kínszenvedése" megemlítésénél, majd Cain felé pillant furcsa tekintetével.*
- Pontosan.
*Szólal meg röviden. A szag annyira nem üti meg, vélhetően mert hozzá is szokott, bár lehet, hogy a fent említett okok miatt is bírja jól. Mindenesetre Cain magábantett megállapítása nagyon is helytálló. Nem valószínű, hogy csak az átváltozott alakjában lenne méreg a testében. Biztosravehető, hogy emberi alakjában is van. Az már más kérdés, hogy olyankor valószínűleg nem a fogaiban van a méreg. Hogy hol, azt lehet találgatni.*
- Igazán nincsmit.
*Hajtja meg kicsit fejét keleti szokásként, letudva a kötelező tiszteletkört. S ekkor megszólal Claudius. Miért is lenne másról szól, mint megint arról az ostoba háborúkról...? Nagyot sóhajtva forgatja meg szemeit, majd idősebbik testvérére pillant amolyan mindenttudó mosollyal az arcán.*
- Tudod, Claudius... Ha jól vezetik az országot, akkor az ostoba parasztoknak még annyi energiájuk sem lenne, hogy ellenkezzenek. Nem méghogy harci-marcit játszanak. Az ellenséges országok pedig akkor kétségtelenül rettegnének belépni a területünkre...
*Elgondolkodva hümmög, majd elmosolyodik szélesen, és kislányosan felkacag csillingelő hangján. Vélhetőleg ez a nevetés nem fog túl sok jó emléket felidézni testvérében. Tekintetében gonosz gondolat csillan, ahogy hümmögi dudolászva.*
- Miért nem szorítod be az ellenségedet a Boszorkánysarok Erdőbe? Annak az erdőnek olyan kiaknázatlan hatalma van, te pedig ostoba módon kihasználatlanul hagyod.
*Lemondóan sóhajt egy nagyot legyintve.*
- De persze több ész szorult a pucádba, mint a fejedbe, hogy ilyenekre gondolj.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ludwig Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Hozzászólások : 20

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Kedd Május 05 2009, 16:43


[Cain magánlaboratóriuma]

