Caius Randy Woodrow
Hozzászólások : 26 Évfolyam : Első Kor : 31
| Tárgy: Re: Földszinti folyosók Hétf. Júl. 05 2010, 13:15 | |
| *Ahogy kibukkan a páros az Alagsorból, bizony elönti a napsütés a szemüket és persze az egész földszintet is.Caius ezt nagyon élvezi, habár szereti a sötétet, kicsit sok volt neki odalent, örül a napfénynek. Habár a nap már nem süt olyan erősen, lévén már majdnem 3 óra van, de ez most nem is zavarja a fiút. Azért hogyha huzamosabb ideig egy fényoszlopban állna, bizony megégne a bőre - de minimum leégne. Sok téma merül fel a két fiú között és Caius nem is gondolta volna, hogy Erik-kel ilyen jól ellesznek. Azt hitte - a kinézete alapján - hogy egy kötekedős, undok srác vagy épp az ellenkezője: egy cserkészfiú, aki csendes és mindent megtenne az új diákokért. Szerencsére egyik sem jött be, aminek Caius nagyon örül, mert nem szereti se a sokat beszélő bunkókat, se a hallgatag kiscserkészeket.* ~Talán még haverom is lehetünk~*jut eszébe egy kósza gondolat a srácnak, de ezt hamar kiveri a fejéből, hiszen még soha nem volt igazi barátja, bezárva nevelkedett a hatalmas kastélyba és szinte senkivel - vele egykorúval - nem igazán találkozott, érintkezett. Szóba jön a származás és Caius elárulja, hogy írországból jött, egy nagy kastélyból. Talán nem kellene ennyit elárulnia magáról, de nem tartja ellenfélnek Erik-et, így nem is fél tőle. Habár még nem ismeri a fiút, elég jó emberismerőnek tartja magát. Talán most téved? Nos, ez majd kiderül később, hogyha esetleg útjaik rosszul keresztezik egymást a fiúval. Bár Caius reménykedik benne, hogy erre nem kerül sor. A kis megjegyzésre Caius csak bólint.* -Igen *tesz hozzá egy helyeslő szót. Megtanulta már, hogy egy kérdésre illik szóval és nem csak bólintással felelni. Talán már reflexből jönnek belőle ezek az illemtanok, hiszen mélyen beleverték a fiúba. Caius közben megjegyzi, hogy véleménye szerint Erik magyar. Mikor a fiú rákérdez, hogy pálinka miatt-e, Caius ismét bólint egyet, majd ismét helyesel.* -Igen, gondoltam rá *jegyzi meg kissé oldalra döntve a fejét, majd zsebre teszi a kezeit és úgy haladnak tovább a földszinti folyosókon. Most már kicsit beljebb kanyarodtak, így a kinti, oldalsó ablakok eltűntek és a napfény sem hatol be ezekre a folyosókra, amit Caius kicsit sajnál, de hát ez van. A gyomra ismét megkordul és reménykedve figyeli az ajtókat, hátha megállnak az egyiknél és az étkezőnél kötnek ki. De úgy tűnik, erre még kicsit várnia kell, így érdeklődve figyeli a mellette lépkedő, alacsony srácot. A mese érdekesnek hangzik, így Caiusban felmerül még egy kérdés:* -És kivel élsz Németországban? *érdeklődik kicsit jobban és komoly tekintettel néz a fiú szemébe, hogy válaszol-e a kérdésére vagy sem.* |
|