*Már oly' sokszor emlegették máma, így hát szinte már kötelező, hogy meg is jelenjen. Könnyed léptekkel jár-kel, széles mosollyal az arcán, miközben néha hosszú hajába túr, és kecsesen arrébb röppenti az útban lévő hajtincseket. Egy úriembernek mindig sikkesnek, és lenyűgözőnek kell lennie, nemdebár? Ráadásul egy ilyen gyönyörű úriembernek... óh, mily' szörnyű követelményeknek kell ám eleget tennie! Az ilyen jóképű, fess fiúkáknak kötelességük a nép szépérzékét kielégítenie.
Tulajdonképpen teljesen egyértelmű, hogy a kastély szeme fénye ő. Haha! Gondoljunk csak bele, ki gyönyörködteti a szerény kis parasztokat, cselédeket, meg egyéb jószágokat? Ki az, ki a fényűző vacsorákon, tárgyalásokon, és összejöveteleken elkápráztatja jelenségével a silány életvitelű nemességet? Gondolkodjunk csak, nem olyan nehéz, nah!
Talán a szőrös Claudius? Chh, kérem, az az idegbeteg maga a borzadály a kinézetével. Talán a kis csendes Cain? Ugyan kis helyes babapofija van, de embeeeer, egy ilyen nem nyűgözi le a sokatlátott népet. Azonban őőő, ő, Ludwig Laenaren, maga a napfény ebben a kastélyban! Amerre ő jár, ott mindenki ragyog, mosolyog, ámul és bámul.
Egy szó, mint száz, napsugarunk elindult Cain méregkeverő izéjébe, amit egyébként maga nem sokra tart, és nem is érdekli annyira a dolog. Azonban kint látott egy érdekes hintót, a szolgák pedig valami gyönyörű nőről rebesgettek, aki arrafelé tartott igen határozottan. Ezt látnia kell! Egyrészről le akarja csekkolni, hogy vajon jobban néz ki nála? Ha így van, akkor nagyon jó helyre ment a nőcike, így nem kell behúznia Cainhez. Így csak egyszerűen hátulról leüti, és voiálá! Tesó, kérem szépen azt a tartósítást! De izibe, mert ő kell nekem!
Mindenféle csodálatos kis aranyos gondolattal a fejében lépdel tovább. Nos, ha nem tudná az ember róla, hogy férfi, akkor azt hinné, hogy nő. De minimum azt, hogy férfiak felé hajló hajlama van. A hajlam stimmel, csak nem a férfiak felé. Legalábbis egyelőre az élők felé nem kacsingatott. Arca finom, íves, szemei vékonyak, szemöldökét mindig módszeresen kiszedi, és kihúzza. Ó igen, és az a szexi kis anyajegy ott a szeménél. Azért döglenek a csajok. Szószerint. Derékig érő szőke haja folyton ragyog és selymes, a legtöbb hercegnő előszeretettel próbálkozik megtudni hajának titkát. Magas ugyan, ráadásul még tűsarkú, combigérő szárral megáldott csizmákat is hord, melyekben testével jobban tipeg a legtöbb úrinőnél. Ruhái mindig nagy műgonddal vannak kiválogatva, és mindig a legextrémebbek, legdivatosabb darabokat hordja. Kezdve a leopárdbőrös mellénytől a tollpihés boákon, csipkés ingeken át egészen a fenéknél lyukakat kivágott naciig, minden megtalálható rajta. Tulajdonképpen minél feltűnőbb, és minél polgárpukkasztóbb, annál jobban szereti. Persze rajta minden tökéletesen áll.
A négy testvér közül őt mondhatjuk a legártalmatlanabbnak. Tehetsége a szónoklásban rejlik, nem pedig a kínzásokban és egyebekben. Tanult természetesen nővérétől, így többnyire ha akarna is valakinek rosszat, akkor azt maximum a háta mögött leintézné, vagy egyszerűen véletlenszerű baleseteknek veti alá. Azonban nem akar ő ártani senkinek se, no, nem azért, mert annyira jószívű lenne. Szimplán nem tartja eléggé magas színvonalon a többi emberi élőlényt, hogy egyáltalán foglalkozzon velük. Nah jó, Claudiust azért szívesen kicsinálná, ő folyton kritizálja a legújabb ruháit. Itt rombolja az imázsát, bűzlene inkább kint a csatamezőn. Meg mindig homokosnak nevezi... Hát kérem! Nem sokkal homokosabb, mint Claudius, aki napokat tölt a háborúban több tucat pasival együtt! Nah ugye, hogy ugye!
Kipp-kopp, kipp-kopp, kipp-kopp...
Ekkor széles mosollyal az arcán fordul be az ajtón, máris fényességgel beborítva az egész labort. Hangja kétségtelenül pár oktávval magasabbra ugrik, amikor meglátja (hátulról) az új jövevényt.*
- Óhhh, háááát, ki ez a gyönyörű istennő, ki meglátogatott minket szerény hajlékunkban??
*Azonnal nagy léptekkel rögtön megy is oda, valószínűleg sokkal gyorsabban, mintsem fiútestvérei szólnának: téves házszám. Máris megfogja a keskeny kis kacsót, majd kacagva pördíti meg a hölgyeményt, hogy átkarolja és magához húzza.*
- Micsoda szép...
*Filmszakadás. Döbbent csend. Egy ideig nem is tudja regisztrálni, hogy gyermekkori kínzóját tartja a karjai közt. Fagyás, restart. Amint eljut szőke agyáig a tény, még az eddigieknél is magasabb oktávszámmal sikolt fel, és -ne rójjuk fel szegénynek, teljesen érthető, hogy nem úriember módjára- löki el magától a...*
- NÉMBER!!!
*Sikolt fel, majd hirtelen zavartan teszi hozzá, finoman téve hátrébb pár lépést, mintha nem is éppen Claudius háta mögé akarna lépdelni. Ilyenkor kétségtelen, hogy a legjobb szónokoknak is torkára fagyna a szó.*
- Mármint.. öhhh... úgy értem, szervusz kedves nővérkém, nem is tudtam, hogy éppen errefelé jársz, ugye nem maradsz sokáig? Nem mintha nem szeretném, hogy maradj, de hát tudod, kicsi a kastély, hárman is alig vagyunk meg, Cain a sok üvegcsés izéjével, Claudius meg folyton elterpeszkedik, szóval érted, ilyen szadista nőszemélyek számára nincs túl sok hely. Meg aztán a kínzókamrádat is bezártuk... mármint átmenetileg üzemen kívül van, tudod a sok számla meg ilyenek...
*Egyre halkabban hebeg, majd ahogy a biztonságos szőrös tesó mögé ér, összevont szemöldökkel súgja oda.*
- Miért nem szóltál, hogy ő az, te majom?!
*Persze nem ő a hibás, hogy túl gyorsan akarta leteperni a jövevényt, és nem volt ideje a többieknek. Már amikor belépett az ajtón, akkor le kellett volna adni a vészjelzést. De minimum egy reklámtáblát az ajtóra: FUSS, HA KEDVES AZ ÉLETED!!!*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Kedd Május 05 2009, 22:12

[Cain magánlaboratóriuma]

*Nem szereti mikor a többiek a hadügyről tárgyalnak a közelében, számára ez ideges tudomány, nem ért hozzá, és idegenkedik mindentől amiről nincs megfelelő tudása, tapasztalata. Amúgy is túlzottan barbár megoldásnak tartja ezt az egész háborúskodást, neki ugyanis meggyőződése, hogy mindent meglehet oldani azzal, ha a tárgyaló felek hajlandóak leülni egymással szemben. Az megint más, hogy ez szerinte csakis azért jó megoldás, mert így kevesebb szemtanúval, gyorsabban, és tisztább módon takaríthatja el az útjában álló egyént. Erre jó példa az édesapja is. Ketten voltak, kényelmes tempóban rendezhette el a helyiséget és még felöltözni is maradt ideje, nehogy a szolgák meglássák az ostorhagyta vörös sebhelyeket a hátán. Nyugodt, tiszta és csendes környezet volt. De hogy néz ki egy csatatér? Hangos, mindenhol vér, ordítás, üvöltés, kosz és mocsok..*
- Hagyd Akanet Claudius, tudod hogy nem az a fajta, aki megtorlatlanul hagyja, ha női mivolta miatt szorítják ki valahonnan.
*Csak egy jó tanács a részéről. Cain jó tanácsait többnyire meg is illik, és meg is szokták fogadni, mivel általában valóban hasznosnak bizonyulnak. Na meg leginkább ő az, aki kordában tudja tartani őket. Amikor viszont Akane a Boszorkánysarok Erdőt említi akaratlanul is megrezzen kicsit, és hirtelen felpillant.*
- Oda ne. Nemsokára ott lesz a verseny.. *Megköszörüli a torkát. Khm. Kicsit több higgadtságot Cain. Lehet, hogy a legkedvesebb szórakozásodról van, szó, na de attól függetlenül nem árt, ha hanyagolod a heveskedést. Amúgy sem túl jellemző rád.*
- ... nem szeretném elhalasztani. Ebben az évben szeretnék egy igazán gyönyörű babát vinni.
*A tavalyi nem volt jó. Ugyan az úrfi így is nyert, de nem sokkal volt mögötte a második befutó. Az övé hamar kifáradt, és egyébként sem volt olyan szép darab, mint a tavaly előtti vagy az azelőtti. Ebben az évben valami hosszú vagy göndör hajút szeretne, valami karcsú, fürgét. Legalább lenne motivációja, hogy a verseny alatt különösen vigyázzon rá, és ne csak a győzelemre menjen.*
- Emellett szerintem 'Ő' sem örülne neki. A hadügy nem az én hatásköröm, de szeretném elkerülni annak a nőnek a vádaskodását.
*Igen, itt most elsősorban a jegyeséről van szó. Nem kedveli azt a nőt, egyszerűen nem szimpatikus, de hasznosak egymás számára. Az ellenszenv pedig hál' istennek kölcsönös, így nem is kell sürgetni azt a házasságot. Ráér az még jó pár év...tizedig. ha úgy nézzük, a birodalom Cain játszótere, de vannak kiemelt helyszínek, ilyen a kastély és az erdő. Itt a legszórakoztatóbb minden.*
- Egyébként meg... szerinted a diplomácia sosem segít. Ha rajtad múlna a szövetségeseink helyén egy nagy halom csontkupac lenne.
*Claudius inkább pusztítani szeret, mint hasznot húzni mások ismeretségéből. Öreg hiba.
Kintről ismerős tűsarkak koppanása hallatszik. Az ember először azt hinné, hogy egy nő közeleg, de nem! Ez "csak" Ludwig.*
~Ejnye, mik lesznek itt.~
*Felhúzza maga elé a lábait, karjaival átkarolja őket, és kézfejével igyekszik eltakarni arcának alsó felével együtt halvány mosolyát. Alsó ajkát beharapja, mikor nyílik az ajtó. Ludwignak még azt is hajlandó lesz elnézni, hogyha felsikít. Igazából róla van a legszebb babája, ezt el kell ismerni. Amíg Ludwig nőies sikolyától az egész helyiség berezonál - és a környéken az össze kutya szörnyethal ettől a frekvenciától -, addig ő elejt egy igazán halk nevetést. Valahogy kedveli a középső bátyját. Ezért is hajlandó a kedvéért holttesteket konzerválni.
kommentár nélkül hagyja a történteket, a nevetés, és a mosoly igazából így is több, mint sok az ő esetében.*

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Claudius Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Jelige : VII. A Diadalszekér
Hozzászólások : 5

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Szer. Május 06 2009, 10:40

Hát igen, Akane nagyon rossz világba született bele, de még maga sem sejtheti, hogy hamarosan átkerül egy olyanba, amibe viszont már beleillik az ő világszemlélete. Ahol a nők egyenjogúak a férfiakkal - ha nem nagyobbak. Azonban ez a fránya középkor nem adja meg neki a kellő teret, hogy kiélhesse feminin adottságait. A kérdést szinte meg sem hallja, nem nagyon foglalkozik vele, legyint egyet, most nem fog leállni vitázni. Majd amikor a nő végighúz a hátán egy éles valamit, tekintetében a düh kezd el emésztőtűzként lobogni. De nem szól semmit, tűri a dolgot, és most nem fog visszacsapni. Azért tudja magát kontrollálni, ha arról van szó. Ráadásul most egyértelműen a nő van előnyben, így ha támadna is, a hegyes valamit elég csak a gerincbe szúrni, egyenesen a gerincvelőbe... És máris harcképtelen.
A következő részekben inkább a falhoz sétál vissza, az a biztos hely, éppen egy embernyi helyet hagy maga és a támaszték között. Végighallgatja a közjátékot, melyet Cain és Akane játszik le, az ajándékkal kapcsolatban. A témához nem nagyon tud hozzászólni, de ezt már említettem egy korábbi hozzászólás folyamán. Azonban, amikor a cseppet sem odaillő harci tudnivalókat kezdi el sorolni, már kifejezetten feloldódik. Apja megtanította neki, hogy a férfi igazi oldala a harcban, és az erőben rejlik, és ő hűen követi ezeket a tanokat.
- Miután drága Ludwigunk már hatszor ült le velük tárgyalni, és semmi eredménye sem volt, így természetes, hogy az erős megtorló lépés kell. A megfélemlítés a legjobb eszköz, amint a holttestek kiakasztva lesznek minden úton, talán meggondolják kétszer, hogy mikor szólalnak fel ellenünk. És amúgyis. Miért várjunk addig, amíg ők kezdenek támadni, és nekünk kell védekezni? Most teljesen váratlanul éri őket a támadás, és miénk a kezdőpont, ami általában a harc végét is meghatározza. Vagy küldjük el megint az öcsémet egy felesleges körre, amivel eddig sem értünk el semmit, és most is csak felesleges pénzkidobás lenne, hogy vendégül lássuk a vezetőiket, és még el is szállásoljuk őket? - kérdezi teljesen higgadtan, az előbbi harag, mel felgyulladt benne, úgy eltűnt, mint a kámfor. Szemeit lehúnyja kissé, és várja a reakciót, ámbátor Akane úgy tűnik, hogy felcsap az elsőszámú női hadvezérnek. Ekkor persze még nem ismerte Jeanne d'Arc nevét, ezért meri így kikiáltani a posztot Claudius.
- Ott a pont Cainnál. Már hónapok óta arra készül. Hát igen, ha nem Japánban tengetted volna az idődet az érdekházasságodban, az ilyen apró részletek megmaradtak volna - a sértésre pedig már nem is mond semmit, még talán ideje sincs, ugyanis a már annyiszor emlegetett Ludwig megérkezik, és egyből Hawaiit varázsol a már kissé régi sérelmeket felhántorgató helyiségben. A vér, mellyel a föld mocskolva van a sebek felszakítása miatt, egyből felszárad, helyette jön a homokos tengerpart, és a víz. Cain ennek minden bizonnyal nem örül, ugyanis ő sosem volt az a társasági ember, és vizet talán még csak a mérgei összetevőjeként látott.
A belépés érdekes szituációt teremt, Ludwig a nőben azonnal a következő áldozatot látja meg, és Claudius szinte már látja maga előtt, ahogy leüti, majd megöli a nőt, hogy utána tartósítassa a legfiatalabb öcsikével, azonban váratlan fordulatok történnek. A visításra befogja a fülét, ilyen magas frekvenciát még az ő füle sem bír, pedig a sok háború folyamán a folyamatos hörgések, ordítások, csatakiáltások és jajveszékelések megedzették hallószervét, és hozzászokott a különböző magasságokhoz. Azonban Ludwig hangterjedelme egy 7 éves kislányéval ér fel, aki előtte héliummal szívta fel magát. De ipari mennyiségben.
Szinte már-már triviális, hogy ahhoz mérten, hogy nem kedvelik egymást, a középső triumvir őmögé sétál, és azonnal őt kéri számon.
- Hát, a gyorsaságod nem adott lehetőséget, hogy figyelmeztessünk - csak ennyit mond, végülis Ludwig olyan sebességgel csapott le az áldozatra, hogy a többieknek köpni-nyelni nem volt ideje. A majom szót pedig ismételten meg sem hallja, mondtam már korábban, hogy a sértéseket fel sem veszi. Persze ehhez képest ő előszeretettel sérteget másokat, de ezt most el lehet neki nézni, nem?
- Az én kiakadásomat azonnal kritizáltad, bezzeg a fülsüketítő visítást tolerálod - csak ennyit mond Cainnak, és azonnal értheti is a különféle dolgokat. Igazából megszokta már, hogy a családban ő az, akit konkrétan senki sem kedvel, de ezzel nem is foglalkozik, addig, amíg a hadsereg csak, és kizárólag őt fogadja el egyedüli uralkodójának. Mondhatni, hogy a légiók az ő igazi otthona. Ez a kastély pedig amolyan pihenő, hétvégi ház számára. Itt leginkább csak Cain szokott tartózkodni, a hercegek közül. Ludwig folyamatosan vásárol, így házon kívül van, Claudius meg a harctéren gyilkol.
Bár a legfiatalabb öccs sem éppen az a fajta, aki élettel tölti meg a házat, ő inkább a laborjában, azaz ezen a szent helyen üldögél, és kísérletezik mindenfélével. Ergo az építmény eléggé kihalt.
- Már megint vitt vettél, hugi? - kérdezi enyhe kritizálással a középső fivértől, ahogy lenéz a földre, és a magassarkú csizmát megpillantja. Fejét fogja a szánalomérzettől. És ezt férfinak nevezik, mert az van neki, ami...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akane Achironu1
Jegelt karakter
avatar

Hozzászólások : 14

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Csüt. Május 07 2009, 02:55


[Cain magánlaboratóriuma]


*Csak egy aprót morran Claudius szavaira, hogy aztán megvetően pillantson felé.*
- Engem nem érdekelnek azok az ostoba játékok és versenyek.
*Cainre pillant jelentősen.*
- És "Ő" sem. Mi vagyunk az uralkodók, nem pedig Ő. Jobban teszi, ha nyugton marad a kis odújában, mielőtt kivágatom azt a dzsungelt.
*Hangjában némi indulat érződik. Természetesen ő már rég intézkedett volna minden tekintetben. Nem is tárgyalásokkal kezdte volna az egészet, hanem megfélemlítéssel. Aztán egyszerűen elraboltatott volna egy királyi családtagot, hogy aztán megzsarolhassa vele a tisztelt szomszédságot. Többnyire egy ilyennek máris hatnia kell. Ha meg nem, akkor a nőnek ugyanúgy vannak a tarsolyában további elképzelések, tervek, melyeket valószínűleg előbb vagy utóbb (de inkább előbb) meg is fog valósítani, hogy gatyába rázza ezt az elkorcsosult helyet.
A végére pedig nem más lesz az egyedi uralkodó, mint ő maga...
Kip-kop, kip-kop.
Azonnal felfigyel a magassarkú cipellők kopogására, fel is vonja a szemöldökét. Majd unottan sóhajt egy nagyot szemeit forgatva, előre sejtve, hogy ki az újabb jövevény. Annyira azonban nincs ideje, hogy meg is forduljon, a következő pillanatban már meg is fogják kezét, megpörgetik, majd magához húzza második legidősebb öccse. Nem is szólal meg, csak arra az idiótára mered unottan. Tekintetében azonban minden benne van. Ahogyan a megvetés, az unalom, úgy a fenyegetés is, hogy bármelyik pillanatban megbüntetheti ezért a botorságért szerencsétlent.
A sikoly...
A sikolya olyan mint rég. Velős, magas, dobhártya szaggató, mint egy herélt disznóé. Felszisszen, arcán apró grimasz ül ki, hogy aztán nagyot sóhajtson, kimérten. Azonban minden mozdulatában ott van az az elfojtott indulat, hogy széttépje a szöszit. Hideg, metsző tekintettel méri végig Ludwigot, aki nagyon is jól tette, hogy Claudius mögé bújt nővére elől.
Újabb sóhaj. Nagy lélegzet be, nagy lélegzet ki. Végül könnyű kis mosollyal az arcán pillant végig testvérein, legyezgetve magát, kihúzott büszke tartással.*
- A mai naptól fogva, rendbeszedem ezt az egész helyet! Mostantól fogva nincs játszadozás, nincs szórakozás!
*Jelenti ki határozottan és szélesen, gonoszul elmosolyodik. Először Cainre sandít.*
- A parasztoknak innentől nincs ünnepnap. Az adót növeljük.
*Claudiusra pillant somolyogva, könnyedén táncoltatva kezében a legyezőt.*
- A hadiadó egy részét pedig egy különleges alakulat megszervezésére fordítod, drága öcsém. Egy alakulat, melynek fő erényei közé kell tartoznia a csendes gyilkolásnak, az alattomos beszivárgásnak, illetve az egyszerű munkának.
*Azzal Ludwigra pillant fáradtan, és mogorván morogva.*
- Te pedig.... Te pedig jobb ha nem leszel láb alatt, különben élve nyúzom le rólad a bőrt. A holnapi nap beköltözöm a váramba, ti pedig szedjétek össze magatokat. Aki nem engedelmesik a para... a javaslataimnak, az kínok kínját éli át, azt garantálni tudom!
*Ugyan apró léptekkel, mégis sietősen indul kifele.*
- Sayonara öcsikéim! Mostantól minden másképp lesz!
*S amit ez a nőszemély ígér, az úgyis lesz. Ahogy távozik a teremből, mindenki érezheti, hogy a hangulat és a levegő már cseppet sem olyan nyomasztó, mint ittlétekor. Minden esetre..
Akane tervez, és Akane végez. Az már csak a jövő játéka, hogy mi fog történni...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ludwig Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Hozzászólások : 20

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Csüt. Május 07 2009, 03:21


[Cain magánlaboratóriuma]

*Sértetten szipog párat, ahogy pislog nővére felé. Azért igazán nem kell leharapni a fejét, mert véletlenül összetévesztette egy másik nőnemű egyeddel. Élve ezek mind olyan egyformák, nah! Ráadásul Akane-nél már ez a tekintet egy igazi büntetésnek számít. Pluszban nagyon is jól tudja, hogy mikor dühöngene a nővére, ezt mindig kifigyelte kiskorában. Csak így tudta többnyire megúszni a büntetések nagy részét, ha hamarabb eliszkolt, mintsem Akane kitörjön.
Először értetlenül pislog párat Claudiusra, majd nyafogós hangon legyint egy aprót.*
- Clauuuuuuu! Olyan butuska vagy, hiszen Akane nem a hugunk, hanem a nővérünk!
*Heherészve sandít az említettre, hogy ő bizony nagyon is jól tudja ám a rendet. Őőőő, teljesen, tökéletesen tisztában van mindennel és be is tartja ám pontról pontra. Ekkor követi bátyja pillantását, és a csizmájára pislog végül.*
- Óh..
*Hirtelen ennyit tud kibökni. Napsugarunknak leesett.
Sértetten szegi fel állát, majd úgy legyinti meg testvére arcát.*
- Hmpf! Otromba disznó! Mit is értesz te a divathoz, és az öltözködéshez? És kikérem magamnak a hugica megnevezést!
*Hogy ezt nyomatékosítsa, még toppant is egyet, ami után megállapítja magában, hogy csini kis csizmájában igazán sikkes toppantani és toporzékolni.*
- Én száz százalék férfi vagyok! Origiiiiiinaaaaal férfi! Az, hogy nem vagyok olyan szőrös vadállat mint te, az megint más. Én a férfiak csúcsa vagyok, te meg a legalja.
*Jelenti ki teljesen határozottan bólogatva nagyokat. Már éppen kezdené is beleélni magát a szövegelésben, amikor Akane nekikezd. Nagy szemekkel sandít felé, és valahogy mégis úgy dönt, hogy a férfiak evolúciós csúcsa inkább elbújik a masztodon állat mögött. Ő nincs is itt, ne is tessék foglalkozni azzal a ragyogó kis napocskával a csúnya bácsi mögött. Őőőő, láthatatlan.
Végighallgatja nővérét, s mindezt kivételesen hatalmas csendben. Tulajdonképpen az egész férfiból csak a szőke kis buksiját, meg a nagy szemeit látni, ahogy pislog kifelé Claudius háta mögül. Legnagyobb örömére pedig Akane távozik a parancsai kiosztása után, ő meg végre megnyugodhat egy kis időre. Csípőre tett kézzel lépdel elő Claudius háta mögül.
Egy ideig nem is szólal meg, csak mered a nő után. Végül füttyent egy aprót és szélesen elmosolyodva pillant testvéreire, összecsapva a tenyereit.*
- Jahjjj, láttátok azt a cuki kis kimonót rajta? Nekem keeeeeeeeelll egy ooooolyaaaan!
*Ujjong, mint egy középiskolás lány, majd dudolászva lépdel oda Claudiushoz, és azért is ad egy puszit az arcára, hogy húzza az idegeit. Cainet meg nem bántja, tudja, hogy a kölyök nem bírja az érintést. Csak vigyorogva küld egy puszit neki a levegőben, hogy ő se maradjon azért ki a jóból. Azzal dalolászva, fütyörészve indul kifelé, csípőt riszálva. Madonnát megszégyenítő dala pedig még sokáig visszhangzik utána, ahogy maga is távozik...*
- Ludwig, Ludwig, Ludwig
Nagy herceg volt mindig,
Szépsége Napnál ragyogóbb,
Vonzereje, mint a Hoooooooooooooooooooooooooooooooold!
Mondd azt, hogy L....!
Mondd azt, hogy U....!
Mondd azt, hogy D.....!
Mondd azt, hogy W....!
Mondd azt, hogy I.....!
Mondd azt, hogy G....!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Aug. 10 2009, 21:09

- Jipííí! *Szószerint berobban a képbe. Vagyis, hogy beleesik... átesik... részletkérdés. Feláll, megigazítja a szoknyáját, és körbeámélkodik, olyan tipikus, nyitott szájjal. Azta de jól néz ki. Édesanyjának mindig mondogatta, hogy márpedig térkapuk léteznek, és tessék. Egy napon a töredezett-hajszál-tündér legendáját is bebizonyítja. (segedelem: a tündér, akit a fodrász fogadott fel, jön éjjel, és eltöredezi a hajszálait az embereknek, hogy még többet kelljen járniuk hajvágásra. Szerinte.) Kipillant az ablakon, majd körbenéz. Hú. *

Átok ül az én kis váramon,
Nincs telefon, nincs áramom.
Üres a vár, és itt valami belül,
Átkozottul uncsi egyedül.


*Énekelget máris, mert az kell, az jó. Mert ez igazi vár, és ő most itt van! Nagyon tetszik neki, kész, ő itt akar maradni. A színeken mondjuk korrigálna - kézdörzsi - de annak is eljut az ideje. Előbb meg kéne keresnie, kié a kéró, ha megvan, utána megkeresni a szolgákat, szerezni festéket, és... áá, otthonhagyta a plüsseit, ezt a kárt. Pedig bemutatta volna nekik Zsiráf-Zsófit, Béka-Bélát, és a maradék, itt ki nem férő kétszáz állatát.
Nademajd.
Elindul, kóborol, eltáncikál. Bármennyire is hülyének kéne festenie a mozgásának, korántsem az. Aki icipici korától kezdve táncol, az ígyis-úgyis kecses. Ha mást nem, a mozdulataiban látszik.*
Vissza az elejére Go down
Cain Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Male Jelige : XV. Az Ördög
Hozzászólások : 32

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Aug. 10 2009, 22:30

*Ludwiggal épp az étkező felé tartanak. Mióta kedves nővérük, és az idegenek elkotródtak a felségterületükről mondhatni, hogy a hercegek közt is kevésbé feszült a hangulat. Legalábbis Cain igazán megkönnyebbült, hogy az országot nem fogják elözönleni idegen helyről érkezett furcsa öltözködésű, még furcsább viselkedésű egyének akik még csak a mérgeit sem hajlandók kipróbálni, hiába figyelmezteti őket előre, hogy ez most kivételesen nem halálos. Most mégis mit kezdhetne egy halott tesztelővel?
Bár az is igaz, hogy azokat is tesztelnie kell valakin, így a kastély szolgálói meglehetősen gyakran cserélődnek. Mentségére legyen mondva ez nem csak rajta múlik, komolyan már zsibbad a keze, annyi női testet kellett bebalzsamoznia a mellette sétáló (sétáló? ugrándozó) hosszú hajú bátyjának. Aztán meg a mellette lévő még énekelgetni is kezd. Hjaj, hányszor mondta már, hogy ne..
Sétapálcájával figyelmeztetően fejbe is kólintja Ludwigot, hogy fogja be, de aztán oldalra pillantva kénytelen megállapítani, hogy nem az énekelget ilyen jókedvűen habár neki is elég nőies hangja van mikor operaénekeseket megszégyenítően dalol, de most kivételesen nem Ludwig ad magánkoncertet. Na de akkor ki? Szemöldöke kissé feljebb szökik, ahogy a hang irányába indulva felgyorsítja a lépteit, és nem téved.. alighogy befordul a sarkon, egy Opheliával találja magát szembe.*
~Ez mégis kicsoda? Nem szolgáló, azt látom.. ugye nem ..~
*Ugye de. Visszajöttek volna azok a furcsa szerzetek? De ez a lány egyáltalán mit keres a kastélyban? Ráadásul láthatóan igazán jól elszórakozik, nézelődik, mintha nem is egy teljesen idegen helyen lenne. kifejezéstelen arccal figyeli a lány ugrándozását, ami erősen emlékezteti vala más mozgáskultúrájára. Végül megunja a szemlélődést, és egy torokköszörüléssel igyekszik magára vonni a figyelmet.*
- Eltévedt, kisasszony?
*Ophelia kinézetéből ítélve, ha Ludwig meglátja akkor Cainnak ebéd helyett megint munkája lesz. Ha már ő is elismeri, hogy szemrevaló teremtés //10-es megjelenéssel hogyazistenbe ne - a szerk.// akkor a lány egyértelműen bajban van.
Az élet nehéz.*

_____________
"Ki ölte meg Robint?
Én - szólt a fecske.
Ki ölte meg a gyilkost?
Én - szólt valaki nevetve."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ludwig Laenaren
Kalandszereplő
avatar

Hozzászólások : 20

TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   Hétf. Aug. 10 2009, 23:24

Tulajdonképpen Ludwig is táncol örömében, hogy kedves (?!) nővérük távozott a köreikből. Hihetetlen nagy megnyugvás számára, hogy nem kell már tartania a visszatértétől, nyugodtan énekelhet, táncikálhat, és virágokat szedhet és...

- Elment a macskaaaaaaa, cincognak az egerek!
Elment a banyaaaaaaaa, vihognak a hercegek!
Megsült a macskaaaaa, jót esznek az egerek!
Felsült a banyaaaa, jól lesznek a hercegek!
Hülye-hülye macskaaaa, ravasz egerek!
Hülye-hülye banyaaaaa, okos hercegek!
Megszívta a macskaaaa, futkosnak az egerek!
Felszívta a banyaaaa, táncolnak a hercegek!

Kellemetlenül női orgánumával énekelgeti eme dalocskát, melyet fényes zsenialitásával alkotott meg nagy műgonddal és helyzetmegoldó képességével kegyetlenül izzasztó három másodperc alatt. Ehhez pedig táncolva lépdel, riszálva formás hátsóját, ide-oda dobva mesteri hajkoronáját kacagva és kuncogva, mint valami kis szűz leányzó a lakodalmán. Ráadásul most a nadrágja felett egy női szoknyát is visel, amit nagy odaadással perget-forgat ide-oda hogy a sok fodor az ütemre hullámozzon.
Persze egy idő után abbahagyja, de ahogy abbahagyja, felhangzik egy másik ének, ami szinte azonnal a fülében cseng és máris dúdolgatja.
-...Átkozottul uncsi egyedül...
Cain ütésére felhördül rögtön felháborodottan és nőiesen csípőre tett kézzel.
- ÁÚúúúúúúúch! Lesszíves nem ütögetni, drága öcsém?! Tuuudod mennyire rossz, amikor a hófehér, bársonyosan puha és omlós, és harapnivaló testemen randa, gusztustalan lila-zöld-kék-sárga foltok jönnek ki?! A barátnőim nem értékelik, ha a bőröm nem tökéletes 121%-ban! Most néééézd meeeeg! Hogy menjek így a mai randiraaaaa???
Panaszolja nyivákolva, miközben a kis csupasz karját (merthogy egy szál aranyozott, hímzett, csicsás mellényben feszít felül) mutogatja, melyen jobbára egy izom sincs.
Bánata úgy tűnik pár perc alatt eltűnik, amikor meglátja a táncikáló leányzót, s azonnal antilop-szökellésekkel terem ott, kézen fogva, sugárzó mosollyal és csillogó szemekkel követve a táncot, nagyban énekelve.
- Átok ül az én kis váramon,
Nincs telefon, nincs áramom.
Üres a vár, és itt valami belül,
Átkozottul uncsi egyedül......!
Átok ül az én kis váramon,
Nincs telefon, nincs áramom.
Üres a vár, és itt valami belül,
Átkozottul uncsi egyedül.....!
Úgy táncol a lánnyal, mintha egy régen látott régi ismerős volna, senki se mondaná meg, hogy valójában ebben a minutumban találkoztak. S ha a lány nem szakítja meg eme öröm-rituálét, akkor még sokáig fog vele táncolni Ludwig ragyogó fényeségét és IQ-szegény sötétségét megosztva az újonnan megismert lénnyel, hogy együtt éljék át azt a rendkívüli univerzumi pontot, mikor a hét bolygó összeáll, s a Nap körül lesz majd minden, és akkor majd a Fekete lyuk beszívja örvénylőn, hogy bejussanak a megsemmisítően gyönyörködtető Nirvánába és...
- Te ki vagy?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Hercegek kastélya   

Vissza az elejére Go down
 

Hercegek kastélya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: Kalandok, programok :: A nyúlon túl... ? - Középkori kaland helyszínei-


Free forum | Roleplay forums | Harry Potter, Hogwarts | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Have a free blog with Sosblogs